A komplex betegségek korai kezdetű primer prevenciója Dr. Dobó Márta

1. A komplex betegségek korai kezdetű primer prevenciója Dr. Dobó Márta Országos Gyermekegészségügyi Intézet

2. Komplex betegség (a betegségek 80%-a) genetikai hajlam + környezeti tényezők hatása (több gén szerepe bizonyított) (életmód, egyéntől független külső hatások) polygénes multifaktoriális betegségek

3. Néhány komplex betegség: • magas vérnyomás • infarktus • agyi érkatasztrófa • daganatos betegségek • allergiás betegségek • epilepszia • depresszió • diabetes II. típus

4. Valamilyen komplex betegségben nagy valószínűséggel mindenki megbetegszik. Azt, hogy ez milyen fajta betegség lesz, az örökölt hajlam és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg.

5. A primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha 1) korai kezdetű 2) egyénre szabott

6. Egyénre szabottság A prevenció lépései 1) Megállapítani, hogy kinek milyen komplex betegségre van hajlama Módszer: családfa analízis biológiai markerek alkalmazása 2) Tájékoztatni a résztvevőket a fennálló veszélyekről. Megnyerni együttműködésüket a prevenciós protokoll betartásához.

7. 3) Kontroll vizsgálatok: a tanácsok betartásának nyomonkövetése biológiai markerek ellenőrzése bátorítás az éveken át tartó program kivitelezéséhez

8. Korai kezdet • 1) Meg kell találni azt a korosztályt, amelynél a primer prevenció bevezetése a leghatékonyabbnak mutatkozik. • fiatal felnőttkor • családalapítás időszaka

9. 2) Meg kell találni azt az egészségügyi rendszert,amelynek keretén belül a prevenciós munka véghezvihető • családtervezési tanácsadó • várandósgondozók

10. 3) Meg kell találni azt a szakembergárdát, aki a prevenciós programot vezeti • védőnők • szakorvosok segítségével, háttértámogatásával

11. A komplex betegségek primer prevenciójának megvalósítása Intézetünkben 1) A prevenciós programokba azok kerülnek (önkéntes alapon), akik részt vesznek családtervezési programunkban. 2) A védőnő gondos kikérdezéssel megállapítja a családban halmozottan előforduló - allergiás betegség - szív és érrendszeri betegség - kóros kedélyállapot (depresszió) fennállását.

12. 3) Biológiai markerként • - RR mérés (védőnő) • - koleszterin, triglicerid, HDL (családorvos) • 4) Kockázat fennállása esetén felajánljuk a megfelelő programban való részvételt

13. 5) Tájékoztatás a fogamzás előtt vagy várandós- ság második felében • A prevenció • a babánál a születés percétől kezdődik • a szülőknél a programba való belépéskor indul • (kétgenerációs prevenció) • 6) Kontrollvizsgálatok • Csecsemőkorban a programtól függően 2-6 havonta, később 6 havonta - évente

14. Allergia prevenció Az adott életkorban potenciális allergének és ártó külső tényezők kerülése 1) Táplálék allergének - tehéntej - tojás - hal - citrusfélék - szója - diófélék Szoptatás minél tovább, szoptatás alatt csökkentett tej, tojás, hal, dióféle fogyasztása ajánlott a kismamának.

15. 2) Inhalációs allergének - házipor - kutya, macskaszőr, madártoll - dohányfüst - kipufogógázok 3) Kontakt allergének - babaruha mosása után többszöri öblítés - öblítőszer ne! - csak patikai készítmények (fürdetőkrém, olaj, popsikenőcs, stb.)

16. Szív és érrendszeri prevenció 1) Jelen életmód feltárása 2) Megfelelő étkezési szokások kialakítása még a baba megszületése előtt (étkezések száma, minősége, nassolás, zsíros ételek, sózás, cukrok, rostos ételek jelentősége, receptek) 3) Mozgásban gazdag életmód kialakítása

17. Eredmények 1) Allergia prevenció A programban résztvevő magas kockázatú gyermekek (atópia öröklődési kockázata 40-70 %) 26/28 %-ban (lány/fiú) fordult elő allergiás megbetegedés az első három életévben. 2) Szív és érrendszeri prevenció - hosszú távon értékelhető 3) Depresszió prevenció - hosszú távon értékelhető

18. Továbblépési lehetőségek Folsav, B6 , B12vitamin prevenció bevezetése szív és érrendszeri betegségekben Elméleti alapja: A magas vér homocisztein szint feltételezhetően a fokozott oxigénszabadgyök-képződés révén fokozza a szív és érrendszeri betegségek előfordulási kockázatát. Becslések szerint: a szívinfarktusok 20%-a agyi érkatasztrófák 40%-a perifériás érbetegségek 60%-a összefüggésben van a hyperhomociszteinémiával.

19. FolátFolsavFehérjék (poliglutamát) (monoglutamát) Konjugáz Monoglutamát Reduktáz Dihidrofolát Reduktáz Metionin CH3 Tetrahidrofolát (THF) S-adenozilmetionin Dimetilglicin(SAM) 5,10- metilén-THF CH3 Metil- CH3 + S-adenozilhomocisztein transzferáz Metionin- B6Betain szintáz B12 Kolin 5-metil-THF Homocisztein Homocisztin Szerin Metilén-THF Cisztatin -reduktáz Cisztation-béta-szintáz, B6 (MTHFR) Homocisztinuria Cisztein B12vizelet Cisztationáz, B6 Szulfát vizelet

20. A metilén tetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) - defektus - Az enzim szerkezetéért felelős gén: MTHFR-gén - Az MTHFR-gén (1. kromoszóma rövid karja 36.3 régióban) Gyakori polimorfizmusának heterozigóta formája (DNS 677. bázishelyén citozin helyett timin: C677T) homozigota formája (T/T)

21. - A polimorfizmus miatt az MTHFR aktivitása csökken. heterozigota formában 25-30%-val homozigota formában 50-30%-val A folsav demetilálása csökkent mértékben megy végbe Nincs elegendő metil csoport a homocisztein, metioninná alakulásához Felszaporodik a homocisztein

22. Az MTHFR polimorfizmus gyakorisága a magyar mintában (Czeizel és mtsai nyomán, 2001 )

23. Néhány európai ország MTHFR C677T polimorfizmusának gyakorisága (%) Bott és Zang nyomán

24. Intézetünkben jelenleg 100 szív és érrendszeri betegség szempontjából veszélyeztetett családtervező korban lévő fiatalnál elvégezzük a szérum homocisztein szérum B6 szérum B12 szérum folsav és MTHFR gén vizsgálatot.

25. Prevenciós intervenció (terápiás lehetőségek a homocisztein szint csökkentésére) A homocisztein szint szignifikánsan csökkenthető folsav és kiegészítésképpen B6 és B12 vitamin adásával. A szuplementáció adagjában a szakma nem egységes. Napi 0,6 mg - 10 mg között van az ajánlott adag. Intézetünkben a vérvizsgálatok eredményének értékelése után megfontoljuk a vitaminadagolás lehetőségét.