150 likes | 249 Views
Halász Levente Tudományos munkatárs Kodolányi János Főiskola Város- és Regionális Tanulmányok Intézeti Tanszék. A mentális és fiziológiai egészségi állapot regionális és intraurbán egyenlőtlenségei.
E N D
Halász Levente Tudományos munkatárs Kodolányi János Főiskola Város- és Regionális Tanulmányok Intézeti Tanszék A mentális és fiziológiai egészségi állapot regionális és intraurbán egyenlőtlenségei A kutatás a TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 számú, „Társadalmi konfliktusok – társadalmi jól-lét és biztonság – versenyképesség és társadalmi fejlődés” című projekt keretén belül valósult meg. Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc.
Stiglitzdinemziók • Anyagi életszínvonal, • Egészség, • Oktatás, • Egyéni tevékenységek (munka is), • PolitikaI képviselet és kormányzás, • Társ. és személyes jellegű kapcsolatok, • Környezet jelen és jövőbeni állapota, • Bizonytalanság (fizikai és gazdasági természetű) Egészség= Fizikai, mentális és szociális jól-lét állapota (dinamikusan változó folyamat) Élettartamot befolyásolja az egészségi állapot, a kultúra, az oktatás színvonala, a gazdasági helyzet Születéskor várható élettartam: Városi hierarchia csúcsa felé növekszik, viszont K-NY dichotómiák nem (Legjobb: Budapest, Szombathely, Debrecen, Győr, legrosszabb: Miskolc, Békéscsaba, Tatabánya) Születéskor várható élettartam: Férfiak: 70,1, nők: 77,9
Elégtelen egészségügyi helyzet (nemzetközi összehasonlításban) Alacsony státuszú népesség: Az egészséget, az egészséges életmódot kevésbé tekintik fontosnak Egyenlőtlen hozzáférés az egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz, egészségmegőrzéssel kapcsolatos lehetőségekhez. (Inter-)regionális és intraurbán egyenlőtlenségek okai: gazdasági egyenlőtlenségek, igazságtalan redisztributív rendszer, elégtelen munkaerő-piaci helyzet, nehézkes hozzájutás az oktatáshoz és egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz, elégtelen élet- és lakáskörülmények,egészséges és kiegyensúlyozott élet kis valószínűsége (Uzzoli, 2009) Egészségügyi helyzetkép Magyarországon
Kulturális-behaviorista: életmód, egyéni kockázati faktorok, szociokulturális faktor; • Pszichoszociális: egészségmagatartás, szubjektív egészségértékelés, stresszfaktorok; • Materialista/Strukturális: szocioökonómiai státusz, pénzügyi státusz, életkörülmények, munkaerő-piaci pozíció; • Neomaterialista: szociostrukturális körülmények, hely szerepe. (Egedy-Uzzoli, 2013) Egészségegyenlőtlenségek elméleti meghatározó tényezői
Kérdőíves felmérés (N=5000) (3000 db a kilenc nagyvárosban (pop. 100.000<), 2000 db nagyváros környéki fejlett és fejletlen településeken) • Lekérdezés: 2013. december – 2014. március • Kérdőív-kérdések (jelen prezentáció eredményeit megalapozták): • Mennyire elégedett Ön a saját egészségi állapotával? • Ön dohányzik? • Véleménye szerint mennyire stresszes az Ön élete? • Általában az Ön egészségi állapotára mennyire jellemezőek az alábbi tünetek? • Ön él-e az alábbi egészségmegőrzéssel kapcsolatos lehetőségekkel? Módszertan
Férfiak 1/3-a Nők ¼-e 41%-uk azt hiszi, csak a permanens dohányásnak lehetnek egészségre ártalmas következményei Nagyváros-térségek népességének 29,6%-a dohányzik Dohányzás
Nagyváros-térségek fejlett izolátumokat alkotnak. • Gazdasági jólét erősen befolyásolja a helyiek egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, egészségi állapotát. • Interregionális szint: K-NY, Centrum-periféria dichotómiák nem mindig relevánsak és nyilvánvalóak. • Fejlett és fejletlen városkörnyék konvergál egymáshoz, egyre kisebb differenciák, SŐT! (Igaz, ezen települések Mo. 3160 településéből a leginkább prosperáló felső dekádba tartoznak.) • Intraurbán szint: látványos, éles ellentét a magas szocioökonómiai státuszú, biztonságos, magas presztizsű városrészek és szegregált, alacsony társ. státuszúak által lakott részek között. Konklúzió