2012.09.11. dr. Szilágyi Szilvia szilvia @ emla.hu

1. A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövekJogrendszerek, a környezetvédelmi jog elvei, a környezethez való jog 2012.09.11. dr. Szilágyi Szilvia szilvia@emla.hu

2. Környezet, környezetvédelem - környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

3. A nemzetközi környezetjog története - okok • Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése – természeti erőforrások fokozott igénybe vétele • A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált • Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel • Környezetszennyezés határokon átívelő jellege

4. A nemzetközi környezetjog története • A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) • A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (TrailSmelter ügy 1941) • TrailSmelter ügy: egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén-dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban. A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte. Az 1938-ban született választottbírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trail-kohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak. Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén.)

5. A nemzetközi környezetjog története • A II. világháborút követően előtérbe került a környezet globális védelme • Egyre növekvő számban születtek nemzetközi egyezmények (Londoni Egyezmény 1954 a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről; Genfi Egyezmény 1958 a nyílt tengerről) • Fontos szerepet játszottak a megjelenő nemzetközi szervezetek is (1945 ENSZ – égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében kiemelkedő jelentőségű konferencia megrendezésére került sor)

6. Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében • 1972: Római Klub (1968-ban alakult nemzetközi csoport, célja a globális problémák azonosítása és az ezekkel kapcsolatos megoldás-javaslatok kidolgozása) jelentése a Növekedés határai címmel • a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatók fenn sokáig, beavatkozás nélkül, amennyiben az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció össze fog omlani • a felvázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges • 1972 Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről • az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozása • nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól: az emberhez méltó környezethez való jog, az államok nemzetközi együttműködési kötelezettségének kimondása • az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrejött az ENSZ Környezeti Programja (UNEP): környezettel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, nemzetközi egyezmények előkészítése, segítségnyújtás államoknak a környezetvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez.

7. Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében • A Stockholmi Konferenciát követően a korábbi, ún. szektorális megoldások helyett megjelenik az ún. integratív környezetvédelmi szemlélet (a környezet szennyezése elleni védekezés a csővégi módszerekről a forrásoknál történő védekezésekre helyeződött át) • 1983: az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot • feladata: a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozása • 1987: jelentés „Közös Jövőnk” címmel: fenntartható fejlődés elvének kimondása – „a harmonikus/fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől."

8. Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében • 1992 Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája • Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (27 alapelvet fektet le; kinyilvánítja a fenntartható fejlődés szükségességét; kimondja az államok közös felelősségét a környezetért) • Feladatok a XXI. századra: (ajánlások és javaslatok) • Éghajlatváltozási Keretegyezmény (célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kiküszöbölése) • Biológiai Sokféleség Egyezmény (célja a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása) • Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről (erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, alapelvek az erdők védelmével kapcsolatban)

9. Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében • Az ENSZ a Riói Konferencia eredményeinek nyomon követése érdekében létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságát • minden évben áttekinti a konferencián elfogadott egyezmények végrehajtását • iránymutatást ad a kormányoknak a fenntartható fejlődés megvalósítására • 2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia • a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások áttekintése – a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés terén számos előrelépés történt, de a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések során való integrálása nem történt meg • Végrehajtási Terv: a Riói vkonferenciazáródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve • Politikai Nyilatkozat: állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban

10. Fontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmények • 1971 Ramsar: egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről • 1973 London: egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről; • 1973 Washington: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről • 1979 Bonn: egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről • 1979 Bern: egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről • 1979 Genf: egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről • 1985 Bécs: egyezmény az ózonréteg védelméről • 1989 Bázel: egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról • 1994 Szófia: egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről

11. A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb alapelvei • elővigyázatosság elve • megelőzés elve • fenntartható fejlődés elve • szennyező fizet elv • társadalmi részvétel • a károkért való állami felelősség elve

12. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Elővigyázatosság elve • a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül; • célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét • akkor alkalmazható, ha tudományos és objektív értékelés azonosítja egy jelenség, termék vagy eljárás feltehetően veszélyes hatásait • lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, hogy a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik • pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni

13. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Megelőzés elve • az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli • a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni • több szinten érvényesül: egyrészt – a jogalkotás szintjén – magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt – a jogalkalmazás szintjén – azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve • pl: engedélyezés rendszere

14. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Fenntartható fejlődés elve • Környezet és Fejlődés Világbizottság „Közös Jövőnk” c. jelentése: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” • a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított

15. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Szennyező fizet elve • A szennyező fizet elve a maga ‘eredeti’ változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni. • A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie.

16. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Társadalmi részvétel elve • a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja • pillérei: • információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) • részvétel a jogalkotásban • részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben • jogorvoslati jog, perlési jog

17. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei A károkért való állami felelősség elve • megerősíti az állam szuverén jogát a természeti erőforrásai felett • védi a károsult államokat, elismerve az államok kötelezettségét arra, hogy joghatóságuk, vagy felügyeletük alatti tevékenységek ne okozzanak kárt más állam környezetében • így az államok nem csupán saját tevékenységükért felelősek, hanem mindenkiért, aki felett felügyeleti joguk van

18. A környezethez való jog • ENSZ 1972 Környezetvédelmi Világkonferencia: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa”. • 1992 Riói Nyilatkozat: „Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában”. • Elemei: • egészséges környezethez való jog • biztonságos környezethez való jog • zavartalan környezethez való jog • esztétikus környezethez való jog

19. Az Unió környezetvédelmi joga Az Alapító Szerződések • ESZAK-tlétrehozó Párizsi Szerződés (1951. ápr.18.-1952. júl.25.) • EGK-t (EK) létrehozó Római Szerződés • EURATOM-tlétrehozó Római Szerződés (1957.márc.25-1958.jan.1.) Az Európai Közösségeket létrehozó alapító szerződések eredetileg nem tartalmaztak a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket, sem egyéb, a környezeti politikával foglalkozó rendelkezéseket. Mivel az EK-nak nem volt közösségi szintű környezeti politikája, így a tagállamok a környezeti problémákra önállóan, egymástól függetlenül igyekeztek megoldást találni. A környezetszennyezés határokat nem ismerő volta, valamint az eltérő környezetvédelmi előírások okozta kereskedelem-korlátozó hatások érlelték a közösségi fellépést, amihez az ENSZ 1972-ben „Az ember és a környezet” címmel Stockholmban rendezett konferenciája – a nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés első nagy állomása – is hozzájárult.

20. Az Unió környezetvédelmi joga Környezeti politika és fellépés kialakulása: • kifejezett szerződési felhatalmazás nélkül • EK Szerződés 100.cikk - tagállamok eltérő környezetvédelmi előírásai • termékek-tagállamok közötti kereskedelem • létesítmények – költségeken keresztül versenytorzító hatás • EK Szerződés 308. cikk 100. cikk A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését. 308. cikk Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

21. Az Unió környezetvédelmi joga Egységes Európai Okmány (1986) Lényeges változások: • a környezeti politika Alapszerződésbe való beemelése, így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára • aközösségi törvényhozás jogkörébe tartozik mindazon kérdések szabályozása, amelyek: • a környezet állapotának védelmét, fenntartását, javítását szolgálják • védik az emberek egészségét • biztosítják a természeti erőforrások ésszerű használatát • a legkisebb szigor klauzulájának megjelenése • szubszidiaritás alapelve: az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések, ha a célok valamilyen okból nemzeti, vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg, vagy a közös fellépés hatékonyabban megvalósítható

22. Az Unió környezetvédelmi joga Maastrichti Szerződés (1992) • a szerződés preambuluma kiemeli a környezetvédelem integrációs szerepét (a környezetvédelem integrációs szerepe a Szerződés preambuluma alapján abban jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni) • a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést • a szubszidiaritás általános elvvé válása („A Közösség az e szerződésben ráruházott hatáskörök és a számára kijelölt célkitűzések keretén belül jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.”) • a Szerződés bővítette a Közösség környezeti politikai hatáskörét is, amikor kiterjesztette a közösségi cselekvést a földrendezési politika, a város-és vidéktervezés, valamint az energia-politika kérdéseire

23. Az Unió környezetvédelmi joga Amszterdami Szerződés (1996) • jegyzőkönyvet csatolt az Európai Közösséget alapító szerződéshez a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról • integráció elvének erősödése (az integráció alapelvét beemelte a Közösség céljainak eléréséhez szükséges politikákat és tevékenységeket felsoroló 3. cikk rendelkezései közé) • egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét

24. Az Unió környezetvédelmi joga • Nizzai Szerződés (2001) • Lisszaboni Szerződés (2007) • kimondja: az Unió célkitűzései közé tartozik Európa fenntartható fejlődésének elősegítése • megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés kiemelten fontos célkitűzést jelent az Unió külkapcsolatainak alakítása során is • a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza • aLisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül • további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt

25. A hazai környezetvédelmi jog története • Széttagoltság, az egyes környezeti elemek elkülönült védelme • 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

26. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK • A törvény célja • A törvény hatálya • Alapfogalmak • A környezet védelmének alapelvei • Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás • Felelősség • Együttműködés • Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

27. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól II. Fejezet A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK • A környezeti elemek egységes védelme • A föld védelme • A víz védelme • A levegő védelme • Az élővilág védelme • Az épített környezet védelme • Veszélyes anyagok és technológiák • Hulladékok • Zaj és rezgés • Sugárzások • Közös szabályok

28. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól III. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG • Az állam környezetvédelmi tevékenysége • Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége • A Nemzeti Környezetvédelmi Program • A Kormány környezetvédelmi tevékenysége • A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai • A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél • Országos Környezetvédelmi Tanács

29. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI V. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA • A környezetvédelem tervezési rendszere • A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer • Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás • Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba • Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés • Környezeti nevelés, képzés, művelődés

30. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VI. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI • Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat • Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok • A környezet használata után fizetendő díjak • Környezetterhelési díj • Igénybevételi járulék • Termékdíj • Betétdíj

31. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VII. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS • A környezetvédelmi igazgatás • Adatkezelés • A környezetvédelmi hatósági együttműködés • A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése • Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció • A környezeti hatásvizsgálati eljárás • Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás • Határozatok • Az egybefoglalt környezethasználati engedély • A környezethasználat bejelentése • Környezetvédelmi felülvizsgálat • A környezetvédelmi teljesítményértékelés • A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai • Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) • Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés • Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése • Határértékek • A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai • Szakértői tevékenység • Végrehajtható határozatok • Eljárási költségek • Felügyeleti díj

32. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VIII. Fejezet A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelmi egyesületek jogai IX. Fejezet FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT • A jogi felelősség általános alapja • Közigazgatási jogi felelősség • Kártérítési felelősség • Környezetvédelmi bírság • Környezetvédelmi megbízott • Az ügyész szerepe a környezetvédelemben X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Ellenőrző kérdések 1. Hogyan határozná meg a környezetvédelem fogalmát? 2. Milyen okok vezettek nemzetközi viszonylatban a környezet jogi védelmének kialakulásához? 3. Mit jelent a fenntartható fejlődés elve? 4. Említsen két fontosabb nemzetközi környezetjogi elvet és fejtse ki ezek tartalmát! 5. Mit jelent az Európai Unió jogában a szubszidiaritás elve és a legkisebb szigor elve?