Az új Nemzeti alaptanterv

1. Az új Nemzeti alaptanterv Kaposi József

2. Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

3. A Nat, mint jogszabály

4. A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

5. A tantervi szabályozás szintjei

6. A NAT helye a tantervi szabályozásban NAT a minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

7. A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt

8. Példák az eltérő szintekreTörténelem 1.

9. A Nat szerkezete, alapelvei

10. A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei • Fejlesztési területek – nevelési célok • Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás • A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek • A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai • 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

11. A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

12. Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság

13. A kulcskompetenciák • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos és technikai kompetencia • Digitális kompetencia • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség • A hatékony, önálló tanulás

14. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

15. Műveltségi területek Példák

16. A műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

17. Műveltségi területek közös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

18. Műveltségi területek általános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

19. Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf. Epika: • magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz; • továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); • kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.

20. Magyar nyelv és irodalomKözműveltségi tartalom 5-8. évf. Líra: • Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből; • kortárs magyar lírai alkotások. A dráma és a színház világa: • egy dráma.

21. Idegennyelv Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

22. MatematikaAlapelvek, célok 1-4. évfolyam • Fejben történő műveletvégzés; • Egyszerűbb mértékegység átváltások; • A mindennapi életben előforduló problémák; • Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam • hétköznapok matematikája; • matematikai modell; • algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!

23. MatematikaKözműveltségi tartalom 5-8. évf. Statisztika, valószínűség: Statisztika • Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. • Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei • Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. • Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.

24. Ember és társadalom Közműveltségi tartalmak (történelem) • 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); • az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; • a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;

25. Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem

26. Témakörök - Történelem • Az őskor és az ókori Kelet • Az antikvitás • A középkori Európa • A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába • A világ és Európa a kora újkorban • Magyarország a XVI-XVIII. században • A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon • A nemzetállamok kora • Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében • Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében • A globalizálódó világ és Magyarország

27. 6. téma felosztása - Történelem

28. Ember és természetIntegrált szemlélet • Tudomány, technika, kultúra; • Anyag, energia, információ; • Rendszere; • Felépítés és működés kapcsolata; • Állandóság és változás; • Az ember megismerése és egészsége; • Környezet és fenntarthatóság. Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

29. Ember és természetTevékenykedtető, cselekvő szerep • Szükségszerű a: • tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; • a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; • az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. • Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) • Évente legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. • Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

30. Véleményezésonline felületen keresztül

31. Véleményezés • A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni. • A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget. • A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket. • Az adatfelvétel teljesen anonim.

32. Véleményezés példa Matematika • Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Írja le a műveltségterület "Közműveltségi tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! • Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!

33. Az online véleményezéseredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

34. A szöveghez érkezettonline vélemények aránya

35. Beérkezett vélemények(e-mail/levél) számadatai Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68* * nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)

36. Néhány azonosított probléma I.

37. Néhány azonosított probléma II.

38. A közigazgatási egyeztetés eredménye A közigazgatási egyeztetés során többek között az alábbi kéréseket érvényesítették a bizottságok (csak példák): • A fenntarthatóság és környezettudatosság erőteljesebb érvényesítése (Alapvető Jogok Biztosa); • Képesség/készség/kompetencia fogalmainak pontosítása (MTA); • Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi elemeinek átgondolása (MTA, Magyar Rektori Konferencia); • A biztonságos internethasználat témájának erősítése (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium); • Nemzetiségi tartalmak, valamint a tolerancia és az együttélés témájának jobb kibontása (több nemzetiségi szervezet kérésére); • Honvédelmi nevelés megjelenítése (Honvédelmi minisztérium); • Élelmiszerbiztonság, valamint az állatvédelem és a környezetgondozás (Vidékfejlesztési Minisztérium);

39. Kiemelt kérdések és megoldások I. Irodalmi kánon és a kötelező művek mennyiségének kérdései: • A nemzeti konzervatív írók (Wass Albert, Nyirő József, Szabó Dezső) bekerültek a szövegbe. • A kötelezően feldolgozandó művek számának csökkent – nagyobb szabadságot biztosítva a művek kiválasztásánál

40. Kiemelt kérdések és megoldások II. Az Ember és természet kérdései: • Az Ember és természet integratív szemléletű anyaga komoly kritikákat kapott mind az MTA mind a Magyar Rektori Konferencia (MRK) képviselőitől. (Az MTA és az MRK ragaszkodott a hagyományos tudományos diszciplinák szerint felépülő tartalmakhoz.) • Az egyeztetések során a szöveget egy, a biológia, fizika és kémia közműveltségi tartalmait hagyományos, diszciplináris szerkezetben tárgyaló kiegészítéssel látta el a bizottság – így a kétfajta szemlélet egyszerre jelenik meg az anyagban. • A módosított tervezetet az Akadémia elfogadta.

41. Kiemelt kérdések és megoldások III. Az Ember és társadalom területét érintő két kérdés: • Több magánszemély, szervezet is felhívta figyelmünket a nemzetiségi tartalmak hiányosságaira, • de sok észrevétel érkezett a Pénzügyi és gazdasági ismeretek bővítésével kapcsolatban is. A felülvizsgálat során (köszönhetően a lezajlott egyeztetéseknek) mindkét területen pótoltuk a hiányosságokat.

42. Nemzetközi kitekintés - tendenciák • Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) • A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) • Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

43. Összegzés • A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. • A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. • Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). • A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.