Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben

1. Tervek a nemzetpolitikában 2010-ben MINISZTERELNÖKI HIVATAL Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárság

2. Megújított nemzetpolitika • 2006-tól a nemzetpolitika két pilléren nyugszik   támogatáspolitika fejlesztéspolitika • A fejlesztéspolitika (elsősorban az Európai Területi Együttműködés adta lehetőségek kiaknázása) vonatkozásában pedig egy tejesen új struktúra kialakítására volt szükség a megújított intézményrendszeren belül. A fejlesztéspolitika révén kialakuló komplex térségfejlesztés eredményeképpen a magyarlakta régiókban élők lehetőségei kibővülhetnek. Ez elősegítheti egyben a többség és a kisebbség együttműködését is. A fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják. • A megújított támogatáspolitika célja a nyelvi-kulturális önazonosság megőrzését segítő intézmények és programok támogatása. E körben a stabilitást erősítik a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelynek révén a magyarság számára fontos oktatási-tudományos-kulturális intézmények a Kárpát-medencében előre kiszámítható, az éves költségvetési alkuktól mentesített támogatások révén tudnak működni. Ide kapcsolódik a pályázati úton támogatásokat nyújtó Szülőföld Alap.

3. Új realitások – új politika • A kormány 2006-tól – a közös nyelvi- kulturális-történelmi szálakra építve – olyan politikát alakított ki, amely • a regionális realitásokból kiindulva egyidejűleg veszi figyelembe a külhoni magyarság érdekeit és a jószomszédi viszony követelményét, • a térségbeli realitásokra, az új lehetőségekre koncentrál, felhasználja a fejlesztéspolitika, a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit, • ami az együttműködésre és a pártpolitika-mentességre épül, így megteremti a közösségi szempontból meghatározó ügyekben a stabilitást és erősíti a közösségek között a magyar-magyar szolidaritást. • A regionális szemléletű, együttműködésre építő, megújított nemzetpolitikát az európai intézmények is visszaigazolják.

4. Építkező magyar közösségek • Kárpátalján felépült a beregszászi Európai Magyar Ház, megújult a Kisdobronyi Általános Iskola, elindulhatott a nagyberegi református líceum építkezésének előkészítése, a Técsői Magyar Oktatási Központ és a Jánosi Mesterképző Akadémia új épületszárnyának építése, lezárult a szórványszempontból is fontos tiszaújlaki iskola második épületszárnyának megépítése, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyberegi tájházának felújítása, a Munkácsi Szt. István Líceum, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán-Természettudományi Magyar Karának bővítése. • Románia szerte csak a szimbolikusan is nagy jelentőségű programokat számba véve láthatjuk, hogy elkészültek a tanári lakások Kolozsvárott, új diákétkezdéje van szintén a kincses városban az unitárius kollégiumnak és a Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórványkollégiumának, elkészült a Téglás Gábor Iskolacsoport Déván, az egyházmegye millenniumára megújult a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály Székesegyház, és végre felújítottuk a csángó magyarok számára fontos központként működő Pusztinai Házat. • A vajdasági magyarság oktatási-kulturális intézményrendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment át: kibővült és felújításra került a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, tornaterem épült a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumban, kibővült a tótfalusi iskolaközpont, megújultak a torontáli, feketicsi, torontálvásárhelyi, csókai, újvidéki, padéi magyar művelődési házak. • A kis lélekszámú magyar közösségek is gyarapodhattak az elmúlt időszakban: folyik és hamarosan a végéhez érkezik a lendvai Bánffy központ felújítása, Horvátországban felújításra került hercegszöllősi református műemléktemplom és a laskói református templom, valamint a csúzai óvoda, felépült a tájház és népfőiskola Pélmonostoron.

5. Fókuszban a szórvány A szórvány ügye az egyik legégetőbb témája a nemzetpolitikának, ezért is hoztuk létre tavaly határon túli szakértőkből a Szórvány Tanácsot, amelynek elnöke a szlovéniai magyarság parlamenti képviselője, Göncz László. A Tanács javaslatai alapján csak ebben az esztendőben több, mint 350 millió forintot fordított a Miniszterelnökség szórvány programokra. Kormányzati támogatással működik a szórvány szempontból fontos projektek között az EMKE által létrehozott magyar házak hálózata, a munkácsi Szent István Líceum, a karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum, a kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Koordinációs Központja, illetve a técsői Református Líceum, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium Zentán, a Kosztolányi Dezső Nyelvi Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán, a nagybecskereki Miasszonyunk leánykollégium, illetve a muzslyai Emmausz fiúkollégium. Támogatjuk más intézmények mellett a szórványóvodákat Szolyván, Huszton, Bustyaházán, Técsőn, Aknaszlatinán, Nagybocskón, Gyertyánligeten. A csángó program részeként nem csak a kulturális eseményeket és a meglévő intézmények támogatjuk, de a magyar nyelvű oktatás megerősítését is, amelynek már komoly eredményei vannak.

6. A 2006-2009 évi nagyobb építkezések és beruházások - szórvány nap-közis oktatások beindítása - kőrösmezői iskolaépítés Európai Magyar Ház építése Nagyberegi Református Líceum építése Komáromi Timoteus Ház Szociális Központ felújítása Kalotaszentkirályi Iskolaközpont szórvány-kollégiuma konyhájának berendezése Kalotavár közösségi ház építése Bánffy központ korszerűsítése, kutatómunka -A Házsongárdi temető műemlék-jellegű sírjainak restaurálása-Pusztinai Ház felújítása Tótfalusi Iskolaköz-pont építése Tiszagyöngye Művelődési Egyesület: Művelődési ház megvásárlása (Törökkanizsa) -Apáczai kollégium bővítése-Tornaterem építésének befejezéseKosztolányi Dezső Gimnázium

7. Varratmentes Európa Elek-Ottlakamagyar szakasz 1,5 km román szakasz 2,8 km összesen 4,3 km

8. Varratmentes Európa Dombegyház-Kisvarjasmagyar szakasz 5,5 kmromán szakasz 1,0 km összesen 6,5 km

9. Varratmentes Európa Dénesmajor-Antmagyar szakasz 2,1 km román szakasz 2,9 kmösszesen 5,0 km

10. Varratmentes Európa Nagykereki-Nagyszántó  magyar szakasz 1,2 kmromán szakasz 1,3 kmösszesen 2,5 km

11. Varratmentes Európa Tiborszállás-Börvely magyar szakasz 0,1 kmromán szakasz 5,5 kmösszesen 5,6 km

12. Varratmentes Európa Ömböly-Káruly telep magyar szakasz 1,5 km román szakasz 0,7 km összesen 2,2 km

13. Prioritás a nemzetpolitika A 2010. évi költségvetésből is egyértelmű, hogy a kormánynak prioritása a nemzetpolitika stabilitása • A költségvetési támogatás összege változatlan maradt 2010-re is. • Szülőföld Alap számára szintén biztosított az előző évekhez hasonlóan a 2 Mrd Ft-os keret. • A 2010. évi elfogadott nemzetpolitikai költségvetés jelzi a Kormány elkötelezettségét a megújított nemzetpolitika, a külhoni magyarsággal egyetértésben kialakított programok folytatásában. A költségvetés továbbra is megfelelő szinten biztosítja a nyelvi- és kulturális önazonosság megőrzéséhez fűződő támogatásokat, a nemzeti intézményekre szánt összegeket, egyidejűleg lehetőséget adva a modernizációt célzó projektekre is (fejlesztéspolitika). A támogatások lehetőséget ad arra is, hogy kormányzati oldalról kiemelt figyelmet fordítsunk a szórványmagyarság kérdéskörére is.

14. Nemzeti jelentőségű intézmények és programok • A 2009. december 15-ei Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel megállapodás született a Nemzeti intézmény program 2010-2014 közötti időszakra történő folytatására az intézmények területi és tartalmi körének kisebb bővítésével. • Így 2010. évtől két újabb ország intézménye, a szlovéniai Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, valamint a Bécsi Magyar Otthon programjainak támogatása bekerült a Nemzeti Intézmények körébe. • A 2007-ben nemzeti jelentőségűvé nyilvánított romániai magyar intézmények körének és támogatási nagyságrendjének megtartása mellett néhány új intézménnyel bővült a romániai intézményi kör, és új nemzeti jelentőségű projekt támogatása indul el.

15. Nemzeti jelentőségű intézmények és programok – kiemelt új projektek • A Mezőségi Magyar Iskolaközpont építése. Az elmúlt ciklusban Romániában nemzeti jelentőségű programként az Iskola Alapítvány kolozsvári tanári lakások építési programját támogatta a MeH. A sikeresen lezárult kolozsvári program helyét egy előreláthatóan 4-5 éves megvalósulási időt igénylő program veszi át. • Az iskolaközpont létrehozásával befejeződhet az észak-nyugat mezőségi és szamosháti szórványoktatás stratégiai fejlesztése, ahol 5 óvodai csoport, 16 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos és 3 szakiskolai osztály működésére lenne lehetőség. Bár Szamosújvár vonzáskörzete nem esik messze Kolozsvártól, az iskolaközpont létesítése indokolt. A bentlakás lehetősége vonzóvá teszi a magyar nyelvű oktatást, a kolozsvári elméleti líceumok pedig nem nyújtanak szakképzést, így a szamosújvári iskolaközpontban beindítandó szakoktatás hiánypótló lenne. Ezen túlmenően van egy olyan szociálisan hátrányos csoport, amely nem tudja fedezni a kolozsvári tanulás költségeit, de jelen helyzetben nincs elehetősége Szamosújváron magyarul tanulni. (PL. Három magyar 8. osztály végzett a városban, de a tanfelügyelőség csupán egyetlen magyar nyelvű 9. osztály indulását hagyta jóvá. A gyerekek zöme román osztályba iratkozott be.)

16. Mezőségi Magyar Iskolaközpont A TÉKA Alapítvány a szamosújvári Mezőségi Magyar Iskolaközpont felépítéséhez évi 40 millió forint támogatást kap. Az Iskolaközpont felépítését a Szórvány Tanács prioritásként jelölte meg, a létesítmény a magyar és a román kormány közös finanszírozásában, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont mintájára valósulna meg. 2009-ben a szamosújvári Helyi Tanács ingyenesen kiutalta az építési telket a város központjában, a MeH és a romániai Communitas Alapítvány pedig hozzájárult a tervdokumentáció költségeinek fedezéséhez.

17. Új nemzeti intézmények • A Nemzeti Intézmények újkörének meghatározásakor mindenekelőtt az adott intézmény anyanyelv és nemzeti identitás megőrző erejét vettük figyelembe. Az új intézmények is az oktatás és a kultúra területéről kerültek ki: a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Színművészeti Egyetem háttérintézményei, a Studium-Prospero Alapítvány – 5 millió forint, illetve a kolozsvári Protestáns Teológia – 3 millió forint működési támogatásban részesül nemzeti intézményként. Ezzel a bővítéssel minden magyar, vagy magyarul is oktató felsőoktatási intézmény háttérintézménye nemzeti jelentőségű státust nyert. • Kultúra köréből is bővült a támogatotti kör:  Erdélyben három nagy múltú, egyben irodalmi-kulturális műhelyt is jelentő folyóirat van: a Korunk, a Helikon és a Látó. Két-két millió forintos támogatással nyerték el a nemzeti jelentőségű intézményi státust.  2007-ben a NI kör kijelölésekor Erdélyben 9 magyar színház és egy opera működött. Azóta létrejött és jelentős sikereket ért el az aradi Kamaraszínház. Ezért bővítettük az aradival a nemzeti jelentőségű intézményként támogatott színházak körét, és emeltük 2 millióval a színházi támogatási keretet.

18. Folytatódik és egyben bővül a csángó oktatási program A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) 2000-től kezdődően szervezi a csángó gyermekek iskolán kívüli magyar nyelv oktatását. Az oktatás beindulásától kezdve a magyar Kormány előbb pályázati formában, majd 2007-től kezdve a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretében támogatja ezen tevékenységüket.

19. Csángó magyar programok • A 2009/2010-es tanévre 21 moldvai településen több mint 1550 gyereket oktatnak magyar nyelvre (óvoda és 1-9. osztály). A 2005/2006-os tanévtől kezdve az MCSMSZ ösztöndíjával vált lehetővé több csángó gyerek számra, hogy középiskolai tanulmányait is magyar nyelvű iskolában végezhesse, Jelenleg 80 diák részesül ebben az ösztöndíjban Csíkszeredában, és 3 diák Székelyudvarhelyen, ami a szállás és étkezés biztosítását jelenti. Az utóbbi években egyre nagyobb igény mutatkozik az egyetemre, főiskolára járó csángó diákok kollégiumi elhelyezésére is. • Új elemként kerül be 2010-től kezdődően a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által fenntartott és működtetett Gyermekek Házahálózat.

20. Gyermekek Háza program • A 21 oktatási helyszínből jelenleg 8 (Magyarfalu, Lábnik, Külsőrekecsin, Csík falu, Lujzikalagor, Frumósza, Kostelek, Diószeg) működik ilyen formában. Ezek a közösségi házak az MCSMSZ saját tulajdonában vannak és nemcsak az oktatást, hanem egy-egy közösség magyar kulturális életét is szolgálják. Helyet adnak a különféle gyűléseknek, szakmai továbbképzéseknek, táboroknak, konferenciáknak. Kialakításuknál fogva az itt tanítók szolgálati lakásaként is funkcionálnak. Számos esetben a község lakosai számára szervezett egészségügyi szűrések is itt zajlanak. • A MeH első ízben már tavaly biztosított 2,3 millió Ft összegű támogatást a 2009/2010-es tanévre ezen házak fűtési költségeihez. 2010-től kezdődően az évi 7 millió Ft-os összegből nemcsak a rezsi kifizetése válik tervezhetővé, hanem a gyerekek számára sokkal nagyobb értékkel bíró internet-kapcsolat, valamint korszerű taneszközök és oktatási segédanyagok beszerzése is lehetővé válik.

21. Técsői Református Líceum • A Református Líceum 2000-től működik, mint önálló református líceum, egybeépülve az általános iskolával, valamint a Hollósy Simon Középiskola közvetlen szomszédságában. Fennállása óta tanulóinak száma folyamatosan növekszik. 2007-ben kialakult egy új koncepció és megfogalmazódott, hogy az iskola bázisán létre kellene hozni a Felső-Tisza-vidéki Magyar Oktatási és Kulturális Központot, létrehozni olyan körülményeket, hogy a szórványban élő magyarságnak lehetősége legyen az anyanyelvén igénybe venni az oktatást az alapfokútól a felsőfokú képzésig. • A MeH támogatásával 2008-ban elindultak a tervezési munkálatok, melynek célja, hogy a Líceum épületét kibővítsék egy óvodával, valamint a kollégiumi férőhelyek számát is növeljék. Az épületkomplexum kialakításánál szeretnének egy közösségi teret is biztosítani a városban, valamint a környező településeken élő magyarok számára – korosztálytól függetlenül – egyfajta técsői Magyar Ház megtervezésével.

22. Nagyberegi Református Líceum • A fennmaradásáért küzdő intézmény a tavalyi év során hozzáfogott nagyszabású elképzeléséhez, melynek szándéka a református líceum megmentése, illetve továbbfejlesztése. Egy olyan építkezésbe fogtak, melynek során az infrastrukturális fejlesztéssel még vonzóbbá teszik intézményüket. A tervek szerint 2011-re elkészülő új épület tetőterében kialakításra kerül egy 100 fős fiú-, illetve leánykollégium. A 120 fősre tervezett étkező, valamint a hozzá kapcsolódó konyha- és raktárhelyiségek lehetőséget biztosítanak egyéb rendezvények kiszolgálására is. Az épületben helyet kap egy tornaterem is, amely biztosítja az iskolai tanulóinak fizikai erőnlétét. A tornaterem által kínált lehetőséget nyitottá kívánják tenni a település lakossága számára is. A versenyképes oktatási színvonal nélkülözhetetlen eleme a tanárok munkahelyi és lakhatási körülményeinek megfelelő színvonalú biztosítása is. • A MeH eddigi támogatása révén elkészültek a tervek, megszülettek az építkezéshez szükséges engedélyek, valamint az induláshoz szükséges tereprendezési munkák is lezárultak. Időközben az építési munkálatok is megkezdődtek az Angliai Református Egyház hathatós anyagi támogatásának köszönhetően. 2010-ben is támogatni kívánjuk ezen építkezés ütemezett folytatását.

23. Egyes erdélyi projekttervek • A nagyenyedi vártemplom: Az erdélyi fejedelemség egyik szimbóluma a nagyenyedi református vártemplom. A tavaly a templom viharkárt szenvedett, a torony helyreállítása érdekében mind a román helyi hatóságok, mind a magyar kormány igyekezett mindent megtenni, ennek ellenére nagyértékű belső károk is keletkeztek. 2010-es terveink között szerepel a keletkezett károk elhárításához való hozzájárulás. • A vicei árvaház bővítése, közös gyermekház, tanulóház kialakítása az árvaházi és a falu szórványmagyar iskolásai számára. A Possibilitas Egyesületévek óta két árvaházat működtet a besztercei szórványban, gondoskodik a nevelt gyerekek nehéz sorban élő, hátrányos helyzetű szüleiről is. Az alapítvány által gondozott gyerekek révén biztosított a kistérség magyar nyelvű osztályainak működése. Az elmúlt két évben hozzájárultunk az árvaház működéséhez, 2010-ben ahhoz a beruházáshoz nyújtunk segítséget, amely anyagi fedezetének zömét EU-s pályázaton nyerte el az egyesület. • Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság: A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó erdélyi magyar szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, már közel két évtizede. Ez egyértelműen meghatározza a KLMT helyzetét az erdélyi és romániai műemlékvédelemben. A KLMT feladata, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet a tudatosítással, figyelemfelkeltéssel és a támogatási rendszer szervezésével párhuzamosan. Az erdélyi épített örökség az európai kulturális örökség szerves részét képezi. A szervezet célja: érzékennyé tenni a társadalmat, felhívni a figyelmet és bebizonyítani, hogy a kulturális örökség igenis érték. 2009-ben ünnepeltük a gyulafehérvári római katolikus érsekség 1000 éves és az EME 150 éves fennállásának évfordulóját. 2010-ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megalakulásának 20. évfordulóját emeljük ki és támogatjuk, jelezvén az épített örökség és műemlékvédelem fontosságát.

24. 5 éves a Szülőföld Alap Eredmények • Stabilitás, kiszámíthatóság • Legfőbb pályázati forrás • Évi 2 milliárd Ft összegű támogatás Statisztikai adatok • 8 milliárd Ft kiosztott támogatás • Több mint 10.000 beérkezett pályázat • 5.400 támogatott program

25. Szülőföld Alap forrásai2005-2009.

26. A Szülőföld Alap 2009-ben Eredmények • Az Alap legeredményesebb éve • A beérkezett pályázatok száma 30%-kal, a támogatott programok száma 20%-kal nőtt Statisztikai adatok • 2,1 milliárd Ft kiosztott támogatás • Mintegy 1800 támogatott program

27. Beérkezett és támogatott pályázatok száma2008-2009.

28. Szülőföld AlapMi várható 2010-ben? Források • A külhoni magyarság támogatásának kiemelt szerepe, válság idején is változatlan támogatás • Több mint 2 milliárd Ft összegű forrás • Kapcsolattartási támogatási program folytatása Regionális Egyeztető Fórum döntései • 2009. december 15-én tartotta ülését • Legfőbb támogatási célok meghatározása • Regionális és kollégiumi arányok rögzítése • Kárpát-medencei szolidaritás: Szerbia és Ukrajna kiemelt támogatása

29. Szülőföld Alap forrásai 2010-ben(millió Ft)

30. Szülőföld Alap forrásainak regionális bontása2010-ben

31. Szülőföld Alap kollégiumi arányai2010-ben