Hellász története

1. Hellász története Az athéni demokrácia kialakulása

2. A démosz polgárjogi küzdelmei Athénban • Athén (iónok) nem vett részt a gyarmatosításban, de kihasználták a lehetőséget (kézműipar fejlődése, kereskedelmi kapcsolatok szélesedése, kikötőépítés • először királyság az államforma, majd a VII.századtól az arisztokrácia átvette a hatalmat: csak az arisztokraták lehettek tisztviselők: arkhónok, bírák (Areioszpagosz) • A démoszt igyekeztek teljesen kizárni a hatalomból ez ellentétekhez vezetett

3. Athén lakosságának megoszlása

4. Megoldási kísérletek: • Drakón törvényei (Kr.e:621.): szokásjog írásba foglalása (az arisztokrácia önkényének gátat szab) „vérrel írt törvények” • Szolón reformjai (Kr.e:594): A DEMOKRÁCIA ALAPJAINAK MEGTEREMTŐJE • adósrabszolgaság eltörlése, adósságok elengedése (de nincs földosztás!), • vagyoni csoportokra osztotta a lakosságot!!! A vagyon meghatározta a katonáskodást, a hivatalok viselését, • A népgyűlés hatáskörének megnövelése • BULÉ! (400 fő) minden vagyoni osztályból 100 fő választva, törvény-előkészítés • Arkhónok (vezető tisztségviselők) 1 évre választják őket • Areioszpagosz (volt arkhónok tanácsa) • Népbíróságok tagjainak körét szélesítették

5. Megoldási kísérletek: • Peiszisztratosz zsarnoksága (Kre. 560-527) : a reform nem volt elég drasztikus/ túl drasztikus volt egyeduralomhoz vezetett • Szegényebbekre támaszkodott • Ellenfeleinek elvette a földjét és földosztást rendezett • Nagyszabású építkezések • A démosz tovább erősödik így egyre terhesebb az egyeduralom • Kleiszthenész reformja (Kr.e.: 508) A türannisz rendszer felszámolása után őt kérték fel, hogy reformálja meg az intézményrendszert Cél: a zsarnokság megakadályozása • Terület alapú felosztás (phüle-rendszer)Athén területét 3 részre osztották: városi, tengerparti, belső területek . Ezeket tovább bontották 10-10-10 egységre =30 egység, majd phüléket szerveztek belőlük úgy, hogy minden phüle tartalmazott 1 városi, 1 belső és 1 tengerparti egységet

6. Államszervezet Szolón reformja után

7. A PHÜLE-RENDSZER

8. A phüle-rendszer kialakítása

9. Államszervezet Kleiszthenész reformja után • A legfőbb hatalom a NÉPGYŰLÉSé (eklészia) –(minden teljes jogú athéni férfi a tagja) • Törvényehozás, hadüzenet, békekötés joga • BULÉ (ötszázak tanácsa) törvényjavaslatok készítése, tagjait sorsolták, phülénként 50 fő • Areioszpagosz (arkhónok tanácsa)-a tisztviselők ellenőrzése lett a feladatuk • Arkhónok: tiszségviselők, 1 évre választják őket, nem újraválaszthatók • SZTRATÉGOSZok (katonai vezetők: 10 fő, phülénként 1 fő, ÚJRAVÁLASZTHATÓK!!!!) • + Cserépszavazás bevezetése, (6000 érvényes szavazat kellett az érvényességéhez) 10 évre száműzték azt, akit zsarnoki hatalomra töréssel gyanúsítottak (a vagyona megmaradt) • Periklész alatt még jobban kiteljesedik a demokrácia: napidíj-rendszer: a szegények is részt vehetnek a politikai életben, kultúrálódhatnak (a rendszer ára: a déloszi szövetségesek sarcolása)

10. Államszervezet Kleiszthenész reformjai után