Balaton Lake's Water Management and Extreme Variations

2. A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:

3. A Balaton hosszú idejű szintváltozásai • Egységes vízfelülete 6-8 ezer éve alakulhatott ki (fiatal), • Vízháztartását, vízjárását első, 7000 éves időszakában kizárólag természeti körülmények befolyásolták, • Az ember korán megtelepedett a tó partján, de életébe nem avatkozott be • Első valószínűsíthető beavatkozás: Galerius császár idején (III. sz.), bár a Galerius-féle zsilip létezéséről megoszlanak a vélemények,

4. A Balaton hosszú idejű szintváltozásai • A XIII. sz.-ig a partvonal és a vízszint alakulása nem tért el a római kori állapottól, • A XIV-XVII. sz.-ig a klimatikus viszonyok változása → a vízszint megemelkedett → elérhette a természetes hidrológiai egyensúlyt, • XVIII.sz.-tól fokozatos emberi beavatkozások a vízgyűjtőn és a parton → befolyásolták a vízjárást, vízháztartást, • Erdőirtások →lefolyásviszonyok megváltozása, erózió fokozódása • Vízszintingadozás nőtt, vízjárás szélsőségesebbé vált

5. A Balaton hosszú idejű szintváltozásai • 1863-ig a vízállás a maitól eltérő hidrológiai viszonyok között alakult, ennek okai: • A vízgyűjtő ter. maitól eltérő növényborítottsága és művelése, • A tavat tápláló vízfolyások szabályozatlansága, • A Kis-Balaton, a Nagy-Berek és a Tapolcai-öblözet ősállapota, • A Sió-völgy szűkös leeresztő kapacitása, a leeresztő zsilip hiánya • 1863. a siófoki zsilip, vízmérce üzembe helyezése → vízállás, vízszintingadozási adatok • Vízszintszabályozás bevezetése → szabályozási sáv • Jelenleg 70 és 110 cm között (‘97 óta van érvényben ez a sáv) • Vannak korlátai: a vízjárásban vannak olyan időszakok, amikor nem lehet a szabályozási sávon belül tartani a vízállást ↓ A szélsőségesen száraz vagy éppen nedves években (egymást követő, általában 3-5 éves időszakok)

6. Forrás: KDT-VIZIG

7. A Balaton vízháztartásának alakulása 2000-2003 között • Vízgyűjtője: 5775 km2, 6 részre tagolható, • Zala folyó vízgyűjtője: 2622 km2 (legnagyobb), • Balaton-felvidéki: 820 km2, • Somogyi-dombsági: 1272 km2, • Mezőföldi: 36 km2, • közvetlen tóparti: 431 km2, • A tó vízfelülete: 594 km2, • A vízgyűjtőre hulló csap. sokéves (1921-2003) ter.-i átlagértéke 684 mm/év, • 1921 óta a csap.összeg • A legszárazabb évben (2000) 469, • A legnedvesebb évben (1965) 981 mm volt, • 51 vízfolyás torkollik a tóba (20 vízszállítása folyamatos)

8. A Balaton vízgyűjtője Forrás: KDT-VIZIG

9. Talajvízből, karsztvízből is van hozzáfolyás, • Átlagmélysége 75 cm-es vízállásnál 3,36 m → sekély tó → mennyiségi, minőségi szempontból rendkívül érzékeny, • Mennyiségi változások jellemzése a tó vízforgalmával → vízháztartási mérleg, • 1921 előtti adatok nem megbízhatóak, • Vízháztartás: ∆KT=C+H-P, ∆K=(C+H)-(P+L+Vh) • Sokévi átlagban a tó levezetendő vízkészlettel rendelkezik, • Szélsőséges helyzet a vízháztartásban 2000-2003 között, • 2000 nyarától a vízállás többnyire a szabályozási szinten kívül tartózkodott, • Zsilipzárás: 2000. ápr.30. • Első zsilipnyitás: 2005. szept. 1.

10. Forrás: KDT-VIZIG

11. A Balaton vízgyűjtő területére hulló csapadék • 25 csap.mérő állomás, • Sokéves átlagban 684 mm/év, • 2000-2003 között az átlagosnál szárazabb évek, • Kiemelkedően csap.szegény a 2000. év → csap.összeg ter.-i átlagértéke 469 mm, • Halmozott csap.hiány 653 mm volt (példanélküli, közel egyéves átlagos csap.menny.), • Jelentős különbségek a csap.hiány területi eloszlásában, • Legkisebb hiány: Belső-, Külső-Somogyi részvízgyűjtőn, • Legnagyobb hiány: Zala vízgyűjtő Ny-i, D-i részén.

12. Forrás: KDT-VIZIG

13. A Balaton felületére hulló csapadék • 10 csap.mérő állomás alapján, • Sokéves átlagban 617 tómm/év érkezik, • 2000-2003 között az átlagosnál kevesebb csap. hullott, a 4 éves halmozott csap.hiány 441 mm (1921 óta a max.)

14. A Balaton hozzáfolyása • Átlagosan 886 tómm/év, • 2000-2003 között minden évben a hozzáfolyás értéke jelentősen elmaradt a sokévi átlagértéktől, • 4 éves halmozott hozzáfolyáshiány 2052 tómm/év volt (1921 óta a max.), • 2003-ban az évi hozzáfolyás 67 %-kal volt alacsonyabb a sokéves átlagnál,

15. Forrás: KDT-VIZIG

16. A Balaton párolgása • A kiadási oldalon a legnagyobb súlyú tag, • Átlagértéke: 902 tómm/év, • 2000-2003 között a 4 év közül 3 év során évi összege meghaladta az átlagot, • Különösen 2000-ben és 2003-ban volt magas, • Az átlaghoz viszonyított négyéves párolgástöbblet 221 tómm/év volt (nem szélsőséges érték)

17. A Balaton természetes vízkészletének változása • A vízháztartást leíró mutatószám, • Számítása: ∆KT=C+H-P • Sokévi átlag: 602 tómm/év (min.: -180 tómm/év 2003-ban, max.: 2031 tómm/év 1965-ben), • 2000-ben volt először negatív előjelű (-23 tómm/év), • Átlaghoz viszonyított 4 éves halmozott hiány 2710 tómm/év volt (példa nélküli 1921 óta)

18. A természetes vízkészlet-változás évi összegének eltérése a sokévi (1921-2003) átlagtól Forrás: KDT-VIZIG

19. Összegzés • A 2000-2003 közötti időszakban a tó vízháztartásában tapasztalt szélsőségek meghatározóan természeti folyamatok következményei • 2004-től kedvező folyamatok léptek fel

20. Forrás • Varga György: A Balaton vízháztartásának a közlemúlt években tapasztalt szélsőségei