520 likes | 845 Views
Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806. T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi . Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású)
E N D
Magyar neveléstörténet: Tessedik Sámuel és a két Ratió Educationis 1777;1806 T. S. (1742-1820) A kései felvilágosodás (filantrópizmus) hazai képviselője, a magyar Pestalozzi. Pozsony, Debrecen, Erlangen, (Cserhát)Surány, Szarvas: evangélikus lelkész (ágostai hitvallású) A nép elmaradottságának felszámolása; földművelési szakismeretek hiánya, „sötétségben élnek”. Néhány holdon gazdálkodás: Horukker báró Szövés Fonás Ipari selyemhernyó-tenyésztés Falufejlesztési terv Gazdasági-Szorgalmatossági Iskola (1780-1806)
Ipar, kereskedelem, Mezőgazdaság • Koedukált, három tannyelvű (magyar + szlovák, német) • Gazdálkodással kapcsolatos ismeretek • Földrajz, természetrajz, növénytan • Mezőgazdasági ismeretek: gazdatiszt • 64 fő tanító • 1000 fő, fele leány (háziipar) • Napóleoni háború keltette mezőgazdasági konjunktúra- állami támogatás • Nemzetközi hírnév
Fogadtatása • Az elöljáróság rosszindulata • Paptársai irigysége • A parasztok babonás ellenszegülése • 1806 bezárás, Jogutód:Keszthelyi Georgikon- Gr. Festetics György • Nagyváthy János-szakosodás • Földműves • Halász • Vadász • Lovász • Gazdasszony képzés
Gúnyolták: • Bűvös pap • Vakondok • Tudatlan • Bálványimádó Mintagazdaságát birkákkal tapossák össze
Művei • 12 § a magyar iskolaügyről 1791 • Javaslat az országgyűlésnek a szorgalmatossági iskolák országos hálózatának kiépítésére • Utasítások a dékán számára 1791 • Az egyházi iskolák reformálása (latinul) • Részletes felvilágosítás 1798 • Saját iskolájának tapasztalatai • Önéletírás • A falu és az iskola rendezése az ipari és selyemtermelés legrövidebb és legbiztosabb módja
Elvárásai • Kedvet kell teremteni a tanuláshoz, a testi és lelki erőkhöz alkalmazkodni • A munka alkalmazkodjék • a gyermekhez • A községhez • A környékhez • A kor szükségleteihez • Ne legyen egyhangú, unalmas, fárasztó
Egyebek • Abothasználat barbár büntetés – iskolaiszony • A lassú tompa emlékezetűeket nem szabad büntetni • Magas követelmények a tanító személyével • Ne legyen koldus • Az ökörpásztort felesketik, a tanítót nem • Könyvtára:42 ált. neveléstan, 27 oktatás és neveléstan, 50 szakképzés, 28 az iskolák javítására, 22 ifjúsági irodalom
I-II. Ratio Edukationis • „Az iskolaügy politikum” Mária T. • Felvilágosult Abszolutizmus, „Kameralizmus” • Ürményi József (Udvari Kancellária), Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám, Makó Pál • 1777. aug. 22. aláírja az uralkodó (Az ún. „0”-ik=Ratio Studiorum 1599)
A Ratio tagolódása • Átfogó Nevelési rendszer (A nevelésnek és az egész tanügynek rendje MO-on és a kapcsolt tartományokban) • Részei • Az iskolai közigazgatás • Tanterv+módszerek • Rendtartás • Tankerületi központok: Zágráb, Pozsony, Besztercebánya, Nagyvárad, Győr, Buda, Kassa, Ungvár
Az iskolarendszer • Anyanyelvi iskolák (alsófok) • Egytanítós falusi • Kéttanítós mezővárosi • Három tanítós városi • Latin iskolák (középfok) • 3 éves grammatikai (kisgimnázium) • 2 éves gimnázium (poetika, retorika) • Fő- és teljes gimnázium • Királyi akadémiák (felsőfok) • „Nagyszombat”-i Pázmány Péter Egyetem
Protestálók! • 1773 A Jezsuita Rend feloszlatása • Állami Tanulmányi-és Vallás Alap • Református és evangélikus hitfelekezetek nem fogadták el • Később • 1781 az erdélyi Norma Regia • 1806 Evangélikus tanrendszer • 1807 Álmosdi Ratio (református)
Tanterv • Iskolatípusonként, évfolyamonként és tantárgyanként a tananyag részletezése • Anyanyelv, számtan erkölcs, állampolgári • Latin hegemónia • Minden iskolafokozatban kötelező a vallási ismeretek és a német • Felbiger: normaiskolai tanítóképzés • II. József rendeletei: • Türelmi rendelet 1781 • nyelv rendelet 1784.
Tanítóképzés • Normaiskolai • 1818, Pyrker Szepeskáptalan • 1828, Pyrker I. magyar tannyelvű Eger • 1868 XXXVIII. Tc. • 1877 új tanterv • 1881-ben 4 éves • 1920-ban 6 éves • 1923-ban 5 éves • 1938-ban 4 éves líceum+ 2 éves AK. • 1887-től tanítóképző intézeti tanárok képzése • 1906-tól polgári iskolai TK. • 1918-tól Apponyi Kollégium • 1928-tól Szegedre költözik • 1948-tól államosítva • 1959-től felsőfokú
A magyarországi tanügyigazgatás • Fogalma: Az iskolarendszer zavartalan műkö-désére irányuló céltudatosan szervezett köz-igazgatási tevékenység; az oktatatási-nevelési intézmények, valamint a különböző szintű igazgatási szervek összehangolt intézkedése a jogszabályok által megadott hatáskörben. • Típusai • Centralizált (államhatalmi) • Decentralizált (önkormányzati) • Angolszász (egyensúlyi modell) • Kontinentális (a napóleoni Francia modell)
Kialakulása, fejlődése: • MO-on a XVI. sz-ig katolikus egyházi közigazgatási keretben (káptalani, esperesi, plébániai, kolostori) • A XVI. sz-tól (reformáció) katolikus, protestáns és világi • Presbiterium • Iskolaszék • „Az iskolaügy politikum” M.T. = Közügy • 1773. HTT. Tanügyi Hivatala (1780/90;1849/60) • 1777 I. Ratió (8+1 tanker.) • 1806 II. Ratió (6+1 II. József) közös népiskolák • 1791-től protestánsok autonómiája (1806/45 között csak a gimnáziumokra terjedt ki) • 1830. OPINIÓ (Mednyánszky-Bezerédj-Országgyűlési Bizottsági Javaslat) • 1845 MO. Elemi Tanodáinak Szabályzata
Tanügyigazgatás II. • 1848 III. tc. a VKM központi intézmény • 1849 Organisation Entwurf • Az ökényuralmi korszakban bécsi kp. • 1860-tól HTT. • 1868 XXXVIII. tc. • 1872 I. Ipartörvény • 1879 magyar nyelvű tanítás kötelező • 1883 XXX. tc. középiskolai reform (H-R) • 1884 II. Ipartörvény • 1876 tanügy törvényhatósági koordináció (megyék közötti) • 1886 tanügy törvényhatósági koordináció (községekre) • 1891 kisdedóvás • 1893 tanítói fizetések • 1907 államsegély • 1908 Lex-Apponyi • 1935 VI. Hóman tanker főig.=„fiókminiszter” • 1941 XII. megerősíti a centrális és bürokratizált rendszert, antiliberális, etetista
A két Ratio egymáshoz való viszonya • „Az első az úttörés, a második a beteljesülés” • Mészáros István és Friml Aladár • Fogantatásuk körülményei • A latin anakronizmusa • Függő helyzet Bécstől
Eötvös két népoktatási tövénye • 1848 • 1868. XXXVIII. Népoktatási tc. • Közös célkitűzései • Kötelező • Általános • Ingyenes népoktatás • 1849 Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szerve-zetére vonazkozó tervezet = „Entwurf der Organi-sation der Gimnasien und Realschulen is Oesterreich” • Középfok • Gimnázium • reáliskola
„Organisationsentwurf” • Világosi fegyverletétel • Haynau-Bach-korszak • Geringer báró-Purifikáció • 1849 „Organisationsentwurf” • Középfok • Gimnázium, reáliskola • Tanárok alkalmazása, ha tud németül • Büntetésből lefokozták algimnáziummá • Thun Leó osztrák külügyminiszter, magyar kultuszminiszter • Herrmann Bonitz (tanterv- és utasítás) • Franz Exner (szervezeti rész: 6 + 2 éves AK. tagozat) • Jogi, Bölcseleti, teológiai • 1851-ben az első érettségi
Szakképzés • 6 osztályos reáliskola (záróvizsga) • Alsó tag.: ipari+kereskedelmi ism. • Felső tag.: műszaki felsőokt.-ra elők. • 1865-ben már 26 működött • 1857-ben A József Ipartanoda Polytechnykumi rang • Megszűnt az egyetemi autonómia
Az eötvösi népoktatási törvény • IX. fejezet 148 § • I. tankötelezettség • 6-12 mindennapos • 12-15 ismétlő (Télen heti 5, nyáron 2 ó.) • II. A népoktatás intézményrendszere • Alsó elemi népiskola (6-9) • Felső elemi népiskola (9-12; lányoknak 2 év ) • Ismétlő (12-15) • Polgári iskola (L:12-16; F: 12-18) • Tanítóképzés 3+1 gyakorló év
Az eötvösi népoktatási törvény • A III-VI. fejezetek áttekintik iskolafenntartóként a fenntartó jogait és kötelességeit • Hitfelekezetek • Magánosok, társulatok • Községi népiskolák (ún. közös községi népiskolák) felső népiskolát csak az 5 e lakos felettiek állítanak, egy tanítóra jutó tanulólétszám: 80 fő • Az állam mint iskolafenntartó (ingyenesség=szegénységi bizonyítvány) • VII. A tanítóképzés 20 felállítása • Gyakorlóiskola • Gyakorlókert • VIII. Az Iskolaszék • IX. A tanítók klasszifikációja és javadalmazása • 148. § A VKM. miniszter évente köteles a törvény végrehajtásáról beszámolni az Országgyűlésnek
EÖTVÖS József intézkedései • Népoktatási Bizottságok • Népnevelési Egyletek • Továbbképzés • Állami tanfelügyelet • Öt nyelven kiadott tanterv, óraterv, • Tankönyv és vezérkönyv • Néptanítók Lapja ingyenes (7 nyelven) rutén,német,szlovák,szerb,tót,román,ukrán • Egységes felvételi és mulasztási napló • Anyakönyv, bizonyítvány,szemléltető eszköz gyűjtés- és gyártás
Parlamenti beszámolója 1871-ben • A tankötelesek 50%-a nem jár • 1712 községben (15%) nincs iskola • 1 tanítóra 120 tanuló jut, de csak 57 jár falun, Városon: 120-200 fő • 13783 nevelőre és 14157 tanteremre lenne szükség • Akik járnak; nagyobb kárt szenvednek egészségükben, mint amennyit gyarapodnak tudásukban • 17 írástudatlan tanító Zemplénben mennykő=égből aláhulló kocsonyás anyag)
Tanítógyűlések • 1848 Tavasi Lajos • 1896 Nagy László • 1920 • 1948 • 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus (Aczél György) • 1994 Magy Pedagógiai Társaság
Táncsics Mihály-Tavasi Lajos • Közös törekvés: az állam és az egyház iskolai szintű szétválasztása • Józan ész-Tanoda és egyház • T.L. 1817-1877 A fasori ev. Gimn. ig. • Nevelési Emléklapok az első önálló magyar pedagógiai folyóirat • Tanítógyűlés:257 küldött- Petíció • Plenáris és • Szekció ülések (szakosztályok • Kisdedóvás • Elemi iskolai • Nőnevelési • Tanítóképzős • Gimnáziumi sat. • Állami v. felekezeti köznevelést • A tanítók társadalmi helyzete
Táncsics Mihály 1799-1884 • Polgári átalakulás radikális plebejus programjának képviselője, a parasztság szószólója • Jobbágycsalád, takács, segédtanító, budai tanítóképző, utána gimnáziumi érettségi, majd jogi és filozófiai egyetem • Főúri udvarnál házitanító • Vasszorgalommal idegen nyelvek • TK.-ek és nyelvészeti munkák • Földr., term.rajz, magyar ny (kezdő és haladó) • Német, latin, francia grammatika • 1842 Népkönyv c. füzet sorozata (pl. A tanító)
Tanítóképzési koncepciója • 30-40 hold • Megélhetés • A lányokat a feleség htb-re • Mintagazdaság • Gyakorlókert • Nyáron mezőgazdálkodás, télen iskola. (elmélet - gyakorlat egysége.) • Szülőket is tanítsa • Ügyes-bajos dolgok: biztosítás, tűzoltás • Vasárnapi iskola: Újságolvasás • 3 éves Tanítóképzés (6000 Ft mecénása) • Megtisztelő, de túlméretezett fa.
A józan ész; Életpályám(önéletírás) • Józan ész szerinti (megfelelő, helyes) • Fonák nevelés (rossz) • Az osztályellentétek oka a tudatlanság és a magántulajdon • Nagy külföldi utazás:Hamburg, Párizs, London • Szabadságharc: kiszabadítása, • Kossuth népiskolai programjának tovább fejlesztése • Sajtószabadság, antiklerikalizmus, röpiratok, Védegylet stb. • Iskolai társas nevelés:házasság, család, tanító megbecsülése és példamutatásuk
Kármán Mór 1843-1915 • 25 éven át vezeti az egyetem gyakorló gimnáziumát és a Tanárképzési Intézetet • Lipcsében Ziller mellett (Eötvös ösztöndíjas) • Nemcsak követője Herbartnak de tovább is fejleszti és adaptálja rendszerét • Pradoxon • A Ped. önálló tud.= műveltségtudomány • A nevelés célja: az erkölcs kiművelése nemzeti és történeti alapon • A közös nemzeti etikai feladatok végzése érdekében szerzett műveltség elsajátítása révén részesévé válunk a nemzeti közműveltségnek=egységessé válik a nemzet
Nevelési feladatok • Értelmi • Erkölcsi • Testi • Az értelmi a vezetés és fegyelmezés egysége • Vezetés a mások általi irányítás követése • A gyermeki cselekvés szabadságának biztosítása • Formális fokozatok: • Oktatás=tapasztalás, összehasonlítás, formulázás • Az alkalmazás a döntő
1879 évi gimnáziumi tanterve • Reform tanterv • A középfok legjobb hazai szakembere • Középpontban a magyar nyelv- és irodalom • Módszertani korszerűsítés (a tanulók bevonása, gondos felkészülés, szilárd bevésés, a szellemi képességek fejlesztése, a magolás ellen
1883-as középiskolai alaptörvény • Reál és azzal equivalens • Modern nyelvek + matek.és a term. tudományok • Humán gimnázium • Klasszikus nyelvek+irodalom • Etikája:cél az erényes élet (Szükséges az akarat lélektani elemzése) • Érzékenység-tökéletesség • Motiváció-jóság • Elhatározás-személyiség • Tett-szentség
Tisztségei • Közoktatási Tanács Jegyzője • A magyar Tanügy szerkesztője • A Tanárképzési Intézet létrehozója • Egyetemi magántanár • Etika • Pszichológia • Pedagógia előadások (70 szemeszter)
A magyar közoktatás 1945 utáni fejlődése • A II. VH vége • 1944/45-ös csonka tanév • Battonyától – Nemesmedvesig • A régi tankönyvekből, de új szellemben • Nem: fasiszta, irredenta, fajgyűlölő stb. • Nem: „Epizódszerű, rövid közjáték” • Nemzeti Függetlenségi Front • Ideiglenes Nemzeti Kormány • Debreceni Tankerületi Főigazgatóság • Fő célkitűzés • A tanítás megkezdése • A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése
Az oktatás demokratizálása címén • A régi iskola osztályjellegének megszüntetése • A dolgozók iskolájának megalakítása • A tandíjrendszer fokozatos megszüntetése • A szélsőséges sajtótermékek kivonása • A nevelők át- és továbbképzése • A szakoktatás megszervezése • Közösségi nevelés • Egyházi iskolák államosítása • Fakultatív hitoktatás
Helyzetelemzés • Hatalmas pusztulás, károk • Az iskolák 1/3-a megsemmisült, 1/3-a megrongálódott (társ.-i összefogás) • Aggasztó szociális helyzet • Ruha • Lábbeli • élelmezés
1945. aug. 16. • Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete: „Az egységes 8 osztályos általános és ingyenes iskoláról” • A közoktatás földreformja • Szeptembertől megnyitni az 1. és 5. osztályokat illetve fokozatosan meg kell szüntetni a polgári iskolát és a gimnáziumok alsó 4 osztályát
További lépések • November 21.: A dolgozók iskolája • Koalíciós Pártok: • MKP • SZDP, Nemzeti Paraszt P.,Kisgazda (J-B) • Társadalmi Szervezetek • Pedagógus Szakszervezet • MNDSZ • Függetlenségi Front • Kiküszöbölni a náci mételyt • És a faji, nemzeti gyűlöletet
1946-os új tanterv • Egységes műveltségi anyag, egyenlő feltételek • Kötelező mezőgazdasági és ipari ismeretek (választható-politechnika) • Fogyatékossága: • Egyes tárgyak korszerűtlen tananyaga • Maximalizmus • Szovjet típusú, centrális, ideológiai alapú • Az „átmenetek” problémája
Tárgyi- személyi feltételek • 7068 népiskolából 1539 állami • 4605 felekezeti, 797 községi • 1947-től 3 éves ideológiai és szakmai továbbképzés • 1947 az állami tankönyvkiadás • 1945-től szakiskolák reformja (szakminisztériumi fennhatóság) • 1947:középiskolai reform, 1év vita (Anakronisztikus) • DISZ, Úttörő, Madisz, • Régiek:Diákkaptár, Szívgárda, Mária Kongregáció, Cserkészet, Filléregylet, MEFESz • 1946-ban a NÉKOSZ (az 1933-as Győrffy-kollégisták kezdeményezésének felújítása) - falusi népművelés
Pedagógiai folyóiratok • Új Szó • Jövendő • Köznevelés • Embernevelés Szovjet Pedagógiai szakirodalom: Makarenko Szűkkörű nyomdai kapacitás, papírhiány
Államosítás 1948. június 16. • A történelem folyamán először a tanítóképzés is • 9274 iskolát (2/3-uk) és 20 e nevelőt ebből 18 e volt felekezeti, továbbá 639 e tanulót (61 %-uk) érintett • 1948 a fordulat éve volt a közokta-tásban, pl. 2500 iskola is épült
IV. Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus 1948. július 20. • Lukács Sándor Ped. Szaksz. Főtitk. • 19 szakosztály • 1948 ősze a NÉKOSZ fordulata • 1948 SZMK • 1949 VKM megyei tankerületek • 1949-ben fel is oszlatják • 1950 DISZ • 1950 megyei művelődési osztályok • 1951 VKM megszűnése • Állam – és egyházügyi hivatal • Közoktatásügyi Minisztérium • 1952 szakérettségi • 2 év, heti 40 ó „gyorstalpaló” • 17-32 év közöttiek kb 20 e fő
Jellemzőik • Központi • Voluntarista • Ideológiai alapú • Maximalista • Az 1951-es pl. bevezetette az osztályvizsgát • 1956-ban új gimnáziumi tanterv
Oktatási Törvények • 1961. évi III.-as tc. • Ipari, keresk.-i és mzg-i ismeretek • 16 évre emelt tankötelezettség • Iskola és az élet kapcsolatának szorossá tétele • Politechnikai nevelés • 5+1, a szocialista eszmeiség biztosítása • 1985-ös • Áttérés a centralizált oktatásirányításról a decentralizáltra • A helyi társadalmi autonómia biztosítása • Rendtartás helyett, SZMSZ
Egyéb adatok • 1961 Felsőfokú Technikumok • 1962 • OPI • Magyar Pedagógiai Társaság • 1964 ITV • 1970 V. Nevelésügyi Kongresszus • 1972 „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” c. párthatározat • 1985. Oktatási tc. • NAT-1989, 1992, 1995.okt. 05-én Egerben elfogadva • 1993. Oktatási törvény LXXIX • 1995-CXXI, 1996-LXII, 1999-LXVIII-ben módosítva