Várkuti Anna

1. BILINGVIS KOMPETENCIA, KOGNITÍV ELMÉLETEK ÉS A KÉTNYELVŰSÉG HATÁSAI AZ OKTATÁSBANKutató Középiskolai Tanárok I. Tudományos Konferenciája, Karcag 2006. október 6-7. Várkuti Anna

2. Tartalom Bevezetés A bilingvis kompetencia Kognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az oktatásban

3. Bevezetés • Hazai magyar-célnyelvű oktatási intézmények száma kitartóan nő az 1980-as évektől -pl. 1996-ig a választék: - a 2004/2005-ös tanévben 407 középiskolában indult nyelvi előképzős osztály (749 csoport, 11.834 diákkal) (folytathatja kéttannyelvűként, ha a követelmények teljesülnek) (Vámos Ágnes,1998, Magyarország tannyelvi atlasza. p.22)

4. Sok vizsgálat, tanulmány bizonyítja, hogy a két tanítási nyelvű gimnáziumokban megvalósult a kettős pedagógia cél: • magas szintű idegennyelvtudás megszerzése • felvételin versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból is → de szinte semmit sem tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről! • Bőséges külföldi tapasztalat, főleg kisebbségi tanulók kétnyelvű oktatásáról, → de nagyon kevés az elit kétnyelvű oktatásról ! • A személyes szakmai tapasztalat a célnyelven tanítás során számos pszicholingvisztikailag érdekes kérdést vet fel → empirikus kutatásom témája: „ A kéttannyelvű oktatás hatása a tanulók felszíni és kognitív nyelvi kompetenciájának fejlődésére” – az elméleti háttér feltárása indokolja a bilingvis kompetencia vizsgálatát.

5. Kéttannyelvű oktatás során a tanulók mindkét nyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten BILINGVIS/BILINGVÁLIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség A bilingvis kompetencia Integrált modell a két nyelvi rendszer mentális reprezentációjáról Forrás: Baker, 2002, 145. old.

6. Bár a cél a balanszkétnyelvűség (mindkét nyelvet egyformán ismeri az egyén), a kétnyelvű oktatás folyamatában a tanuló két nyelvének nyelvi kompetenciája többnyire nagyon eltérő. A magyar elit kétnyelvű oktatás fő jellemzője:a tanulók magyar anyanyelvi dominanciája mindvégig megmarad. • Mi a nyelvi kompetencia? • A nyelvi rendszer ismerete (a nyelv belső, mentális reprezentációja) • Megnyilvánulása (a valós nyelvhasználat) a nyelvi performancia De a gyakorlatban a beszédpontosság és a beszédfolyamatosság egymást kiegészítő elemei a nyelvtudásnak!

7. szociolingvisztikai irányban lingvisztikai kompetencia (nyelvi szabályok és szókincs ismerete) kommunikatív kompetencia (az adott beszédhelyzetben elfogadott nyelvi viselkedés ismerete) és mivel szaktárgyak oktatásának tannyelve is: szakmai nyelvi kommunikatív kompetencia pszicholingvisztikai irányban a nyelvhasználat négy formája: beszédértés írott szöveg értése beszéd írás és a gondolkodást lehetővé tevő kognitív elem (belső beszéd) (a kognitív pedagógiában a verbális információ v. második jelrendszer) A nyelv kettős funkciója (a kommunikáció és a gondolkodás eszköze) alapján kibővítve a nyelvi kompetencia összetevői: ● A nyelvoktatás (anya- és idegen nyelvi) célja a négy nyelvhasználati forma fejlesztése●A kommunikatív nyelvtanítás szerint az idegennyelvtudás megtanítandó elemei: a nyelvtani tudás, a szövegalkotóitudás (pragmatikai, szociolingvisztikai is) és a szövegkohézió létrehozásának tudása

8. FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA (BICS) sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető szókincs alapvető nyelvtani ismeretek KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP) a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: bővebb szókincs (elvont fogalmak, szinonímák, analógiák, stb.) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata A bilingvis kompetencia különböző dimenziókban tanulmányozandó:

9. bevándorlók gyermekeinek nyelvtudását vizsgáló hosszas kutatás eredménye → a Cummins-féle küszöbhipotézis - a korai kétnyelvűség lehetséges kognitív hatásai eltérő kétnyelvűségi helyzetekben a két nyelvben való felkészültség függvényében Kognitív elméletek és a kétnyelvűség hatásai az oktatásban (Forrás: Göncz, 1995, 80. old.)

10. FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN (a környezet az egyik nyelvet és kultúrát előnyben részesíti a másik rovására) → negatív hatás ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN (a környezet mindkét nyelvnek a tanulását megfelelően serkenti) → pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben Eltérő hatású lehet a nyelvismeret mértéke a gyerek további értelmi és pszichológiai fejlődésére a kétnyelvűségi szituáció szerint: A magyarországi elit kétnyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre

11. A küszöbhipotézis kritikája• nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb• kockázatos mesterséges küszöbszinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája (Forrás: Baker, 2002, 168.)

12. a küszöbhipotézis továbbfejlesztése – a fejlődési kölcsönhatás hipotézis - egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye - • "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz, 2004, 39.). • A kétnyelvű oktatás gimnáziumi szintje éppen ebbe az optimális kategóriába esik. 14-15 éves korra a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája elég magas szintű, így a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére (intenzív célnyelv és célnyelven tanulással) kedvező a nyelvi háttér.

13. A felszíni nyelvi kompetencia • az első nyelvben általában iskoláskorig kialakul • viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) kialakulhat egy második nyelvben is. • A kognitív nyelvi kompetencia • lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), mindvégig szorosan korrelál gondolkodással és az intelligenciával • kialakulása egy második nyelvben is éveket (6-7 év) vehet igénybe, miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál. →Verbálisan telített iskolai helyzetben az eredményességhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók másodnyelvtudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest. • több amerikai vizsgálat erre vezette vissza a bevándorlók iskolai lemorzsolódását (Miller, 1984) • ezt igazolta Göncz (2006) legújabb vizsgálata magyar anyanyelvű, de szerb iskolába átirányított tanulókkal

14. A „fejlődési kölcsönhatás” jelenségét magyarázó kognitív modellek és ábrázolásaik • kognitív alapkészség(CUP = common underlying proficiency) • különböző nyelvi csatornákon szerzett és megfogalmazódott, agyban tárolódó tudás • közös a különböző nyelvek számára • aki elsajátította egyszer, a következő nyelvek tanulásakor is hasznosíthatja • specifikus nyelvi készségek(SUP = separate underlyingproficiency), • szükségesek a felszíni nyelvi kompetenciákhoz • minden nyelvben külön, csak gyakorlással alakíthatóak ki

15. A „ kétcsúcsú jéghegy " modell - a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - (Forrás: Skutnabb:Kangas, 1984, 115.old.) • A két csúcs a két speciális, egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) • A vízfelszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak

16. A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak (BICS) és a közös alapkészség (CUP) ábrázolása - (a naiv "két nyelv-két léggömb" modell irányába kiterjesztett analógia) • A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. • →a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! (Forrás: Skutnabb-Kangas, 1984, 115 old.)

17. A „ modernizált jéghegy " modellaz egynyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket, és azok egymáshoz való viszonyát szemléltetni (Forrás: Baker, 2002, 170. old.) • A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak • A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbakká

18. bár a közös kognitív alapkészség elméletének vannak korlátai • a kétféle nyelvi kompetencia teljes szétválasztása is lehetetlen → segítség a kétnyelvű rendszerekben oktatóknak • a nyelvi jellemzők 2 dimenzió mentén →differenciáltabb megkülönböztetésea felszíni és kognitív kompetenciákat igénylő nyelvhasználatoknak (Forrás: Baker, 2002, 176. old)

19. Irodalom: Köszönöm a figyelmet! -Baker, C. (2002): Foundations of Bilingual Education and Bilingualism. Bilingual Education and Bilingualism 27 series. Clevedon, Buffalo, Toronto, Sydney. -Göncz L. (1995): A tannyelv hatása a tanulók személyiségfejlődésére többnyelvű környezetben. In: Kassai I. (szerk.): Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, pp. 65- 81. -Göncz L. (2004): A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások, Szabadka., MTT Könyvtár 8, 316 o. -Miller, N. (szerk.) (1985): Bilingualism and Language Disability. San Diego. College-Hill Press, Inc. -Skutnabb-Kangas, T. (1984): Bilingualism or Not. The Education of Minorities. Clevedon, Multilingual Matters 7. 378 o. - Vámos Ágnes (1998): Magyarország tannyelvi atlasza. Budapest. Keraban Kiadó. 584 o. - Várkuti A. (2005): Bilingualism in Hungary through school education. In: Lengyel Zs.- Navracsics J. (szerk): Selected papers of 8th Summer School of Psycholingvistics. Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. CD-kiadvány.