Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ

1. Országos Katasztrófavédelmi FőigazgatóságGazdasági Ellátó Központ Az árvízi védekezés logisztikai kihívásai a katasztrófavédelemben Dr. Demény Ádám pv. alezredes, igazgató A katasztrófavédelmi logisztikai rendszer modernizációjának kiindulópontja 2011. október 27.

2. Az elmúlt időszak és annak folyományai…. 2010-2011. egy kiemelt természeti és egy kiemelt civilizációs katasztrófahelyzet bekövetkezése Katasztrófavédelmi beavatkozás és logisztikai támogatás tapasztalatai Új katasztrófavédelmi koncepció és jogszabály Új szervezeti struktúra kialakítása Új logisztikai támogató rendszer elgondolása

3. A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés NEMZETI ÜGY. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

4. Katasztrófavédelmi veszélyeztetettség fogalmának újraértelmezése • A biztonság és a veszélyeztetettség dimenziói jelentősen átalakultak • Katonai polgári védelmi feladatokról a súlypont az újabb típusú katasztrófahelyzetekre tolódott (pl. ipari, természeti…)

5. Katasztrófahelyzetek és a jelenlegi állapot közös jellemzői Magyarországon • Hirtelen, váratlan (robbanásszerű) bekövetkezés • Adott területre koncentrálódik • Jelenlegi logisztikai ellátórendszer nehezen tudja kiszolgálni • Katasztrófahelyzet területén az infrastruktúra nem optimális • Bár a megelőzésre jelentősebb hangsúly kerül, de nem lehet kizárni a bekövetkezésüket

6. BIOLóGIAI TORNÁDÓ HÓVIHAR MIGRÁCIÓ VESZÉLYES ANYAGOK FORGÓSZÉL NUKLEÁRIS FEGYVEREK ÁRVÍZ VIHAR TERROR FÖLDRENGÉS VEGYI BELVÍZ Rendkívüli körülmények Katasztrófa-helyzetek

7. Árvíz

8. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetrendszer felépítése • Országos illetékességű központi szerv: • Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság • Megyei és fővárosi illetékességgel rendelkező területi szervek: • megyei igazgatóságok • Speciális feladatokat ellátó területi besorolású szervek: • logisztika, oktatás • Helyi szervek (2012-től): • katasztrófavédelmi kirendeltségek, hivatásos tűzoltóságok

9. BM OKF Gazdasági Ellátó Központ szerepe a rendkívüli helyzetek logisztikai biztosításában I. • 1. Működtetjük a KÖZPONTI RAKTÁR BÁZIS-t • Főváros és Pest megye vonatkozásában elsődleges logisztikai képességek • Országos viszonylatban másodlagos (rásegítő, visszapótló) logisztikai képességek • Készletezés, eszközraktározás: • Homokzsákok, fáklyák • Védőruhák • Fektető anyagok, reflektorok • Sátrak • Mentesítő eszközök • Sáncszerszámok stb.

10. BM OKF Gazdasági Ellátó Központ szerepe a rendkívüli helyzetek logisztikai biztosításában II. • 2. Jelentős szállítási kapacitással rendelkezünk • Teherautók, konténerszállítók, utánfutók • Speciális körülmények között bevethető gépjárművek (pl. Kraz) • KCR tehergépjárművek, munkagépek (Bobcat, targoncák) • Csónakszállítók • 3. Bevetésre készen álló speciális eszközök • Sebesültszállító busz • Konténer konyha • Áramfejlesztők, szivattyúk • Mozgó Vezetési Pont busz • Rohamcsónak • Lakosságtájékoztatási eszközök (Kabóca, Pávián) • KIG – Katasztrófavédelmi Infokommunikációs Gépjármű • 4. Központi beszerzések, anyaggazdálkodás, készletezés és terítés

12. Az árvízi védekezés rendszere, a vezetés és irányítás szintjei, az árvízi védekezés sajátosságai 1. Az árvízi védekezés operatív, szakmai feladatainak végrehajtásáért a vízügyi ágazat felel.2. Az árvízi védekezéssel összefüggő lakosság-, és anyagi javak védelmi feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szervek látják el.

13. Árvízi védekezés logisztikai tapasztalatai I. Az elmúlt évek árvízi védekezés logisztikai támogatási feladatainak végrehajtásában több olyan probléma is kialakult, amelyek a központi koordináció és az együttműködés hiányosságaira, valamint a nem megfelelő információcserére vezethetők vissza. • A települések helyi védelmi tervei gyakran hiányoztak, a meglévők is hiányosak, pontatlanok, gyakran csak formálisak voltak. • A helyi szintű vezetés szakmai ismeretei, valamint a lakosság felkészítésének színvonala nem volt elegendő , amelyet csak fokozott az információk hiánya és a különböző intézkedések szakmai tartalmának eltérő értelmezése. • A helyi polgári védelmi szervezetek kiképzettsége alacsony színvonalú volt, anyagi-technikai felszereltségük, logisztikai képességük nem volt arányos a védekezési elvárásokkal. • Nehezítette a védekezési feladatok megszervezését a körülmények gyors változása, az utak járhatóságához való folyamatos alkalmazkodás.

14. Árvízi védekezés logisztikai tapasztalatai II. • A tevékenységek megfelelő dokumentálásának hiányosságai. • A védekezésben felhasznált anyagok szükségességének indokoltsága, valamint a felhasználás módja nehezen volt követhető. • A védekezési költségeket jelentősen befolyásolták a pillanatnyi piaci és a profitérdekeltségű viszonyok (kereslet-kínálat). • A védekezés során többcsatornás logisztikai támogatás működött, valamint a mentésben résztvevő (közreműködő) szervezetek logisztikai felkészültsége, képessége, rendkívül eltérő és különböző színvonalú volt. Nem érvényesült az egyenszilárdság elve. • A logisztikai támogatási feladatok koordinálatlanságából sok átfedés és párhuzamosság alakult ki.

15. Az árvízi védekezés műveletének hatékonyságát befolyásoló logisztikai tényezők I. A védekezés logisztikai problémáit és okait vizsgálva, azok négy alapvető terület köré csoportosíthatók: 1. A jogszabályi rendelkezésekkel összefüggő hiányosságok és azok okai. Megoldás: Új katasztrófavédelmi törvény rendezi. 2. A lakosság, valamint a védekezésben résztvevő állomány elhelyezése, ellátása során felmerült problémák és azok okai. Megoldás: Új katasztrófavédelmi törvény egyértelműsíti a feladatokat. A meglévő tervrendszerek aktualizálásának elrendelése, átalakítása, gyakorlatok megtartása.

16. Az árvízi védekezés műveletének hatékonyságát befolyásoló logisztikai tényezők II. 3. A védekezéshez szükséges anyagok beszerzése, szállítása és az ehhez szükséges szállító eszközök biztosításával kapcsolatos hiányosságok és azok okai. Megoldás: Védelmi célú tartalékolás erősítése. Civil Logisztikai Szolgáltató Központokkal (LSZK) együttműködés. 4. A védekezés logisztikai támogatását megvalósító, különböző logisztikai szervezetek együttműködésnek problémái és azok okai. Megoldás: Logisztikai rendszer átalakítása, regionális raktárbázis rendszer átszervezése, civil LSZK-k bevonása a katasztrófavédelembe.

19. Jelenlegi katasztrófavédelmi logisztika összegzése + Korszerűtlen eszközök és anyagok Korszerűtlen raktározási és szállítási feltételek + Felkészült katasztrófavédelmi szakembergárda = Rendkívüli helyzetek megfelelő szintű kezelése

20. Katasztrófavédelem jelenlegi logisztikai támogató és ellátó rendszerének anomáliái • Az 50-60-as évek hidegháborús katonai rendszerében tervezett logisztikai ellátórendszerre épül (hátországvédelem) • Védett objektumok, mélylétesítmények, elhagyatott területeken kialakított vezetési pontok és ezek belső ellátása a jellemző • Vezetési pontokra épített raktározás, ellátás infrastrukturális és fenntartási problémái (pl. közlekedés, mozgatás) gátló tényező • Széttagolt és nem optimális objektumrendszer fenntartása és üzemeltetése nem költséghatékony

21. KATASZTRÓFAVÉDELMI LOGISZTIKA - jelenlegi realitás

23. Katasztrófavédelmi logisztikai ellátó rendszer újragondolása • Civil LSZK-k bevonása a hivatásos katasztrófavédelembe • Ingatlan racionalizáció • Tervrendszerek elkészítése, erők-eszközök felkészítése és megszervezése • Térben-időben történő egyidejű védekezésre és ellátásra kell felkészülni (lakosság és védekezésben részt vevők vonatkozásában is) • Raktározás – szállítás - felhasználás láncolatának átalakítása (pl. J.I.T. rendszer alkalmazása kárhelyszíni felhasználásnál) • Utánpótlás, helyreállítás és újjáépítés megszervezése

24. Tervek és elgondolások • Saját központi rendeltetésű raktárbázis fejlesztése (Budapest) • Logisztikai folyamatok vezetés-irányítása területén centralizáció (raktárbázisok kp.-i irányítása) • Elavult és nem gazdaságos raktárkapacitások felszámolása • Országosan 4-5 Logisztikai Szolgáltató Központ fokozatos bevonása • Vizsgált helyszínek: Miskolc, Szolnok, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Nagykanizsa • Egységes művelet-támogatási ellátási lánc kialakítása és lebiztosítása

25. Jövőbeni elképzelések A Logisztikai Szolgáltató Központokon alapuló katasztrófavédelmi logisztika kialakítása

26. LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

27. Gépi mozgatású egységrakományok Professzionális tárolás

28. LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK ADOTTSÁGAINAK KIHASZNÁLÁSA • Raktározási kapacitás, • Közlekedési infrastruktúra – közút, vasút, víz, • Gyakorlatban kipróbált működési rendszerek, • Kombináltszállítás – közút-vasút-víz, • Szállítási kapacitások – közút, vasút, víz, • Együttműködési képesség

29. Tervezett LSZK helyszínek 1. alternatíva Pl. Győr, Nagykanizsa, Miskolc, Debrecen, Szeged

30. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!