AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT

1. AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT Sebestyénné Szép Tekla Egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Győr 2012. október 23.

2. Tartalom • A kutatás logikai felépítése • Hipotézisek megfogalmazása • Módszertanok bemutatása • Következtetések • Vizsgált időtartam: 1990-2009 • Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) • Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata – Odyssee adatbázis

3. Energiahatékonyság Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan Energiagazdaságtan Biofizikai közgazdaságtan Gazdasági szerkezetváltás Gazdasági növekedés Energiafelhasználás A kutatás logikai felépítése Forrás: saját szerkesztés

4. Energiahatékonyság VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata VECM, VAR-modell Granger-féle okság vizsgálata Gazdasági szerkezetváltás Energiafelhasználás Gazdasági növekedés H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát. H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé. Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései Forrás: saját szerkesztés

5. A Granger-féle okság számításának módszertana Forrás: saját szerkesztés

6. Granger-féle okság - eredmények Magyarország, Szlovákia, Csehország Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Lengyelország, Szlovénia Gazdasági növekedés Energiafelhasználás Miért???

7. A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok) Forrás: saját számítás

8. Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában Ahol: ENC – energiafelhasználás; GDP – gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége Forrás: saját szerkesztés

9. Következtetések I. • Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni. • Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti. • Lengyelországban és Szlovéniában 1990 és 2009 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás. • A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.

10. Index dekompozíciós vizsgálat Energiahatékonyság H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 1990 és 2009 között. H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten. Gazdasági szerkezetváltás Energiafelhasználás Gazdasági növekedés A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata Forrás: saját szerkesztés

11. Az index dekompozíciós eljárás A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja: 1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása  intenzitási hatás 2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés  strukturális hatás A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza. Dtot = Dint * Dstr * Dres = It/I0 Ahol: Dtot: A gazdaság energiaintenzitásának változása Dint: Intenzitási hatás Dstr: Strukturális hatás Dres: Reziduum I0: Energiaintenzitás a bázisidőszakban. It: Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.

12. Megjegyzések ahol: t=0 a bázisidőszak; t=T a tárgyidőszak; i az adott gazdasági szektor Az index dekompozíciós módszerek Forrás: Granel F. 2003. pp. 35. alapján saját szerkesztés

13. A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata Forrás: saját számítás

14. Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata Forrás: saját számítás

15. A Fisher I index – teljes gazdaság A Fisher I index – ipari szektor Forrás: saját szerkesztés

16. Következtetések II. • Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 1990 és 2009 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás. • A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé. • Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb. • Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető. • A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.

17. H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 1990 és 2009 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne. H6: Bármilyen energiahatékonyság-javulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között. OLS-modell Diszkriminancia-elemzés Energiahatékonyság Gazdasági szerkezetváltás Gazdasági növekedés Energiafelhasználás A visszapattanó hatás Forrás: saját szerkesztés

18. Az OLS-modellek feltételrendszere Forrás: Sajtos L. et al. 2007. pp.217. alapján saját szerkesztés További tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt 2. F-próba 3. Korrigált R2-próba

19. Felhasznált adatok Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás – Világbank; ***: http://inflationdata.com/ Forrás: KSH

20. A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, 1990-2009 között A visszapattanó hatás nagysága Forrás: saját számítás A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 2008-ban Forrás: saját számítás

21. Következtetések III. •  A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző. • A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá. • Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni. • Magyarországon 2008-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.

22. Köszönöm a figyelmet! „A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”