Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

1. Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

2. Föld története  Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy része a világűrbe távoztak, a maguk után hagyva a másodlagos légkört, amely a következő gázokat tartalmazta jelentős mennyiségben: H2O, CO2, CO, H2, N2, HCl, SO2, Cl2, NH3, CH4, valamint nyomokban O2-t. A másodlagos légkört alkotó gázok döntően a vulkáni tevékenység során kerültek a légkörbe. Néhány kutató valószínűsíti, hogy a Föld kezdeti összetétele hasonló lehetett egyes meteoritokhoz, tehát akár 15-20% vizet is tartalmazott, jóval többet, mint manapság.

3. A hidroszféra kialakulása A víznek tehát egy része a légkörbe került, kondenzálódhatott, létrehozva az első óceánokat. A gázok hatására csökkent a beérkező napsugárzás nagysága, lehűlt a felszín, s a folyamat az óceánok kialakulásához vezetett kb. 600-700 millió évvel a bolygónk kialakulása után (mintegy 3,9 milliárd évvel ezelőtt). A későbbi meteorbombázások és üstökös becsapódások tovább növelhették a földi vízkészletet (juvenilis víz-először veszt rész a körforgásban).

4. 361,1 millió km2 – 70,77% tenger149,1 millió km2 – 29,23% szárazulat eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70%déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50-50% tenger-szftengeri félteke: 90-10% tenger-szf

5. Víz – szárazföld aránya a Földön

6. 1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

7. A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás Csapadék Lefolyás

8. Körforgás

9. Vízkészlet Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%-a édesvíz. A Földön található teljes víz mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg: 97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km3 2,14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen 0,6%-a azaz 8,7 millió km3 édesvíz, amelyből, 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt.

10. Képen:

11. Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

12. A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

13. Vízhozam – vízállás – vízjárás • Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). • A vízállás a folyó vízszintmagassága. • Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

15. Vízmérce A vízmérce egy relatív skála, 2 centiméterenkénti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy reggeli és esti mérés átlagát veszik.

16. Negatív? A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők: 0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas 81 – 100% igen magas

17. Vízállásjelentés

19. Három-szurdok-gát

20. A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk • Egyenletes: egész évben közel azonos a vízszint (Amazonas), • Ingadozó: árad és apad(Duna-hány ár van?), • Időszakos (sivatagok folyói-vádi) • vízjárású folyókat.ezek összefüggnek éghajlatukkal: • ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl. a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói • egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói

21. Időszakos „vízfolyás”

22. Áramlás a felszín alatt! A felszín alatti vízáramlás legfőbb hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útja.

23. A folyók hordalékszállítása • A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

24. Szakasz jellege Munkavégző képesség, hordalék lerakása

25. Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

26. Meanderezés

27. Szelidi-tó, Duna-holtág

28. Éghajlatváltozás, lemezmozgás A folyóteraszok a folyók életében többször bekövetkező tartós szakaszjelleg-változás miatt alakulnak ki. Képződésükben a felső- és a középszakasz-jelleg cserélődése a döntő. A Duna esetében hét ilyen teraszt írtak le, melyekből négy a legutóbbi jégkorszakok miatt képződött.

29. A tavak • Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

30. Limnológia Egyes földrészeken eltérően tekintenek a felszíni vizekre. Észak-Amerikában és jórészt Európában élhető ökológiai rendszerként, amelytől ugyanakkor elvárják, hogy kiszolgálja a gazdaságot is.

31. Tómedencék keletkezése Mélyedést tölti ki (hidrológiai viszonyok) -külső erők (feltöltik) Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

32. I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl.: Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

33. Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták.

35. Bajkál-tó A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / OzeroBajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996-ban felvették a világörökségek közé.

36. 2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Vetősíkok mentén bezökkent mélyedésekben létrejött tavak. Pl.: Balaton, Victória-tó, Csád-tó Katlan formájú, íves vetősík

37. 3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

38. 4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl.: Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

39. 5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl.: Aggteleki-tó

40. 6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

41. 7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl.: Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

42. II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

43. 2. Moréna elgátolásával keletkező tó(morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

44. 3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Szelidi-tó a Dunánál.

45. 4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

46. Keresztben is elég széles:

47. 5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

48. 6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

50. 7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,