KISS ADÉL, Sapientia EMTE – tudományos munkatárs Pro Educatione Egyesület

1. Székelyföldi fiatalok internethasználati szokásai. Szemelvények egy kutatás eredményeibőlInternet Usage Patterns among Secler Youth. Excerpts from an Empirical Research on Media Usage Trends in Seclerland. KISS ADÉL, Sapientia EMTE – tudományos munkatárs Pro Educatione Egyesület II. NEMZETKÖZI KONFERENCIA: AZ INTERNET HATÁSA A GYERMEKEKRE ÉS FIATALOKRA Budapest, 2012. szeptember 25-26.

2. Bevezető A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat támogatásával első alkalommal zajlott olyan reprezentatív adatfelvétel Székelyföldön, amely a fiatalok médiahasználatát vizsgálta. Konferencia – a probléma, kérdéskör szakmai és közéleti tematizációját szolgálta 2 kiadvány – tanulmányok, elemzések Módszertani szempontok Survey vizsgálat Hargita, Kovászna és Maros megyékben, összesen 64 iskolában 2122 diákot kérdeztünk meg (VII. és XI. osztályosokat) A NGYSZ által használt kérdőívet vettük át, a helyi feltételekhez igazítva, azzal az elképzeléssel, hogy az eredmények a későbbiekben az összehasonlításra is lehetőséget adnak. Gyakorlatilag az NGYSZ többszintű tudományos-szakpolitikai programjának székelyföldi „kihelyezése” történt meg – tudástranszfer (a magyarországi kontextusban már bejáratott kutatás transzferje volt). NGYSZ szemléleti és módszertani kiindulópontot jelentett.

3. Társadalmi kontextus • Vidéki környezet • Az IT szektor fejlesztése később indult, lassabban haladt – fáziskésés • A látszat azt mutatja, hogy a mádia eszköztárának használatában a vidéki térségben szocializálódott fiatalok hamar behozzák a fáziskésésből adódó esetleges hátrányokat. • Megfigyeléseink alapján a gyermekek és fiatalok szemmel láthatóan sokkal otthonosabban mozognak az új média világában • A középkorosztály strukturális idegenkedése figyelhető meg, ami az ezirányú beruházások és hasznosítás terén késleltetést okoz, a használat megreked az alapszintű, formális felhasználói ismereteknél, gyakorlatoknál. Distanciatermelés és fenntartás… • Az új média használata individuális jellegű, hiányoznak vagy csekély szabályozó erővel bírnak a társadalmi legitimitással rendelkező használati módok. • A fiatalok és a közép korosztály között megfigyelhető strukturális különbözőségek abban az értelemben is befolyással vannak, hogy az anyagi feltételek (az új médiához való viszony anyagi vonatkozásai), illetve a használat szabályozásában a fiatalok gyakran idősebb generációtól függnek (eszközvásárlás pl.), így ennek is van fékező szerepe az amúgy is általános fáziskésésében.

4. Internethasználat • -”csak” egy szeletét jelenti a médiahasználatnak, de egy fontos „csatornát” illetve kapcsolódási-csatlakozási felületet jelent • -Székelyföldi térség sajátos kontextust teremt a médiahasználatnak, ugyanakkor vannak pozitív változások, mint ahogyan az is megfigyelhető, hogy akaratlanul is követjük a fejlődő világot. • Vizsgált témák: • Netes tevékenységek • Internet és biztonság • Szülői és iskolai mediáció • Felhasználói kompetenciák • Szocio-demográfiai profil, eszközellátottság, internet kapcsolat, napi internethasználat jellemzői – részletesen a kiadványban!

5. Ki mit csinál, amikor internetezik? -alapvetően „netwörking”-el -közösségi oldalakon van fent 75% (Facebook generáció? - 93,5%-nak van F. profilja, átlagosan 1358 ismerőssel -chatel 66% -letölt (zenét, filmet, szoftvereket) – szórakozik (kétharmad) -strukturált, célirányos érdeklődés – információs keres, blogot ír vagy olvas – magasabb szintű felhasználói kompetenciákat követelő tevékenységek – 21% Nemek és kor szerinti különbségek Internet és biztonság A leggyakrabban megosztott információk „toplistája”: név, hobbi, e-mail cím, fotó, kor, születési idő VII. osztályosok sokkal inkább „kommunikatívak” ebben a kérdésben (naivitás vagy tudáshiány?) míg a XI. sokkal elővigyázatosabbak abban, hogy milyen információt adnak meg magukról az interneten. Biztonság egy másik szinten… -chatel vagy e-mailezik idegenekkel, ismeretlenekkel – 75% -az idegen, ismeretlen személy szeretne megismerkedni – 68% -ténylegesen megtörténik a találkozás – 44% -szerelem vagy közeli barátság alakul ki – 57% Az új személyt illetve barátságot meglehetősen hamar közel engedik magukhoz (különösen a lányok).

6. Fenyegetés, zaklatás, agresszív kommunikáció • Korábbiakkal összevetve jelentősen kevesebb – 30% említi DE már így is számottevő • Kéttizedük bevallja, hogy ma is küld durva üzeneteket • 29% másnak adja ki magát – virtuális identitás / ál-identitás • Az eredmények fokozatosan elszabaduló agresszivitást jeleznek, különösen a XI.-es fiúk esetében. • Szükségszerű a szülői illetve iskolai mediáció… DE • A megkérdezett fiatalok többsége nagyon ritkán vagy soha nem internetezik együtt a szüleivel, többségüknél nem is ellenőrzik a szülők hogy mit csinálnak gyermekeik az interneten. • Minden második gyerek vallja, hogy szüleinél többet tud az internetről – így gondolhatjuk, hogy a szülők érdemben nem tudnak beleszólni, nem lehet érdemi mediátori szerepük. • Kétharmaduknál nincs otthon szabály az internetezésre, egyharmaduk vallja, hogy beszélget az édesanyjával arról, amivel az interneten találkozik (VII. osztályosoknál markáns az, hogy a szülőkhöz, testvérekhez fordulnak internetes kérdésekben). • Iskola • Többség csak néha, 12% gyakran beszélget iskolai keretek között a médiahasználat különböző felmerülő kérdéseiről. • Kétségtelen, hogy az iskolának még van tennivalója e téren.

7. Felhasználói kompetenciák / Melyiket tudod megcsinálni az interneten? • Könnyen teljesíthető (pl. közösségi oldalon profil szerkesztés), közepes nehézségű (pl. levélszemét blokkolása) és nehéz feladatok (filter-beállítások megváltoztatása) körvonalazódnak, természetesen nem és kor szerint differenciált. • Konklúzióként… • Teljesen letisztult net-használói profilok nem rajzolódnak ki, körvonalazható azonban két csoport: • - A kapcsolathálóban és állandó kommunikációban létező (chatelős, közlékeny, akár idegeneke is magához közel engedő „fészbúkos” lány), ÉS • A látszólag strukturált érdeklődést mutató, durvább netes kommunikációt is magának megengedő, gyakori virtuális ál-identitást kreáló fiú csoport. • A szocializációs közegek kontrolljának hiányában mindkét csoportnak van esélye negatív forgatókönyvekre is. A netezés gyakran „pótcselekvés”, viszont egyelőre alacsony függőségi szintet jelez. • Az alapvető felhasználói kompetenciák a nagyobbak (XI.o.) javára írhatóak, de a Kósa-László (2010) kategorizálás szerint legfennebb „átlagos” vagy „kevésbé gyakorlott” felhasználóknak nevezhetjük őket. • Ez a csoport viszont látszólag érettebb, felnőttebb, felelősségteljesebb módon és ésszerűbben használja az internetet.

8. Köszönöm a figyelmet! adelkacska83@yahoo.com