Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

1. Kelet-és KözépEurópa politikatörténete a 20. században NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre

2. Ellentétben álló katonai és gazdasági szervezetek • NATO vs. Varsói Szerződés • EGK (EK) vs. KGST

5. A hidegháború kialakulása A vasfüggöny által megosztott Európa (1947–1989/1991)

6. Európa kettészakadása • Feltartóztatás (Containment) politikája → „Truman-doktrína” • „Tintafolt-elmélet” Harry S. Truman (1884–1972)

7. A NATO létrehozása • Az USA vállalta Nyugat-Európa katonai védelmét → stratégiai okok • A szovjet terjeszkedés megállítására katonai védelmi szövetség: az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization–NATO) • Megalakulása: Washington, 1949. április 4. • Alapelvei: – a szabadság védelmezése (5. cikkely) – a demokratikus értékek előmozdítása –az észak-atlanti térség katona-politikai stabilitásának biztosítása

8. A NATO létrehozása Truman elnök beszéde a NATO megalapításakor

9. A NATO tagállamai • 12 alapító tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Portugália • 1989-ig csatlakozók: – 1952: Görögország és Törökország – 1955: Német Szövetségi Köztársaság – 1982: Spanyolország

10. A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

11. A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

12. A NATO céljai, hadereje • A NATO fő célja: – katonai fölény kialakítása a Szovjetunióval és a keleti tömbbel szemben • Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – légifölény (magasszintű gyártási technológia alkalmazása) – tengeri uralom (flotta mennyiségi fölénye) → a szárazföldi haderő mennyiségi hátrányának ellensúlyozására

13. A NATO nukleáris arzenálja • A NATO fő csapásmérő eszköze: – a nukleáris háromszög: 1. kis-, közép- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták (Polaris, Pershing II, stb.) 2. Nukleáris bombákat hordozó nehézbombázók (B-52 Superfortress, B-1 Lancer, B-2 Spirit stb.) 3. Atomtengeralattjárók (Los Angeles-osztály)

14. A NATO nukleáris csapásmérői B-1 Lancer B-52 Superfortress

15. A NATO nukleáris csapásmérői Los-Angeles osztályú atomtengeralattjáró B-2 Spirit

16. A Varsói Szerződés létrehozása • Sztálini „béketábor-elmélet” = katonai szövetségek hiánya • 1955. május 9.: az NSZK felvétele a NATO-ba → biztonságpolitikai fordulat Európában • => 1955. május 14.: a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés–VSZ aláírása • 1955. június 5.: a ratifikációs folyamat lezárulása után a VSZ alapokmányának életbe lépése

17. A Varsói Szerződés létrehozása A Varsói Szerződés alapító konferenciája: Varsó, 1955. május 14.

18. A Varsói Szerződés céljai • A VSZ Hruscsov külpolitikai eszköze: – a megerősödött NATO ellensúlyozására – a hosszútávú szovjet jelenlét biztosítására Kelet-Közép-Európában az osztrák államszerződés aláírása után (1955. május 15.) – a kelet- és közép-európai államok Moszkvától való függésének erősítésére Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971)

19. A Varsói Szerződés tagállamai • 8 VSZ-alapító tagállam: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia

20. NATO–VSZ szembenállás Ivan Sztyepanovics Konyev (1897–1973) marsall, a VSZ első parancsnoka 1955–1960 NATO–VSZ fő frontvonalak a hidegháború idején (1955–1991)

21. A Varsói Szerződés hadereje • A Varsói Szerződés fő célja: – kezdetben:katonai fölény kialakítása a NATO-val szemben – később: paritás (erőegyensúly) elérése a NATO-val • Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – szárazföldi haderő (mennyiségi fölény) – stratégiai légierő (mennyiségi fölény) → a minőségi lemaradás ellensúlyozására → a flotta mennyiségi hátrányának kiegyenlítésére

22. A Varsói Szerződés arzenálja • A Varsói Szerződés fő csapásmérő eszköze: – a hagyományos haderő: 1. Gépesített gyalogság (1988: 103 hadosztály) 2. Páncélos alakulatok (T-34, T-55, T-60, T-72, T-80 harckocsik) 3.Légierő (MIG-15, MIG-17, MIG-21, MIG-29, Szu-27 vadász- gépek, Szu-22, Szu-25 vadászbombázók, Tu-160 bombázók) 4. Hadiflotta (felszíni hajók, nukleáris és hagyományos tengeralattjárók–Akula-osztály)

23. A Varsói Szerződés arzenálja T-55-ös harckocsi T-72-es harckocsi

24. A Varsói Szerződés arzenálja MIG-29-es vadászgép MIG-21-es vadászgép

25. A Varsói Szerződés arzenálja Szu-22-es vadászbombázó Szu-27-es vadászgép

26. A Varsói Szerződés arzenálja Akula osztályú vadásztengeralattjáró Tu-160-as bombázó

27. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása • 1950. május 9. – Robert Schuman francia külügyminiszter beszéde: német–francia kiegyezés és közös gazdasági integrációs szervezet létrehozása Robert Schuman (1886–1963)

28. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása → ALAPJA:Jean Monnet közgazdász, a francia Országos Tervhivatal vezetőjének gondolata a szén- és acélipar egyesítéséről A szén- és acélkészletek fölötti közös ellenőrzés Hadiipar akkori alapja → egy újabb háború kitörésének ellehetetlenítése Jean Monnet (1888–1979)

29. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása • 1951. április 18.:Az Európai Szén- és Acélközösség–ESZAK (European Coal and Steel Community–ECSC), vagyis a „Montánunió” Alapszerződésének aláírása → Párizsi Szerződés • 1952. július 25.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés Az ESZAK Alapszerződésének aláírása: Párizs, 1951

30. Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

31. Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

32. Az Európai Szén- és Acélközösség céljai – a nehézipar két akkori húzóágazatának felfuttatása → a nyugat-európai gazdasági fejlődés folytonossá tétele – a német–francia paritáson alapuló együttműködés megerősítése → Nyugat-Európa belső megerősödése – az általános európai béke előmozdítása

33. Az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése • A Párizsi Szerződés 50 évre szólt → az ESZAK meghatározott időtartamú • 2002. július 25.: az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése → beolvadás az Európai Unió intézményrendszerébe • Az Európai Szén- és Acélközösség európai integrációs folyamat kiemelkedően fontos intézménye → az Európai Unió megalakulásának első lépése

34. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása • Az Európai Szén- és Acélpiac gyors sikere → továbbfejlesztési igény jelentkezése • Integráció kiterjesztése az egész gazdaságra • 1957. március 25.: az Európai Gazdasági Közösség–EGK (European Economic Community–EEC) és az Euratom (European Atomic Energy Community–EAEC) alapszerződésének aláírása → Római Szerződés

35. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása Az EGK és az Euratom Alapszerződésének aláírása: Róma, 1957

36. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom jellege • 1958. január 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés • Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom tagjai: az Európai Szén- és Acélközösség 6 tagállama • Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom belső intézményi struktúrája megegyezett az ESZAK-éval → IKERSZERVEZETEK

37. AzAz Európai Gazdasági Közösség megvalósításai – A tagállamok közötti teljes vámunió bevezetése 1968. július 1-től – A tagállamok közötti kereskedelmi forgalom megemelkedése (1970-ig megötszöröződött) – A tagállamok közös exportjának növekedése (1970-ig két és félszeresére nőtt) – Általános és folyamatos gazdasági fellendülés (1970-ig átlagosan évi 5%-os GDP-növekedés)

38. Az Európai Közösségek létrehozása • Az EGK és az Euratom működtetése → fenntartási költségek megemelkedése → A három ikerszervezet belső intézményi struktúrájának összevonása – 1967–1968: Európai Szén- és Acélközösség Európai Gazdasági Közösség Euratom • Egységes intézményrendszer kialakítása (Bizottság, Parlament, Tanács és Bíróság) } Európai Közösségek–EK (European Communities–EC)

39. Az Európai Közösségek bővülése • Az Európai Közösségek = gazdasági sikertörténet • Új tagállamok csatlakozása – 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia – 1981: Görögország – 1986: Spanyolország és Portugália Csatlakozási hullámok (1973–2007)

40. Az Európai Unió létrehozása • Az 1989-es kelet-európai rendszerváltások → 1945 óta fennálló geostratégiai alaphelyzet megváltozása → 1990. október 3.: Németország újraegyesülése • Az Európai Közösségek felkészítése a keleti bővítésre → új közösségi szerződés kidolgozásának szükségessége – 1991. december 9-10.: EK-csúcstalálkozó Maastricht-ban (Hollandia) – 1992. február 7.: az Európai Uniórólszóló szerződés aláírása – 1993. november 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a Maastrichti Szerződés

41. Az Európai Unió létrehozása • A Maastrichti Szerződés újításai: – Pilléres rendszer bevezetése: I. Európai Közösségek II. Közös kül- és biztonságbolitika III. Közös bel- és igazságügy } Európai Unió–EU (European Union)

42. A KGST létrehozása • 1940-es évek vége: a szocialista gazdasági együttműködéshez szükséges külön szervezet létrehozásának igénye • Marshall terv(segély) elutasítása Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa–KGST (Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi–SZEV) • Megalakulás: Moszkva, 1949. január 25. • Székhely: Moszkva (a Kreml szomszédságában) • Hivatalos nyelv: nincs • Munkanyelv: orosz A KGST hivatalos zászlója

43. A KGST tagállamai • A KGST tagállamai: • 6 alapító tagállam: Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária • 5 később csatlakozó állam: – 1949: Albánia (1961–tagság felfüggesztése, 1987–kilépés) – 1950: Német Demokratikus Köztársaság (1990–tagság megszűnése) – 1962: Mongólia – 1972: Kuba – 1978: Vietnámi Demokratikus Köztársaság

44. A KGST tagállamai • 1 KGST-társult tagállam: – 1965: Jugoszlávia → részben eltérő gazdaságpolitika • 8 KGST-megfigyelő állam: – 1 Amerikában: Nicaragua – 4 Afrikában: Etiópia, Eritrea, Angola és Mozambik – 3 Ázsiában: Jemen, Afganisztán, Laosz és a Kínai Népköztársaság (1961-ig)

45. A KGST tagállamai A KGST tagállamai, társult tagjai és megfigyelő államai 1986-ban

46. A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

47. A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

48. A KGST megvalósításai – gazdasági uniformizálás – hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások – gépipari termékek gyártásának szakosítása – munkamegosztás a termelésben – tagállami specializálódás DE: – egy-egy iparágban a tagállamok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitások létrehozása – függés a mindent alacsony áron felvásárló Szovjetuniótól

49. KGST termékek Pannónia P12 motor-kerékpár (1974) Ikarus 66-os autóbusz (1952) Ikarus 280-as csuklós autóbusz (1973)

50. KGST termékek Škoda Octavia Super személyautó (1960) Škoda 120L-reklám (1976) Škoda MB 1000 személyautó (1966)