ltal nos- s gazati gazdas gi f ldrajz

1. �ltal�nos- �s �gazati gazdas�gi f�ldrajz Koh�szat, vegyipar, k�nnyuipar �s �lelmiszeripar f�ldrajza 1

2. KOH�SZAT a. Vaskoh�szat �s ac�lgy�rt�sDinamik�ja:1950-60 k�z�tt csaknem megk�tszerezod�tt1970 �ta alig nott, a mennyis�gi n�veked�s helyett minos�gi v�ltoz�sok 2

3. Telep�to t�nyezok Energiahordoz�k fasz�n - erdok k�zel�be, ki is irtott�k az erdoket (Anglia, Sz�szorz�g, Vesztf�lia, Ural) kokszolhat� sz�n (a koh�szati kombin�tok fele a kokszolhat� feketekosz�nre telep�lt) vas�rc (kezdetben a sz�n �s az �rc egy�ttes elofordul�sa, majd sz�ll�t�si lehetos�gek bov�l�s�vel az �rc szerepe cs�kkent, mivel kisebb az ig�nyelt t�meg) optim�lis a ketto egy�ttes elofordul�sa sz�ll�t�si lehetos�g olcs� v�zi �t, tengeri kik�tok fogyaszt�piac az �cskavas miatt is 3

4. az egyes t�nyezok s�ly�t a muszaki-technol�giai t�nyezok szabj�k meg energiahordoz�k v�ltoz�sa �cskavas felhaszn�lhat�s�ga a Siemens-Martin elj�r�sbana fogyaszt�piacok m�sodlagos koh�szati k�zpontokk� v�ltak gyenge minos�gu �rcek hasznos�t�s�t lehetov� tevo Thomas-f�le elj�r�s �jabb k�rzetek csatlakoz�sa elektro-ac�lgy�rt�s - olcs� vizienergia bekapcsol�sa a hoenergia helyett oxig�n konverteres elj�r�s - gyors, kis munkaero-ig�nyu Ter�leti elhelyezked�s depresszi�s ter�letek (�rozsda-�vezetek�):felhaszn�l�si ig�ny v�ltoz�satechnol�giav�lt�s 4

5. Alum�nium koh�szat Fajt�i: elsodleges alum�nium: �rcekbolm�sodlagos alum�nium: hullad�kb�l Telep�to t�nyezok: 1. f�zis: timf�ldgy�rt�snyersanyagkitermel�s k�zvetlen k�zel�be2. f�zis: f�malum�nium elo�ll�t�savillamosenergia 5

6. Dinamizmusa: a II.vil�gh�bor� ut�n rendk�v�l dinamikus az olaj�rrobban�s, ill. az energia�rak n�veked�se visszaveti stagn�l�s: Hollandia, N�metorsz�g fejlod�s: Ausztr�lia, Braz�lia, Kanada ter�leti eloszl�s�nak jellemzoi a legkoncentr�ltabb ipar�gak egyike, n�h�ny c�g tartja k�zben nagyfok� nemzetk�zi integr�l�d�s 6

7. 7

8. 8

9. R�zkoh�szat Fajt�i: elsodleges r�z: �rcekbol (60%) m�sodlagos r�z: hullad�kb�l (40%) Telep�to t�nyezok: 1. f�zis: d�s�t�s �s koh�s�t�snyersanyagkitermel�s k�zvetlen k�zel�be 2. f�zis: finom�t�s, elektrolit r�z elo�ll�t�savillamosenergia 9

10. Dinamizmusa osidoktol ismert �s elterjedt az alum�nium t�rh�d�t�sa ut�n visszaszorult az olaj�rrobban�s, ill. az energia�rak n�veked�se m�g ink�bb visszaveti a leg�jabb idokben keresetts�ge ism�t no, de elsosorban a m�sodlagos r�z felhaszn�l�sa n�vekszik 10

11. 11

12. 12

13. 13

14. G�PGY�RT�S Feladata: termel�si eszk�z�ket �ll�t elo (gy�rt�s �s jav�t�s) Term�kei g�p- �s g�pi berendez�sek k�zleked�si eszk�z�k villamosg�p �s - k�sz�l�kek h�rad�s- �s v�kuumtechnikai eszk�z�k muszerek f�mt�megcikkek 14

15. Dinamik�ja �s szerkezeti v�ltoz�sai 1.korszak: a kialakul�s idoszaka (18.sz.v�ge, 19.sz. eleje) vezeto �gazat: textilg�pgy�rt�s telep�to t�nyezok: d�ntoen nyersanyagokra centrumok: Anglia (Birgmingham), Sk�cia (Glasgow), Flandria, 2.korszak: intenz�v specializ�ci� idoszaka (sz�zadfordul�) vezeto �gazat: szersz�mg�pgy�rt�s, k�zleked�si eszk�z�k gy�rt�sa (mozdony, haj�, majd g�pkocsi) telep�to t�nyezok: a nyersanyag mellett: fogyaszt�piac �tvonalak tal�lkoz�sa szakmunk�sok �ltal�nos technikai felk�sz�lts�g centrumok: London, Szentp�terv�r, Budapest, Berlin, Hamburg, New York 3.korszak: region�lis specializ�ci� Sv�jc: elektrotechnikai cikkek, �ra Olaszorsz�g: finommechanikai �s irodag�pek Sv�dorsz�g: goly�scsap�gy, h�ztart�si cikkek 4.korszak: had�szati ig�nyek kiel�g�t�se (II.vil�gh�bor�) vezeto �gazat: rep�log�pgy�rt�s, elektrotechnika, h�rad�stechnika, muszeripar 15

16. 5.korszak: ter�leti sz�tsz�r�d�s �s kooper�ci� (II.vil�gh�bor� v�g�tol a 80-as �vekig) ter�leti kiegyenl�tod�s, kor�bban lemaradott ter�letek extenz�v iparos�t�sa nemzetk�zi munkamegoszt�s �trendezod�se fejlett orsz�gok: vezeto �gazat: szellemi �s anyagi tokeig�nyes �gazatok le�p�l: neh�zg�pgy�rt�s, k�zleked�si eszk�z�k gy�rt�sa felfel� �vel: mikroelektrotechnika, h�rad�stechnika telep�to t�nyezok: fogyaszt�piac elektrotechnikai hagyom�nyok szakmunk�sok �ltal�nos technikai felk�sz�lts�g centrumok: M�nchen, Augsburg, Stuttgart, Hamburg, London, Manchaster, Newcastle, P�rizs. gyeng�n fejlett orsz�gok: vezeto �gazat: anyag �s munkaeroig�nyes �gazatok 16

17. 17

18. 18

19. 6.korszak: nemzetk�zi verseny �lezod�se (80-as �vektol) egyes fejlodo orsz�gok kirobban� moderniz�l�d�sa, megjelen�se a legmodernebb g�pipari �gazatokpiac�n 19

20. VEGYIPAR Feladata: term�szetes �s mesters�ges alapanyagokb�l k�miai �talak�t�s �tj�n �j k�miai �s fizikai tulajdons�gokkal rendelkezo term�keket �ll�t elo Term�kei: s�sav, k�nsav, sz�da, fest�kek, lakkok, muanyagok, mugyant�k, mutr�gyaf�l�k, mugumi, musz�da, gy�gyszerek, kozmetikai cikkek, tart�s�t�szerek, mos�szerek stb. (t�bb mint 50 �gazata van) Feloszt�sa: nyersanyag szerint szerves vegyipar: nyersanyagai szerves anyagok: mezogazdas�gi eredetu anyagok, fa, zs�rok, olajok, petrolk�miai anyagok, sz�n szervetlen vegyipar: nyersanyagai �sv�nyi anyagok: k�n, pirit, foszfor, k�lis�, kl�r, j�d, nitrog�n elo�ll�tott term�kek szerint: neh�zvegyipar - alapanyagokat �s f�lk�szterm�keket �ll�t elo k�nnyu vegyipar - fogyaszt�si cikkeket �ll�t elo 20

21. 21

22. Saj�tos von�sai az egyetlen ipar�g, mely term�keit anyag�talak�t�ssal nyeri sokf�le nyersanyagot dolgoz fel, a hullad�kokat is hasznos�tani tudja nagy a felhaszn�lt anyagok �rt�k n�veked�se a termel�s z�rt ciklusban, speci�lis berendez�sekben t�rt�nik, magasfok� automatiz�l�s lehets�ges a berendez�sek hamar t�nkremennek a termel�sen bel�l a munkab�rh�nyad alacsony a neh�z fizikai munka helyett a folyamatok fel�gyelete, szab�lyoz�sa d�nto term�keit gyorsan �ll�tja elo, magas a termel�kenys�g vesz�lyes ipar�g, k�rnyezetre, eg�szs�gre �rtalmas nagy szellemi tokeig�nye, komoly tudom�nyos h�tteret felt�telez magas a tokekoncentr�ci�, a legmonopolisztikusabb ipar�g magas a ter�leti koncentr�ci�, a vil�gtermel�s 80%-�t 8 orsz�g adja 22

23. Dinamik�ja �kor: empirikus alapon - balzsamok, kozmetikumok, fest�kek, gy�gyszerek k�z�pkor: az egyh�z hat�s�ra visszafejlod�s, csak h�ziipari jellegu tal�lm�nyok sora k�zvetve vagy k�zvetlen�l a vegyipar fejlod�s�re hat gozg�p feltal�l�sa - ig�ny nagyt�megu vegyi anyagokra a textiliparban (hamuzs�r - 1775: sz�dagy�rt�s) 1798: sz�nlep�rl�gy�r - nagy�zemi k�nsavgy�rt�s, sz�nvegy�szet 1863: dinamit feltal�l�sa n�tronl�g �s kl�r elektrok�miai elo�ll�t�sa indig�, muanyagok, muselyemgy�rt�s ma a legdinamikusabb ipar�gak egyike Multiplik�tor hat�s 23

24. K�NNYUIPAR Feladata: fogyaszt�si cikkek elo�ll�t�sa �gazatai textilipar pamutipar gyapj�ipar lenipar kenderipar jutaipar selyemipar, musz�lgy�rt�s sziz�lfeldolgoz�s k�tsz�voipar textilruh�zati ipar bor-szorme-cipoipar fa-pap�r-cellul�z ipar nyomdaipar k�zmu- �s h�ziipar kisipari szolg�ltat�sok (mos�s, fest�s, vegytiszt�t�s, vegyes jav�t�s) 24

25. Saj�tos jellemzoi viszonylag kicsi a tokeig�nye gyors a toke k�rforg�sa emberi munkaeroig�nye �ltal�ban magas alacsony sz�nvonal� munkaerot is hasznos�tani tud magas noi munkaero ar�nya a legalacsonyabb a b�rsz�nvonal gyakori a t�bbmuszakos termel�s 25

26. Dinamik�ja struktur�lis eltol�d�s: textilipar ar�nya cs�kken, a fa-pap�r-cellul�z- b�tor �s textil-ruh�zati ipar� no a t�meggy�rt�s mellett a kissz�ri�s term�kek jelentos�ge is no a term�szetes alapanyagok ism�t elot�rbe ker�lnek 26

27. 27

28. �LELMISZERIPAR �lelmiszergazdas�g: az emberi vagy �llati t�pl�l�kul szolg�l� mezogazdas�gi �s szintetikus alapanyagok megtermel�s�t, felv�s�rl�s�t, �lelemm� val� feldolgoz�s�t �s a fogyaszt�hoz val� eljuttat�s�t mag�ba foglal� gazdas�gi tev�kenys�gek �sszess�ge. �lelmiszeripar: t�lnyom�r�szt mezogazdas�gi, kisebb m�rt�kben vegyipari alapanyagok feldolgoz�sa emberi �s �llati fogyaszt�sra alkalmas term�kekk� 28

29. Dinamik�ja egyes �gazatai egyidosek a mezogazdas�gi kult�r�k termeszt�s�vel kezdetben csak �nell�t�sra termelt, kis volumenu �s egyenletes f�ldrajzi eloszl�s� volt az �n�ll� ipar�gg� szervezod�s �gazatonk�nt m�s idopontban ment v�gbe malomipar - m�lt sz�zad m�sodik harmada doh�nyipar, cukoripar m�lt sz�zad v�ge konzervipar, hutoipar, baromfiipar - sz�zadunk eleje takarm�nykevero-ipar 80-as �vek a feldolgozotts�gi fok egyre no a szezon�lis hat�st j�r�szt kik�sz�b�lt�k a h�siparban a sert�steny�szt�s 3-4 �ves, a v�g�marha-teny�szt�s 6-10 �ves ciklikuss�ga t�kr�zodik (a hull�mz�s k�szletekkel tomp�that�) egyre sz�lesebb k�ru integr�ci�k a jellemzok legdinamikusabb �gazatai: baromfiipar tart�s�t� ipar hutoipar 29

30. 30

31. TURIZMUS 31

32. 2. A turizmus rendszere kereslet: szabadido szabad rendelkez�su j�vedelem szem�lyi k�zleked�si eszk�z�k motiv�ci�k k�n�lat vonzerok k�zleked�si lehetos�gek sz�ll�shelyek �tkez�si lehetos�gek programok kieg�sz�to szolg�ltat�sok AZ IDEGENFORGALOM K�RNYEZETE 32

33. A turizmus t�pusai a r�sztvevok sz�rmaz�si helye szerint: az utaz�s c�lja szerint: szociol�giai tartalom szerint a hely ig�nybev�tele szerint: r�sztvevok sz�ma �s egym�shoz val� kapcsol�d�sa szerint: sz�ll�sig�ny szerint: stb. 33

34. A turizmus telep�to t�nyezoi t�rsadalmi k�rnyezet gazdas�gi k�rnyezet tudom�nyos �s muszaki t�nyezok kultur�lis t�nyezok demogr�fiai t�nyezok egy�b t�nyezok 34

35. Tendenci�k egyre ink�bb elot�rbe ker�l az egy�ni, azon bel�l az akt�v turizmus, no a well-ness szolg�ltat�sok (lovagl�s, ker�kp�roz�s, gyalogl�s, konditerem, �sz�s, szauna) ir�nti kereslet f�ldrajzi helytol kev�sb� f�gg, az infrastruktur�lis telep�to t�nyezok hat�sa megeros�dik kev�sb� szezon�lis az idosek jelentik a legdinamikusabb c�lcsoportot a turizmus integr�lt rendszerr� v�lik 35

36. Dinamika 10 �v alatt az utaz�k 50%-kal, a bev�telek t�bb mint k�tszeres�re nottek a vil�gturizmusban Eur�p�ban a forgalom 2/3-a (n�metek, skandin�vok, hollandok - Eur�pa utaz� nemzetei + franci�k, angolok) + amerikaiak, jap�nok 36

37. 37

38. Frekvent�lt turisztikai k�rzetek telep�to t�nyezok szerint term�szeti t�nyezok: m�rs�kelt �s szubtr�pusi �v hegyvid�kek Alpok, K�rp�tok, Himal�ja strandol�sra alkalmas v�z k�zels�ge tengerpart: Spanyolorsz�g, G�r�gorsz�g gy�gyvizek, gy�gyforr�sok Karlovy Vary, Wiesbaden, Vichy, Bad Ischl napsug�rz�s tengerpart: Costa Brava havas napok s�turizmus: Sv�jc, Ausztria erdos�lts�g, vadvil�g - nemzeti parkok, parkerdok: Zselic, Gemenc term�szeti ritkas�gok, �rdekess�gek vulk�nok (Vez�v, Etna, Stromboli), �jf�li nap (Lappf�ld, Baltikum), gleccserek (Aletsch, Rhone), barlangok (Postojna, Dobsina), fjordok (Hardanger, Sogne, Trondheim), v�zes�sek (Rajna, Niagara), gejz�rek (Izland, Yellowstone Park, �j-Z�land), reliktum n�v�nyzetet orzo t�jr�szletek (Lappf�ld), sz�p t�jak, kil�t�pontok (Lomnici cs�cs, D�l-Tiroli dolomitok, Jungfrau, Neckar-v�lgye) 38

39. Frekvent�lt turisztikai k�rzetek telep�to t�nyezok szerint II. kultur�lis t�nyezok t�rt�nelmi nevezetess�gek: csatamezok: Waterloo, Verdun �p�t�szeti eml�kek: g�tikus sz�kesegyh�zak: K�ln, P�rizs, kast�lyok: Loire-v�lgye ipari mueml�kek: gy�r: Manchester, b�nya: Salg�tarj�n vall�si eml�kek, zar�ndokhelyek : Lourdes, M�riap�cs gasztron�mia, bor: bor�t: Vill�ny-Sikl�s kultur�lis int�zm�nyek, esem�nyek: Cannes, Ri� de Janeiro speci�lis term�kek: csipke: Br�sszel, facipo: Hollandia ritkas�gok, �rdekess�gek telep�l�sk�p, etnikai saj�toss�gok, n�pszok�sok, muv�szeti alkot�sok 39

40. 40

41. 41