Mennyire (információ)tudatos a magyar vásárló?

1. Mennyire (információ)tudatos a magyar vásárló? Dr. Simon Judit igazgató, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet

2. Magyarországi kutatási terv • A vizsgálta tárgya és helyszíne: • 6 kategória: készételek, szénsavas üdítőitalok, joghurtok, reggeli gabonapelyhek, édességek és sós ropogtatnivalók • Adatfelvétel: hipermarketek, ahol a vásárlók nagy választékkal találkoznak • Módszer: • Bolti megfigyelés a termékkategóriát tartalmazó polcnál - 2488 megfigyelés • Bolti megkérdezés a megfigyelt termékkategória vásárlói körében - 1804 megkérdezés • Otthoni megkérdezés, önkitöltős kérdőívvel - 703 megfelelően kitöltött kérdőív • A minta: • A válaszadók 70%-a nő, 30%-a férfi • Viszonylag magas a fiatalabb vásárlók aránya • A megkérdezettek 40%-ának van 16 évesnél fiatalabb gyermeke a háztartásában • Országok: • Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország, Lengyelország, Németország, Magyarország • Minden országban egységes módszertan

3. Mennyire használja a magyar fogyasztó a tápanyag információkat vásárlás közben?

4. A tápanyag információ és a termékek kiválasztása • A magyar vásárlók a csomagoláson a szavatossági időt, az összetevőket, ezen belül is jellemzően az adalékanyagokat, az E-számokat nézik meg legelőször • A vásárlók mintegy 60%-a megnézi a csomagoláson található tápanyag információt, közülük a legtöbben a doboz elején levőt • A tápanyagok közül általában a kalória-, a szénhidrát- és a fehérjetartalmat nézik meg • A vásárlók viszonylag hosszú időt töltenek a termékek megnézésével, a válogatással • A termékek kiválasztása leginkább az ízük alapján történik, vagyis azt vesszük, ami ízlik

5. A tápértékre vonatkozó információ keresése – a boltban Keresett-e valamilyen tápértékre vonatkozó információt a csomagoláson a megfigyelt vásárláskor? % A magyar fogyasztók ötöde tudatosan keresi a tápértékre vonatkozó információkat. Mi magyarok mindenkinél többet, átlagosan 47 mp-et töltünk el egy termék kiválasztásával.

6. Milyen gyakran olvassa el a táplálkozási információkat? A vásárló általános szokásainak saját megítélése A kérdésre válaszolók százalékos megoszlása A megkérdezettek százalékos megoszlása

7. Hol keresi a magyar fogyasztó a tápanyag információkat? • Az INBÉ jelölést sokan ismerik és egyre többen keresik • A legtöbben a tápanyag információs táblázatot keresik. • Mivel fontosnak tartják figyelni az élelmiszer- adalékokat, ezért az összetevőket is sokan megnézik. % azon válaszadók közül, akik keresnek tápanyag információt

8. A vásárlási döntést befolyásoló tényezők – a boltban Mi az a fő ok, amiért pont ezt a terméket választotta egy másikkal szemben? Azért „az íz az úr”: a magyar fogyasztók több mint fele az íz alapján választ élelmiszert.

9. A tápanyag információk csomagoláson való közlése, az Irányadó Napi Beviteli Érték rendszer

10. Az Irányadó Napi Beviteli Érték rendszerönkéntes jelölés megértése Mit jelent a magyar fogyasztó szerint az irányadó napi beviteli érték? A magyar fogyasztók több mint 35%-a pontosan ismeri az INBÉ rendszer jelentését.

11. Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha egy terméknek az Irányadó Napi Beviteli Értéke százalékban egy vagy több tápanyagra vonatkozóan magas... A fogyasztók háromnegyede esetében az INBÉ jó irányba befolyásolja a vásárlási döntést.

12. Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha olyan terméket fogyasztott, amelynek zsírtartalma az Irányadó Napi Beviteli Érték százalékában magas, akkor kiegyenlítené-e a magas százalékot alacsonyabb zsírtartalmú termékek fogyasztásával? Bár az INBÉ adatok alig egy éve jelentek meg a termékeken, a megkérdezett fogyasztók 45%-a már ma is használja azokat egészségesebb étrendje kialakításánál.

13. Az élelmiszerekkel kapcsolatos attitüdök • Összehasonlítom az élelmiszerek címkéit, hogy a legtáplálóbb ételeket válasszam. • A reklámokból szerzett információ segít a jobb vásárlási döntés meghozataIában. • Imádok élelmiszert vásárolni. • Mindig szeretem tudni hogy mit vásárolok, ezért gyakran kérdezek az élelmiszerboltban. • Mindig megnézem az árakat még a kisebb árukon is. • Bevásárló listát írok mindenről, amire szükség van, mielőtt elindulok bevásárolni. • Jobban szeretek természetes, azaz tartósítószermentes termékeket vásárolni. • Mindig a legjobb minőséget próbálom megvásárolni a legjobb áron. • Nagyon szeretem kipróbálni az idegen országokból származó recepteket. • Ha lehetőségem van rá, mindig bio gazdálkodásból származó termékeket vásárolok. • Inkább friss húst és gyümölcsöt vásárolok az előrecsomagolt helyett.

14. Az élelmiszerekkel kapcsolatos attitüdök • A főzés olyan feladat, amin a legjobb gyorsan túl-lenni. • Szeretek új recepteket kipróbálni. • A háztartásunkban az élelmiszertermékek nagyobb része gyorsfagyasztott termékekből áll. (Főzésnél sok gyorsfagyasztott terméket használok) • A családom besegít a főzéssel kapcsolatos többi olyan házimunkában mint a terítés, és a mosogatás. • Mindig pár nappal előre megtervezem mi kerül majd az asztalra. • Szerintem a konyha a nő birodalma. • Ha csak egy kicsit is éhes vagyok, már eszem. • Rendszeresen szoktunk étteremben vacsorázni. • Számomra az evés az érzékelést jelenti, érintést, szaglást, ízlelést, amelyhez mind az öt érzékszervre szükség van. Nagyon izgató érzés. • Csak olyan ételeket vásárolok és fogyasztok, amelyeket ismerek. • Amikor a barátainkat hívom meg vacsorára, a legfontosabb az, hogy együtt vagyunk.

15. Az élelmiszerekkel, a vásárlással, a főzéssel és az evéssel kapcsolatos attitüd alapján képzett szegmensek • A hagyományos módon viszonyulók: elsősorban az íz alapján vásárolnak, szeretnek vásárolni, mérsékelten érdeklődnek az újdonságok iránt, fontos számukra a kényelem: gyorsfagyasztott termékeket használnak, mérsékelten nyitottak az információkra • A lelkes, nyitott fogyasztók: szeretnek vásárolni, főzni és enni, előszeretettel vesznek friss, természetes eredetű terméket, szívesen kipróbálnak újdonságokat, nem nagyon kényelem orientáltak • A kevésbé érdeklődők: nem szeretnek vásárolni, nem nyitottak az újdonságokra, közepesen kényelemszeretők, nem foglalkoznak sokat a vásárlással, főzéssel, evéssel

16. A szegmensek megoszlása

17. Az információs forrás a szegmensekben(1: nagyon valószínű, …, 5: nagyon valószínűtlen)

18. Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha egy terméknek az Irányadó Napi Beviteli Értéke százalékban egy vagy több tápanyagra vonatkozóan magas... %

19. Vásárlói magatartás az INBÉ ismeretének figyelembe vételekor Ha olyan terméket fogyasztott, amelynek zsírtartalma az Irányadó Napi Beviteli Érték százalékában magas, akkor kiegyenlítené-e a magas százalékot alacsonyabb zsírtartalmú termékek fogyasztásával? %

20. Tapasztalatok, következtetések

21. Tapasztalatok, következtetések A magyar fogyasztó… • általában érdeklődő a tápanyaggal és tápértékkel kapcsolatos információk iránt, • nem csak tájékozottnak mutatja magát, de valóban tájékozott is, • tájékozottságában vannak „szisztematikus” hibák, amelyek részben a magyar étkezési hagyományokból, részben az információ hiányból fakadnak : • a zsírsavakkal kapcsolatos tájékozatlanság, • a szénhidrátot tartalmazó ételekkel kapcsolatos túlzás ( nem csak a kevesebb szénhidrát fogyasztást, hanem a szénhidrátok elhagyását gondolják helyesnek), • szívesen tájékozódik az élelmiszerek csomagolásán elhelyezett információs forrásokból, leggyakrabban a tápanyagtáblázatból (ezt találja meg a legtöbb terméken), • nemcsak hallott róla és ismeri az INBÉ rendszert, de érti is annak jelentését, • vásárlási döntéseiben magas arányban veszi figyelembe a tápanyag információt, köztük az INBÉ rendszert is • kezdi figyelembe venni az INBÉ szerepét a kiegyensúlyozott étrend kialakításában, de a hagyományos felfogás is megtalálható még táplálkozásában