j trendek az eg szs g gyi szakdolgoz k kompetenci j ban pol s s prevenci az alapell t sban Orsz gos Alapell t si I

1. ��j trendek az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�k kompetenci�j�ban��pol�s �s prevenci� az alapell�t�sbanOrsz�gos Alapell�t�si Int�zet N�PEG�SZS�GTAN ELOAD�S T�pl�lkoz�s Eload�: Ujv�rin� Siket Adrienn foiskolai adjunktus, DE Eg�szs�g�gyi Kar, Ny�regyh�za szakmai referens, koordin�tor, OALI 2008.

2. T�pl�lkoz�s �s �lelmez�s.A t�pl�lkoz�studom�ny alapfogalmai T�pl�lkoz�s �lelmez�s �lelmiszerek �tel T�pl�lkoz�si hi�ny/ T�pl�lkoz�st�l f�ggo betegs�gek A modern t�pl�lkoz�s eg�szs�gtan feladata T�pl�lkoz�s- �lelmez�s- eg�szs�g�gy feladata

3. 1989. Genf: A t�pl�l�k mennyis�ge �s minos�ge az emberi eg�szs�get d�ntoen meghat�roz� t�nyezo Gazdas�gi fejlod�s ? T�pl�lkoz�s/�lelmez�s javul�sa: minos�g mennyis�g Az eg�szs�gi �llapot javul�sa - a t�pl�lkoz�si hi�nybetegs�gek megszun�se - az akut �s kr�nikus �lelmiszerek okozta m�rgez�sek cs�kken�se - a t�pl�lts�gi �llapot �ltal�nos javul�sa (testmagass�g no) - a fertozo betegs�gekkel szembeni ellen�ll�s n�veked�se A sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam emelked�se

4. A gazdas�gi fejlod�s k�vetkezt�ben minos�gi v�ltoz�sok az �lelmiszerek: elo�ll�t�s�ban feldolgoz�s�ban eloszt�s�ban �rt�kes�t�s�ben Kialakult az �n. �bos�ges� nyugati t�pus� t�pl�lkoz�s: - energiad�s �telek t�lzott fogyaszt�sa (sok zs�r �s cukor) - a komplex sz�nhidr�tok cs�kkent bevitele Vad�sz�, gyujt�geto, Mezogazdas�gi, Modern ipari t�rsadalomra jellemzo t�pl�lkoz�s (%) Feh�rje CH Z�lds�g-gy�m. Cukor Zs�rok 15-20% - 50-70% -% 15-20% 10-15% - 60-75% 5% 10-15% 12% - 25-30% 20% 40% felett

5. T�pl�lkoz�st�l f�ggo megbeteged�sek: - koron�ria sz�vbetegs�gek - cerebrovaszkul�ris betegs�gek - daganatos megbeteged�sek - diabetes mellitus - epeko - caries - gyomor-b�lrendszeri megbeteged�sek - csont �s �z�leti megbeteged�sek Kr�nikus gastrointestin�lis megbeteged�sek: - diverticulosis � a 40 �v feletti lakoss�g 20%-a - arany�r - sz�kreked�s � felnottek 10%-a, idosek 20%-a - epeko � fiatal felnottek 5%-a, az idosebbek 30%-a

6. Elh�z�s kg BMI = m2 (a restmagass�g m-ben kifejezett n�gyzete) BMI = 18,5-25 norm�lis 25-30 elh�zott (nem k�ros) 30-40 2. t�pus� elh�z�s 40 felett patol�gi�s

7. Alult�pl�lts�g Alult�pl�lts�g BMI = 15 alatt k�ros WHO aj�nl�s: Energiabevitel ? energialead�s 2%-os hossz� t�v� diszkrepancia 5kg-os s�lyv�ltoz�s / �v

8. A t�pl�l�k javasolt �sszet�tele Proteinek: 10-15%-a a tot�l energia-felv�telnek zs�r: 15-30% - tel�tett < 10 (15)% - cholesterol <300 mg/nap cukrok: 6-10 (40-55g) komplex sz�nhidr�tok: 50-70% �tkez�si rostok: 16-24 g/nap gy�m�lcs�k: >400 g/nap s�: <6g/nap

9. Energia m�r�se: 1 kal�ria: az a hoenergia mennyis�g, amely 1 g v�z hom�rs�klet�t 15C�-r�l 16C�- ra emeli 1000 cal = 1kcal 1 joule: az a mechanikai energia mennyis�g, amellyel 1 newton ero 1 kg s�lyt 1 m t�vols�gra mozgat 1000 j = 1 Kj 1 joule = 4,18 cal

10. Az �lelmiszerek energia�rt�ke T�panyag�sszet�tel - feh�rje - zs�r -sz�nhidr�t - alkohol (ak�r 15-30%-ban is kiteheti az energiamennyis�get)

11. Energia meghat�roz�sa: kalorim�terben feh�rje, sz�nhidr�t zs�r + oxig�n hoenergia+ v�z+ sz�n-dioxid

12. T�panyag(1g)Energia tartalom Kalori-m�terben, Emberi szervezetben feh�rje sz�nhidr�t zs�r alkohol kcal 5,65 4,1 9,45 7,1 kcal 4 4 9 7 kJ 17 17 38 29

13. RQ respir�ci�s h�nyados: RQ respir�ci�s h�nyados: a termelt CO2 �s a felhaszn�lt O2 t�rfogat�nak a h�nyadosa SZ�NHIDR�TOK: C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O RQ = 6/6 = 1 ZS�ROK 2C3H5O3(OC18H35)3 + 163 O2 = 114 CO2 + 110 H2O RQ = 114/163 = 0,7

14. kcal/g RQ= CO2/O2 Sz�nhidr�t 4,1 1 Zs�r 9,3 0,71 Feh�rje 4,1 0,8 Alkohol 7,1 0,67

15. �tlagos vegyes t�pl�lkoz�sn�l RQ = 0,8-0,85 Az oxig�n kal�ria�rt�ke 1 l oxig�nfogyaszt�s�val kapcsolatos �g�si folyamat alatt felszabadul (oxikalorim�terben m�rheto) 5 kcal (4,6-5,06) A t�pl�l�k lebont�sa Az �tel �tja: - 1-3 �ra: gyomor - 7-9 �ra v�konyb�l - 1 nap alatt �tmegy a vastagb�len is

16. Sz�nhidr�tok:  glikol�zis : gluk�z, glikog�n ? piruv�t (citr�t k�r) Sz�j�regben a ny�l: amil�z A gyomor als� r�sze le�ll�tja a bont�st, a hasny�lmirigy folytatja. Monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok. A cukrok t�bbs�ge mono- �s diszacharid form�j�ban sz�v�dik fel. A poliszacharidoknak az a r�sza, ami egy�ltal�n nem sz�v�dik fel, az az �lelmi rost

17. Feh�rj�k: Oxidat�v dezamin�l�s: aminosavak ? aketosavak + NH3 / \ glikoneogenezis ketooxid�ci� Krebs ciklus (m�j) NH3 ? urea (vizelet) A feh�rj�k bont�s a gyomorban kezdodik � a pepszin bontja. A gyomor pH-ja savas (s�sav) Hasny�lmirigy mono- �s dipeptid�zai B�lbolyhok enzimjei A feh�rj�k aminosav form�j�ban sz�v�dnak fel

18. Zs�rok �s trigliceridek: Lipol�zis: trigliceridek ? di-, monogliceridek, szabad zs�rsavak � oxid�ci�: szabad zs�rsavak ?acetyl-coA (citr�t k�r) ketontestek: acetecetsav, �-hidroxivajsav � nagy mennyis�gben keletkeznek a szabad zs�rsavak lebont�sakor A zs�rok �s trigliceridek k�l�nb�zo hossz�s�g� l�ncokb�l �p�lnek fel. Att�l f�ggoen, hogy h�ny kettos k�t�st tartalmaznak: tel�tett (nem tartalmaz) t�bbsz�r�sen tel�tetlen. Epe: lip�z

19. Energiarakt�roz�s: 1.) glikog�n � glikoneogenezis (m�j) a.) gl�k�z, egy�b monoszacharidok b.) lakt�t, piruv�t (glikol�zis k�zbeeso term�kei) c.) glukoneogenezis (aminosavak, trigliceridek) 2.) zs�rsz�vet � lipogenezis szabad zs�rsav + glicerin 1P ? trigliceridek Az amm�nia ure�v� alak�t�s�t a m�j v�gzi.

20. �hez�s - Posztaliment�ris � a m�j 75g glikog�n rakt�roz�s�ra k�pes. 12-14 �r�s t�pl�l�kmegvon�s: energiafelszabadul�s 70% zs�r�get�s, 20% sz�nhidr�t �get�s - Tart�s �hez�s 80% zs�r, 20% feh�rje. Ketontestek oxid�ci�ja. - Alapanyagcsere cs�kken�se

21. T�pl�lkoz�s-�lelmez�s-eg�szs�gtan A szervezet energiaforgalma �s energiasz�ks�glete E=Ei+Ef +Esz+Qm E= az �sszes k�miai energia-felszabad�t�s Ei= az izomkontrakci� energi�ja Ef= a folyad�k (v�r) mozgat�s�nak energi�ja Esz= a sz�veti folyamatok energi�ja Qm= a hotermel�s

22. Energiasz�ks�glet  Energiaegyens�ly: energiabevitel = energiafelhaszn�l�s - felnott: �lland� testt�meg �pozit�v energiaegyens�ly: az energiafelv�tel nagyobb az energiafelhaszn�l�sn�l - n�veked�s, fejlod�s - terhess�g, szoptat�s - h�z�s �negat�v� energiaegyens�ly: az energiafelv�tel alacsonyabb az energialead�sn�l - fogy�s

23. Energiafelhaszn�l�s: -�letfolyamatok fenntart�sa (alapanyagcsere) -a szervezet anyagainak �p�t�se (n�veked�s) -izommunka (fizikai aktivit�s m�rt�ke Speci�lis �llapotok: - terhess�g (+ 240 kcal/nap) - a magzat �s az anyam�h n�veked�se - a sz�vetek szint�zis�hez sz�ks�ges energia - az anya energiarakt�roz�sa (2,5 kg) - az anya fokozott terhel�se - szoptat�s (+ 480-635 kcal/nap) az anyatejben levo energia anyatej kiv�laszt�s�hoz sz�ks�ges energia - n�veked�s (5kcal/nap) az �j sz�vetek energia�rt�ke a sz�vetek szint�zis�hez sz�ks�ges energia

24. Az energiasz�ks�glet meghat�roz�sa Az energiafelhaszn�l�s meghat�roz�s�n kell alapulnia Direkt m�don: - eg�sz test kalorimetria (speci�lis szoba, k�s�rletes k�r�lm�nye, bonyolult, k�lts�ges) - indirekt kalorimetria (oxig�nfogyaszt�s m�r�se) - �k�tszeresen jel�lt v�z� technika ( 18O �s 2H alkalmaz�sa, �sszes CO2 termel�s meghat�roz�sa. k�lts�ges. Csak az energiafelhaszn�l�sr�l ny�jt inform�ci�t. Felhaszn�lhat� az energiafelhaszn�l�sra vonatkoz� adatok valid�l�s�ra)

25. T�pl�lkoz�s-�lelmez�s-eg�szs�gtan A t�pl�l�k energiatartalm�nak meghat�roz�sa DIREKT KALORIMETRIA Kalorim�terbomba: 1 g zs�r el�get�sekor = 38,94 kj (9,3 kcal) 1 g CH el�get�sekor = 17,16 kj (4,1 kcal) 1 g feh�rje el�get�sekor = 22,19 kj (5,4 kcal) 1 g CH �s zs�r el�get�sekor u.annyi energia keletkezik, viszont 1 g feh�rje el�get�sekor csak csak 17,16 kj (4,1 kcal) energia keletkezik. (v�gterm�kek)

26. INDIREKT KALORIMETRIA Minden 1L O2 fogyaszt�s 20,4 KJ (4,85 kcal) energiatermel�snek felel meg.

27. Indirekt m�don: Indirekt m�don: - pulzus m�r�se (megb�zhat�, nem t�l k�lts�ges) - az energia-felv�telbol k�vetkeztetve (m�rlegen lem�rt adagok) feljegyz�se, 24 �r�s visszaeml�kez�s, �lelmiszer fogyaszt�s gyakoris�g (k�rdo�v) - a napi aktivit�s feljegyz�se �s az annak megfelelo energia�rt�kek alapj�n (�sszes fontos fizikai aktivit�s feljegyz�se, az aktivit�shoz t�rsul� energia�rt�kek meghat�roz�sa az oxig�nfogyasz�s m�r�s�vel, valamint irodalmi �rt�kek alapj�n) - alapanyagcsere x fizikai aktivit�si faktor (alapanyagcsere oxig�nfogyaszt�s meghat�roz�s�val. Az �aktivit�s faktor� f�gg a napi fizikai aktivit�s m�rt�k�tol �s idotartam�t�l:(Aktivit�s napl�. K�rdo�v)

28. Proteinsz�ks�glet A feh�rje nem rakt�rozhat�. Endog�n feh�rjevesztes�g (vizelet, sz�klet, verejt�k, egy�b szekr�tumok, bor, haj, k�r�m) M�rheto: nitrog�n meghat�roz�s�val (feh�rjementes �trend, megfelelo energiabevitel mellett) Feh�rjevesztes�g = N x 6,25 (feh�rj�k 16%N) Fiatal f�rfi: 54 mg/ttkg N vesztes�g naponta feh�rjevesztes�g 0,34 g/ttkg naponta. Nok: protein szint�zis �s lebont�s f�gg a rendelkez�sre �ll� energiamennyis�gtol. 10%-kal kevesebb, mert a BMR kisebb Abszol�t feh�rjeminimum: az endog�n feh�rjevesztes�g mennyis�ge � 0,34 g/ttkg

29. �lettani feh�rjeminimum: az a legkisebb feh�rjebevitel, mellyel a szervezet nitrog�negyens�lya el�rheto: 0,6 g/ttkg (bevitt N = ki�r�tett N) Biztons�gos feh�rjebevitel: az �tlagos sz�ks�glet + 2SD (25%9 � 0,75 g/ttkg (j� minos�gu, teljesen em�sztheto feh�rj�kbol � tej, toj�sfeh�rje) Felnottek: 0,75 g/ttkg/nap Csecsemok, gyermekek, serd�lok: 2-1 g/ttkg/nap Idosek: 1 g/ttkg/nap Terhes nok: + 6 g/nap Szoptat�s alatt + 16g/nap

30. Az �tkez�si feh�rj�k minos�ge �s em�szthetos�ge - Az �lelmiszerek feh�rjetartalma: N meghat�roz�son alapszik (Nx6,25) - A feh�rj�k em�szthetos�ge: N bevitel - N vesztes�g X100 N bevitel - �ide�lis feh�rje� � ide�lis koncentr�ci�ban tartalmazza az esszenci�lis aminosavakat (hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin (cisztin), fenilalalnin (tirozin), treonin, triptof�n, valin) A feh�rje aminosav tartalma (mg/g) X100 Aminosav- = szorz� a sz�ks�gletnek megfelelo aminosav tartalom (mg/g) Toj�s, tej, h�s � j� minos�gu feh�rj�t tartalmaz� �lelmiszerek.

31. �lelmiszerek, �lelmianyagok 1.) energi�t ad� t�panyagok (energia, feh�rje, zs�r, sz�nhidr�t, v�z, hamu, nyersrost) 2.) Vitaminok (retinol, karotin, kalciferol, tokoferol, tiamin, riboflavin, niacin, pantot�nsav, piridoxin, biotin, folsav, ciankobolamin, aszkorbinsav) 3.) �sv�nyi anyagok (Na, K, Ca, Mg, Fe, P, Zu, Zn, Mn, Co, Cr, Ni) 4.) K�l�nleges �sszetevok (aminosavtartalom, zy�rsav �sszet�tel, �lelmirosttartalom, sz�nhidr�t tartalom, koleszterin tartalom)

32. A t�pl�lts�gi �llapot m�r�se:  Antropometriai m�dszerek � alapm�r�sek - sz�m�tott �rt�kek T�pl�lkoz�s epidemiol�gia Fo korl�tok: - a t�pl�lkoz�s m�r�se �ltal�ban nem specifikus �s nem pontos - a k�l�nb�zo t�panyagok bevitele nagy korrel�ci�t mutat, egy t�panyag kiemel�se ok-okozati t�nyezok�nt f�lrevezeto lehet - a t�panyagok biol�giai mint�kban val� meghat�roz�sa nem megb�zhat�an �s hitelesen t�kr�zi az aktu�lis t�pl�lkoz�si bevitelt.

33. Expoz�ci� m�r�se: - H�ztart�si felm�r�sek a.) �lelmiszerek feljegyz�se b.) lelt�r m�dszer c.) megm�rt adagok feljegyz�se d.) list-recall m�dszer (1 h�t idotartamra) - Individu�lis felm�r�sek a.) �lelmiszerfogyaszt�si gyakoris�gon alapul� k�rdo�vek (FFQs) b.) t�pl�lkoz�si anamn�zis c.) 24 �r�s visszaeml�kez�s d.) lem�rt adagok feljegyz�se e.) c�mjegyz�k (check-list)

34. Koszor�-�r betegs�gek okozta hal�loz�sok alakul�sa(0-64 �v)  �szak-Alf�ldi r�gi�ban, Magyarorsz�gon �s az EU-ban 1986-98

35. T�pl�lkoz�ssal �sszef�ggo betegs�gek - �relmeszesed�s (sz�vkoszor��r, agyi�r, v�gtagok, aorta) - magasv�rnyom�s -daganatok (noi mell, m�hnyak, t�do, vastagb�l, prosztata) - cukorbaj - elh�z�s -epek�vess�g - csontritkul�s - id�lt m�jbetegs�g - fogszuvasod�s - �z�leti betegs�gek - t�panyag-hi�nybetegs�gek

36. T�pl�lkoz�si kock�zati t�nyezok: - magas zs�rbevitel, magas tel�tett zs�rsav-bevitel - magas koleszterin bevitel - alacsony sz�nhidr�t- bevitel - magas cukorbevitel - alacsony �lelmirost bevitel - magas konyhas� bevitel - alacsony n-3 zs�rsav-bevitel (tengeri halak)

37. Anyagcsere betegs�gek epidemiol�gi�ja Elh�z�s m�r�s: BMI, 3 kateg�ria N�peg�szs�g�gyi fontoss�ga: - N�vekvo prevalencia - Igazol�dott a szerepe a magas v�rnyom�s, sz�vbetegs�g �s stroke eset�ben, mint rizik�faktor - Korai hal�loz�s (magas v�rnyom�s, sz�vbetegs�g, stroke) - Emeli a v�rnyom�st, koleszterin, triglicerid �s gl�k�z szintet - A cukorbetegs�g egy�ttes jelenl�te meghat�roz� a betegs�g morbidit�sa �s mortalit�sa szempontj�b�l Az elh�z�st meghat�roz� t�nyezok: - Szoci�lis �s k�rnyezeti t�nyezok - T�pl�lkoz�si szok�sok - �letm�dbeli saj�toss�gok Genetikai t�nyezok

38. Diabetes mellitus - T�bb, mint 100 milli� ember szenved (WHO, 1994) - Sz�mos orsz�gban az 5. leggyakoribb hal�lok (al�becs�lt) - az eg�szs�gre kifejtett hat�s mellett k�lts�ges (e�. finansz�roz�s) - Jelentos vesztes�g a t�rsadalom termel�kenys�ge szempontj�b�l Hossz� ideig fenn�ll�, lassan progredi�l� betegs�g

39. DM Oszt�lyoz�sa: I. Inzulin-dependens diabetes mellitus (IDDM, 1. t�pus�) II. Nem inzulin-dependens diabetes mellitus (NIDDM, 2. t�pus�) III. Gestatios diabetes mellitus (GDM) IV. Cs�kkent guk�z tolerancia Epidemiol�gi�ja: 1978. Kelly West -r�mutat a j�vobeni potenci�lis epid�mia lehetos�g�re - a diabetes �s annak komplik�ci�i kimer�thetik a n�peg�szs�g�gyi eroforr�sokat a vil�g minden r�sz�n

40. IDDM (juvenilis) 15 �v alatt K�rnyezeti t�nyezok aktiv�lta autoimmun folyamat genetikailag fog�kony emberekben - Kisebb gyakoris�g�, , mint a NIDDM (10-15%-a a diabeteses eseteknek). - Ritk�bb �zsi�ban, az amerikai indi�nokn�l �s a feket�kn�l - Incidencia is, prevalencia is emelkedik - Szezon�lis ingadoz�s: t�len t�bb v�ruseredet (coxsackie B, congenit�lis rubeola) - �szak-d�li gr�diens - Genetikai prediszpoz�ci� � ikervizsg�latok (25-30%-os konkordancia egypet�ju, 5-10%-os k�tpet�ju ikrekn�l)

41. NIDDM � nem inzulin dependens, vagy felnottkori diabetes mellitus - Az �sszes diabateses esetek 85%-a (WHO 1994) - Eur�pai n�pekn�l 50 �ves kor felett jelenik meg. Magasabb prevalenci�j� popul�ci�kban (Csendes �ce�ni szigetek) kor�bban - Jelentos elt�r�sek prevalenci�ban �s incidenci�ban a k�l�nb�zo n�pcsoportokon bel�l �s azok k�z�tt. - Becsl�sek szerint 2010-re az 1994 �vinek t�bb, mint k�tszeres�re emelkedik - Hazai adat nem nagyon van Morbidit�si Adatgyujt�si Program (Hajd�, Gyor, Szabolcs, Zala megy�k) � 10 �ves korcsoportokban A kor elorehaladt�val emelkedo prevalencia. F�rfiakn�l a dun�nt�li megy�kben magasabb (65-74 �vesekn�l 14%) A nokn�l is hasonl�, itt Hajd� is a dun�nt�lihoz hasonl�.

42. Determin�nsok: - Fizikai inaktivit�s (2-4-szeres n�veked�s (keresztmetszeti �s kohorsz vizsg�latok) - Tests�ly; BMI pozit�v asszoci�ci� a NIDDM-mel mindk�t nemben �s sz�mos etnikai csoportban - T�pl�lkoz�s energi�ban gazdag, zs�ros, rostszeg�ny t�pl�l�k - Genetikai t�nyezok sz�mos g�nt vizsg�ltak, de negat�v ok-okozati �sszef�gg�sek. MODY vizsg�latok: glukokin�z g�n ? �gazdas�gos g�n� elm�let ? hiperinzulinaemia alakul ki olyan idoszakban, amikor nem jutnak megfelelo t�pl�l�khoz. Ma m�r ez a g�nkombin�ci� h�tr�ny degener�ci�, nem k�pzodik inzulin, magas v�rcukorszint (Csendes �ce�ni szigetek)

43. A diabetes komplik�ci�i: - Ido elotti morbidit�s �s mortalit�s emberi szenved�s, rokkants�g, szoci�lis-gazdas�gi t�nyezok - Mikrovaszkul�ris � retinop�tia, nefrop�tia, neurop�tia - Makrovaszkul�ris � ateroszkler�zis � a diabetes okozta hal�loz�s 2/3-a

44. A diabetes prevenci�ja 1.) IDDM: alacsony prevalencia � magas szenzitivit�s� �s specificit�s� szurovizsg�lat kellene (olcs�, k�nnyen kivitelezheto) szigetsejtek elleni antitestek detekt�l�sa (dr�ga, neh�z) Kipr�b�l�s alatt: nikotinamid, profilaktikus inzulin

45. 2.) NIDDM: jelenleg nincs el�rheto adat popul�ci�s szintu vizsg�latb�l Primer prevenci�: - A betegs�g heterogenit�s�b�l k�vetkezoen a strat�gi�t az adott k�z�ss�gben megfigyelheto determin�nsok ismeret�ben kell meghozni - Cs�kkent gl�k�z tolerancia � intervenci�s elj�r�s a progresszi� NIDDM-be 40%-kal cs�kkent a di�t�s tan�csad�sra �s fizikai aktivit�sra �sszpontos�t� intervenci� sor�n (K�na) - �ltal�noss�gban: fizikai aktivit�s, megfelelo t�pl�lkoz�s, ide�lis tests�ly, doh�nyz�s abbahagy�sa, alkoholfogyaszt�s m�rs�kl�se Szekunder prevenci�: - A fel nem ismert esetek kiszur�se, a hiperglik�mia �s egy�b metabolikus zavarok kontroll�l�sa - Eddig fel nem ismert determin�nsok azonos�t�sa Tercier prevenci�: - morbidit�s �s mortalit�s cs�kkent�se

46.  A t�pl�lkoz�s szerepe a daganatos betegs�gek kialakul�s�ban Forr�sok: - T�pl�lkoz�si szok�sok �s a daganatos betegs�gek morbidit�si, mortalit�si adatok �sszevet�se - Migr�ci�s vizsg�latok - Eset-kontroll tanulm�nyok (daganatos �s kontroll csoportok t�pl�lkoz�si szok�sai) - �llatk�s�rletek adatai

47. Nemzeti t�pl�lkoz�s francia: v�r�sbor: koleszterol szint cs�kken�se, protekt�v hat�s daganatos betegs�gekkel szembem jap�n: z�ld tea, sz�ja: antioxid�nas, protekt�v t�dor�kkal, borr�kkal szemben mediterr�n: fokhagyma: antikoagul�ns hat�s, antibakteri�lis, antivir�lis, antifung�lis �sszetevok

48. Sz�j�reg, g�ge, nyelocso daganatai: Pozit�v korrel�ci�: - Lencsef�l�k, z�lds�gek, gy�m�lcs�k, �llati feh�rj�k, A �s C-vitamin, riboflavin, nikotinsav, Mg, Ca, Zn, Mo cs�kkent felv�tele - savany�tott, s�zott-savany�tott z�lds�gek nagym�rvu fogyaszt�sa - magas hom�rs�kletu �telek �s italok fogyaszt�sa - alkoholfogyaszt�s

49. Gyomorr�k: Magas incidencia Jap�nban �s Kelet-�zsi�ban Alacsony incidencia �szak- Amerik�ban, Nyugat-Eur�p�ban - F�st�lt �s s�val tart�s�tott �telek t�lz� fogyaszt�sa - Friss z�lds�gek �s gy�m�lcs�k hi�nyos felv�tele

50. M�jr�k: - Szub-szaharai Afrika, D�l-kelet-�zsia � hepatitis B v�rus fertoz�s - Afrika � aflatoxin kontamin�ci� - Fejlett orsz�gok � t�lzott alkoholfogyaszt�s

51. Colorectalis daganatok: - Tel�tett zs�rok nagym�rt�ku fogyaszt�sa (colon carcinoma) Nagym�rvu s�rfogyaszt�s (rectalis carcinoma) a habk�pz�shez Co �ot kevertek bele Prosztatar�k: - Magas zs�rtartalm� t�pl�l�k fogyaszt�sa - 70 �v f�l�tt a b�ta-karotin promoter hat�sa

52. T�dor�k: - Doh�nyz�s - K�rnyezeti �rtalmak (azbeszt, nikkel, krom�tok, gamma sug�rz�s) - B�ta karotinban gazdag z�lds�gek cs�kkent fogyaszt�sa

53.  A daganatos betegs�gek kialakul�s�t befoly�sol� t�pl�lkoz�si t�nyezok I.) Kauzat�v faktorok: pl aflatoxin II.) Befoly�sol� faktorok: - F�st�l�s, grillez�s - Nitr�zaminok - Tel�tett zs�rok (de az n-6 PUFA is III.) Protekt�v faktorok: - Antioxid�nsok: a.) Vitaminok � A, C, E, riboflavin, nikotinsav, b.)�sv�nyi s�k � Mg, Ca, Zn, Mn, Se c.) n-3 PUFA - halolaj - Fitokemik�li�k a.) Izoflavonoidok (fito�sztrog�nek) b.) Ligninek c.) Szaponinok

54. T�pl�l�kallergia �s intolerancia T�pl�l�kallergia: a t�pl�l�k elfogyaszt�s�tk�veto k�ros humor�lis, vagy cellul�ris immunv�lasz az imunrendszer megv�ltozott v�dekez�se a t�pl�l�k-allarg�nekkel szemben T�pl�l�kintolerancia: farmakol�gi�s t�nyezokre, enzim defektusra, irrit�ci�ra, toxikus, pszichog�n hat�sokra, illetve az �telek ir�nti ellenszenvre vezetheto vissza Felnottek eset�ben a t�pl�l�kallergia elofordul�si gyakoris�ga Eur�p�ban 2%-ra teheto Csecsemokben �s kisgyermekekben 20-30%-ban, ha mindk�t sz�lo allergi�s

55. Reakci�k:  I. t�pus�: az IgE �ltal k�zvet�tett, korai t�pus � anafilaxi�s reakci�. A t�pl�l�k elfogyaszt�sa ut�n percekkel - Helyi reakci�: csal�nki�t�s, asztma, �d�ma �akut anafilaxi�s sokk III. t�pus�: immunkomplexek �ltal kiv�ltott reakci�. A t�pl�l�k elfogyaszt�sa ut�n 4-6 �r�val - Vasoakt�v anyagok felszabadul�sa. Az �rfal permeabilit�sa no. Protaolitikus enzimek � sejt old�d�s IV. t�pus�: sejtk�zvet�tett, citotoxikus reakci�k. A t�pl�l�k elfogyaszt�sa ut�n legkor�bban 24 �ra m�lva - citotoxikus t�l�rz�kenys�gi reakci�k. Gyullad�sos folyamatok � kontakt ekc�ma

56. A t�pl�l�kallergia t�netei: Gasztrointesztin�lis, Bor, L�gzoszervi t�netek Hasi f�jdalom Urtik�ria Rinitisz H�nyinger Ekc�ma Asztma H�ny�s Angio�d�ma k�h�g�s Hasmen�s Erit�ma Gyomorv�rz�s Borviszket�s Feh�rjeveszto enterop�tia Ajak, garat �d�ma

57. Oki �sszef�gg�s nem egy�rtelmu az al�bbi t�netekkel: - Viselked�s -F�rad�konys�g - Hiperaktivit�s - Otitisz m�dia - Neurol�giai rendelleness�gek - Migr�n A t�pl�l�kallerg�nek felsz�v�d�sa f�gg: - a bevitt allerg�nek mennyis�g�tol - a b�l struktur�lis �s funkcion�lis �llapot�t�l infekci� �jsz�l�tt Az �lelmiszerek egym�s k�z�tt is, de a k�l�nb�zo pollenekkel is keresztreakci�ba l�phetnek

58. A leggyakoribb t�pl�l�kallerg�nek �lland� Gyermek Fenott F�ldimogyor� Di� Hal Gy�m�lcs�k Z�lds�gf�l�k Kagyl�, r�k �t-me-neti Toj�s Tej Sz�ja

59. Prevenci�: - Szpotat�s legal�bb f�l �ves korig - Teh�ntej csak f�l �ves kor ut�n - Teh�ntej-allergi�s csecsemo � sz�jafeh�rje hidroliz�tum - At�pi�s csecsemo: allergiz�l� �lelmiszerek ker�l�se, allerg�n-mentes k�rnyezet - Terhes nok eset�ben nem, a szoptat� any�k eset�ben az allergiz�l� �lelmiszerek kiiktat�sa

60. Intoleranci�k t�netei: - Hisztamin m�rgez�s, - Lakt�z �s egy�b diszacharidok felsz�v�d�si zavara � a lakoss�g 10-15%-a. Ok: lakt�z e. Diszacharidok felsz�v�d�si zavara: b�lsejtek diszacharid�z hi�nya. T�netek: ozmotikus hasmen�s. Pang� cukor � b�lbakt. � tejsavas erjed�s � tov�bbi b�lfal k�rosod�s - Coeliakia : kb. 1500 nyilv�ntartott. T�netek: zs�rsz�klet vitaminok: K: v�rz�kenys�g, A: infekci�, D: rachitis, Ca k�sobb lakt�z malabszorbci� Ok: a glut�n � gliadin frakci�ja � b�lny�lkah�rtya. Tilos: b�za, rozy, �rpa, zab. Szabad: kukorica, rizs - K�nai �tterem szindr�ma 15 perccel a k�nai �tel elfogyaszt�sa ut�n, 1 �r�ig tart. �geto �rz�s a bor�n, faci�lis nyom�s, mellkasi f�jdalom (infarktusszeru), fejf�j�s (migr�n jellegu), �ltal�nos gasztrointesztin�lis t�netek Felt�telez�s: Na-glutam�t okozza (adal�kanyag) � nem kelloen bizony�tott

61. �lelmez�s �s t�pl�lkoz�spolitika Nem kamp�nyszeruen, tart�san foglalkozzon azzal, hogy a lakoss�g eg�sze hozz�juthasson a megfelelo mennyis�gu �s minos�gu t�pl�l�khoz Jelenlegi helyzet ismerete: Indik�torok - sz�let�skor v�rhat� �lettartam (ez nem mondja meg, mi a baj) - milyen betegs�gek felelosek a r�vid �letkor�rt (kering�si 51,4%, daganatos 24,1%, egy�b 25,5%) A daganatos megbeteged�sek 50 �v alatt kb �tsz�r�s n�veked�st mutat (g�ge, l�gcso, h�rgo, t�do nyolcszorost) Magyarorsz�gon a napi zs�rbevitel t�bb, mint fele a kenozs�rokb�l �s az �telk�sz�t�s sor�n felhaszn�lt zsirad�kb�l tevodik �ssze

62. Eg�szs�ggel kapcsolatos magatart�s (90-es �vek) felm�r�se szerint a magyar lakoss�g 14%-�t �rdekli az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s, 57%-a tudja, de nem engedheti meg mag�nak, 70% nem tud a zs�rokr�l r�szletesen Az USA-ban a 70-es �vektol 1995-ig 50%-kal cs�kkent a sz�v-�rrendszeri betegs�gek incidenci�ja: - �letm�d intervenci� (t�pl�lkoz�s, fizikai aktivit�s) - gy�gyszeres ter�pi�k Ha az �ssz koleszterin szintet 10%-kal cs�kkenten�nk: - 40 �vesek k�r�ben 50%-kal - 50 �vesek k�r�ben 40%-kal - 60 �vesek k�r�ben 30%-kal - 70 �vesek k�r�ben 20%-kal - 80 �vesek k�r�ben 10%-kal cs�kkenhetne CHD kock�zata

63. T�pl�lkoz�si program: �lelmez�s- �s t�pl�lkoz�spolitika fo c�lja: a hal�loz�st d�ntoen befoly�sol� t�pl�lkoz�ssal �sszef�ggo betegs�gek �s az ebbol sz�rmaz� mortalit�s cs�kkent�se 10 �v alatt 10%-kal Fo ir�nyvonalak: 1.) A szakemberek t�pl�lkoz�si ismereteinek n�vel�se - 5 �v 2.) A lakoss�g t�pl�lkoz�si ismereteinek n�vel�se 10- �v 3.) T�pl�lkoz�studom�nyi kutat�sok �szt�nz�se � 30 �v 4.) Az eg�szs�ges t�pl�lkoz�s �lelmiszereinek v�laszt�kbov�t�se � 15 �v 5.) �lelmez�sbiztons�g (mennyis�gi) 6.) Eg�szs�ges csoportos �tkeztet�s

64. Strat�gi�k: - oktat�s, t�j�koztat�s, t�j�koz�d�s, kutat�s, �lelmez�sbiztons�g (politika), eg�szs�ges csoportos �tkeztet�s Ir�nyelvek a t�pl�lkoz�spolitik�ban: Az eg�szs�g �rdek�ben aj�nlott energia �s t�panyagbevitel Zs�r (energia%) 15-30 (n�lunk 38-40) Tel�tett zs�rsav (energia%) 10 alatt T�bbsz�r�sen tel�tetlen 3-7% MUFA 10-12% Sz�nhidr�t: 55-65% Cukor 10 alatt Feh�rje: 12-15% (ez j� n�lunk) �lelmirost mennyis�g: 30-35 g/nap Koleszterin:300 mg Na: 2-3 g NaCl: 5-6,5 g WHO: az eur�pai orsz�gokban 2000-2005 k�z�tt be kell vezetni az �lelmez�spolitik�t

65. Az eg�szs�g a legfontosabb �rt�k!

66. T�pl�lkoz�si szok�sok Magyarorsz�gon

67. A serd�lok t�pl�lkoz�s�ra jellemzo: T�lzott �dess�gfogyaszt�s Egyoldal� t�pl�lkoz�s Gyakori nassol�s T�lzott sz�nhidr�t �s zs�r bevitel Kev�s z�lds�g, gy�m�lcs, vitamin bevitel A sz�ks�gletn�l t�bb energia bevitel K�ros szenved�lyek terjed�se Gyors�tkezd�k ig�nybe v�tele

68. Serd�lok mozg�skult�r�j�ra jellemzo: A mozg�s h�tt�rbe szorul Nem divat a sport Az iskolai sportokban a di�kok mintegy 20%-a vesz csak r�szt A h�tk�znapokban a fiataloknak kevesebb mint fele v�gez valamilyen testmozg�st �letm�djuk �talakult, a napi testedz�s egyre cs�kken az �letkor elorehaladt�val

69. Javaslatok a t�pl�lkoz�st illetoen: A t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoztat�sa Nyugodt k�r�lm�nyek Mennyis�gi t�pl�lkoz�s megv�ltoztat�sa Minos�gi t�pl�lkoz�s megv�ltoztat�sa Gyermek �s k�z�tkeztet�s jav�t�sa Tov�bbk�pz�sek szervez�se Sz�lesk�ru lakoss�gi oktat�s �lelmiszeriparban v�ltoztat�s

70. Javaslatok a mozg�st illetoen: A mozg�s v�ljon �let�nk r�sz�v� �gyelj�nk a testedz�s szab�lyaira �gyelj�nk gerinc�nk �ps�g�re Pedag�gusok oktat�sa, oktat�s�nak szervez�se Munkahelyen sportol�si lehetos�g Terhestorna terjeszt�se M�dia szerepe

71. T�pl�lkoz�si alapismeretek A mozg�shoz, az �lethez sz�ks�ges energi�t az ember az energiahordoz� t�panyagokkal biztos�tja. Ezek a feh�rj�k, a zs�rok, �s a sz�nhidr�tok. A sz�nhidr�tok: szervezet�nk legfobb �sszetevoi. Csoportos�t�suk: egyszeru cukrok:(szolocukor, gl�k�z,), gy�m�lcscukor (frukt�z). Kettos cukrok: r�pacukor, n�dcukor (szachar�z), tejcukor (lakt�z) �sszetett cukrok: kem�ny�to (cellul�z).

72. A sz�nhidr�tokat tartalmaz� �lelmiszerek a szervezetben enzimek hat�s�ra fokozatosan gl�k�zz� bomlanak, az anyagcsere sor�n kisebb molekulas�ly� k�ztes term�kekk� alakul �s energia szabadul fel, melyet az emberi szervezet az �let folyamataihoz haszn�l fel. Az egyszeru cukrok gyorsan sz�v�dnak fel, �gy a szervezet k�nytelen hirtelen nagy mennyis�gu cukrot feldolgozni, �gy a felesleges cukrot, amit nem tud feldolgozni, zsirad�kk� alak�tja. Az �sszetett cukrok a v�konyb�lben lassan bomlanak le, �gy nem marad felesleges, mert az felhaszn�l�dik az energiatermelo folyamatokn�l, teh�t nem alakul �t zsirad�kk�. A szervezetbe ker�lt cukor egy m�sik r�sze biok�miai reakci�k r�v�n glikog�nn� alakul, amely foleg a m�jban energia tartal�kk�nt rakt�roz�dik. A cukor anyagcsere a szervezet energiak�zpontja.

73. A feh�rj�k: aminosavakb�l �ll� polipeptidek. A feh�rj�k elso sorban nem a szervezet energia ig�ny�t szolg�lj�k, hanem a szervezetbe bejutva, �p�to k�veire lebontva �talakulnak a szervezet �p�to anyag�v� (sz�veti feh�rj�kk�, feh�rje term�szetu enzimekk� �s hormonokk�). A lebont�s folyam�n a feh�rj�k aminosavakk� bomlanak, majd karbamidd� alakulva a vizelettel �r�lnek ki a szervezetbol. Az ember elfogyasztja a n�v�nyeket, �llatokat �s a benn�k l�vo feh�rj�ket �talak�tj�k saj�t feh�rj�ikk�. Az ember napi feh�rje ig�nye 60 � 100 g. A feh�rj�ben l�vo aminosavak egym�sba is �talakulhatnak. Egyes aminosavakat a szervezet nem k�pes elo�ll�tani, ezek az un. L�tfontoss�g� (esszenci�lis) aminosavak, teh�t a szervezet csak abb�l tud t�pl�lkozni, amit a t�pl�l�kkal megkap. A t�pl�l�k feh�rj�k t�p�rt�ke nagyon k�l�nb�zo. Pl. rizs 100, tej 77, b�zaliszt 49, burgonya 94. A feh�rj�k biol�giai �rt�k�t az aminosavak �sszet�tele szabja meg. A szervezet sz�m�ra az esszenci�lis aminosavak ar�nya a legfontosabb.

74. A zsirad�kok: a glicerinnek zs�rsavval alkotott �szterei. A legnagyobb energia tartalm� t�panyagok. Ha m�rs�kelt fizikai munk�t v�gz�nk, az energia d�nto r�sz�t a sz�nhidr�tok adj�k, de nagy fizikai terhel�s, vagy tart�s hideg idoj�r�sban sz�ks�g van megfelelo mennyis�gu zsirad�kokra. A szobahom�rs�kleten szil�rd zsirad�kok a zs�rok, a foly�konyak az olajok. A zsirad�kban l�vo tel�tetlen zs�rsavak fontos r�szei az esszenci�lis zs�rsavak. Hi�nyukkor a borben, a hajban l�vo szort�szok t�lzott elszarusod�sa l�p fel.

75. M�r a m�lt sz�zad k�zep�n bizonyoss� v�lt, hogy a kering�si betegs�gek azokban az orsz�gokban emelkedett, ahol nagy volt a zs�rok fogyaszt�sa. Rossz t�pl�lkoz�s �s a mozg�s hi�nyos �letm�d miatt a lakoss�g t�bb mint 1/3-a t�ls�lyosnak, elh�zottnak tekintheto. A feh�rj�k, sz�nhidr�tok, zsirad�kok kedvezo ar�nya: A mindennapi �letben ker�lni kell a rejtett zsirad�kot tartalmaz� �teleket �s a napi 25-40 g zsirad�kn�l ne fogyasszunk t�bbet.

76. A megfelelo ar�nyok: sz�nhidr�tok: feh�rj�k: zsirad�kok= 60: 16: 24 energia sz�zal�k. Ezen bel�l a sz�nhidr�tok L-e legyen egyszeru �s kettos cukor, �-e pedig �sszetett cukor. A feh�rj�k min�l nagyobb r�sze pedig legyen n�v�nyi eredetu. A zsirad�kok 2/3-a legyen tel�tetlen (olaj), 1/3-a tel�tett.

77. Az ember norm�lis kal�ria (energia) sz�ks�glete: Az energia, amelyet a szervezet teljes nyugalomban 18-20 fok k�rnyezeti hom�rs�klet mellett elhaszn�l, az az alapenergia sz�ks�glet. F�rfiakn�l: 1700 kcal Nokn�l: 1500 kcal Ehhez k�pest az ember manaps�g kb. 800 kcal-val t�bbet fogyaszt naponta, teh�t kb. 2500 kcal-�t. Ehhez k�pest az ember manaps�g kb. 800 kcal-val t�bbet fogyaszt naponta, teh�t kb. 2500 kcal-�t.

78. Az energi�t szolg�ltat� anyagok napi sz�ks�glete: % kcal g Sz�nhidr�tok 60 1480 360 Feh�rj�k 16 410 100 Zsirad�kok 24 600 65 Ezen energia hordoz�k energia tartalma: 1 g sz�nhidr�t = 4, 1 kcal 1 g feh�rje = 4, 1 kcal 1 g zsirad�k = 9, 3 kcal

79. A jelenlegi hazai t�pl�lkoz�si probl�m�k: T�lzott kal�ria, �llati zsirad�k, �llati feh�rje, sz�nhidr�t, s�, alkohol, foszfor �s k�lium bevitel. Alacsony esszenci�lis zs�rsav, �tkez�si rost, vitamin foleg C, B 1, folsav, �sv�nyi anyag foleg Fe, Mg, Ca, �s friss nyers z�lds�g, gy�m�lcs bevitel. Emellett nagyon jelentos a doh�nyz�s, a k�rnyezeti m�rgek t�lzott terhel�se foleg �lom, higany, kadmium, sz�nmonoxid, nitr�t, nitrit, h�ztart�si toxikus anyagok.

80. Az energia sz�ks�gletett befoly�sol� t�nyezok: tests�ly, kor, terhess�g, szoptat�s, stresszhat�sok, Fizikai aktivit�s, mozg�s, k�rnyezeti hom�rs�klet, s�r�l�s, mut�t, t�pl�lts�gi �llapot, �hez�s, t�lzott feh�rje t�pl�lkoz�s. A t�lzott energia bevitel t�ls�lyt eredm�nyez!

81. A vitaminok jelentos�ge �let�nk fenntart�sa �rdek�ben vitaminokra van sz�ks�g�nk. A vitaminok olyan szerves vegy�letek, amelyeket a szervezet maga nem tud elo�ll�tani, �gy az �lelmiszerekkel vagy kieg�sz�to anyagok form�j�ban jutnak a szervezetbe. A vitaminok nem �l�nk�to szerek, kal�ria illetve energia m�rt�k�k �nmagukban nincsen. A vitaminok az anyagcser�nket szab�lyozz�k k�l�nb�zo enzim rendszereken kereszt�l. M�r egyetlen vitamin hi�nya az eg�sz szervezetet vesz�lyeztetheti. N�lk�l�k cs�kken a v�dekezo �s ellen�ll� k�pess�g, de rendszeres szed�s�kkel a j� k�z�rzethez �s a testi, szellemi frissess�ghez vezetnek. A vitaminokat a fo�tkez�sek alkalm�val vigy�k be a szervezetbe, mert ilyenkor a legt�k�letesebb a felsz�v�d�s.

82. A vitaminokat k�t nagy csoportra osztjuk:.zs�rban old�d� vitaminok: A vitamin: a szemre �s a l�t�sra hat, n�veli a l�g�ti fertoz�sekkel szembeni v�dekez�st, gyors�tja a n�veked�st, eros�ti a csontokat, bort, hajat, k�rm�ket, fogakat. Forr�sai: m�j, s�rgar�pa, z�ld �s s�rga fozel�kek, piros �s s�rga gy�m�lcs�k. D vitamin: n�v�nyi vagy �llati eredetu provitaminb�l alakul �t a napf�ny hat�s�ra. Szab�lyozza a csontok �s a fogak k�pzod�s�hez sz�ks�ges Ca �s P felhaszn�l�s�t. Hi�ny�ban angolk�r, s�lyos fogroml�s, csontgyullad�s, osteoporosis alakul ki. Forr�sai: halm�jolaj, szard�nia, hering, tonhal, lazac, tej, tejterm�kek.

83. E vitamin: er�lyes antioxid�ns, k�slelteti az �reged�st, fokozza az ellen�ll� k�pess�get, m�rs�kli a f�rads�got. Forr�sai: b�zacsira, sz�jabab, n�v�nyi olajok, brokkoli, kelbimb�, spen�t, toj�s. K vitamin: a b�l bakt�riumok �ll�tj�k elo, a v�ralvad�sban j�tszanak szerepet, cs�kkenti a t�lzott menstru�ci�s vesztes�get, megelozi a belso v�rz�seket. Forr�sai: sz�jaolaj, halm�jolaj, leveles z�ld fozel�kek, joghurt.

84. v�zben old�d� vitaminok: B1 vitamin: enzim alkot�r�sz, sz�mos �letmuk�d�s szab�lyoz�s�ban vesz r�szt, eloseg�ti a n�veked�st, a sz�nhidr�tok em�szt�s�t, alkohol lebont�s�t, jav�tja a szellemi tev�kenys�get, fenntartja az idegrendszer, izmok, sz�v, norm�lis muk�d�s�t. Forr�sai: rizs, zabliszt, mogyor�, z�lds�gek, korpa, tej, uborka, gesztenye. B2 vitamin: hat�ssal van a n�veked�sre, szaporod�sra, bor k�r�m, haj �ps�g�re, sejt oxid�ci�ra, v�rk�pz�sre. Forr�sai: tej, m�j, vese, �leszto, sajt, hal, toj�s, barna keny�r, paradicsom, z�ld fozel�kek.

85. B6 vitamin: a b�lbakt�riumok szintetiz�lj�k, r�szt vesz a feh�rje anyagcser�ben, v�rk�pz�sben, a zs�rok �s aminosavak felsz�v�d�s�ban, megakad�lyozza a borbetegs�geket, cs�kkenti a h�nyingert. Forr�sai: b�zakorpa, b�zacsira, k�poszta, tej, toj�s, �leszto, z�ld fozel�kek, z�lds�gek, m�k, napraforg�mag. B12 vitamin: eloseg�ti vvt-k k�pz�s�t, megelozi a v�rszeg�nys�get, n�veli a szervezet energi�j�t, hi�ny�ban anaemia perniciosa alakul ki. Forr�sai: m�j, h�s, vese, toj�s, tej, sajt.

86. C-vitamin: a szervezetben szinte mindenhol hat, a csontok, a fogak meg�jul�s�ban, immunrendszer muk�d�s�ben, vvt-k�pz�sben, stresszold�, cs�kkenti a koleszterin szintet, m�rs�kli a doh�nyz�s k�ros hat�sait. Forr�sai: citrus f�l�k, s�ska, savany� k�poszta, z�lds�gek, z�ld fozel�kek, paradicsom, paprika, csipkebogy�.

87. Niacin: n�lk�l�zhetetlen az idegrendszer muk�d�s�hez, a sz�nhidr�t �s zs�r anyagcser�ben, az energianyer�sben. Forr�sai: b�zacsira, barna keny�r, toj�s, tej. Pantot�nsav: fontos a nemi mirigyek, a mell�kvese norm�lis muk�d�s�hez, a v�r �s az immunanyagok k�pz�s�ben, az idegrendszer stabilit�s�ban. Folsav: a vvt-k�pz�sben jelentos szerepe van. Forr�sai: h�s, m�j, z�ld n�v�nyek.

88. Az �sv�nyi anyagok jelentos�ge A szervezet fenntart�s�hoz �s szab�lyoz� mechanizmus�hoz kb. 18 ismert elemre van sz�ks�g. Kalcium: felelos az eg�szs�ges csontok�rt, fogak�rt, a Mg-mal a norm�lis sz�vmuk�d�s�rt, v�rkering�s�rt, felsz�v�d�shoz D vitaminra van sz�ks�g. Hi�ny�ban osteoporosis alakul ki. Forr�sa: tej, tej-term�kek, sajtf�l�k, sz�jabab, szard�nia, di�, napraforg�mag, sz�razbab, mogyor�, m�k, mazsola, z�ldbabfozel�k.

89. Kl�r: a v�r sav-b�zis egyens�ly�t szab�lyozza. Kr�m: a sz�nhidr�tok anyagcser�j�ben van szerepe. Hi�ny�ban �relmeszesed�s �s cukorbetegs�g alakulhat ki. Kobalt: hi�nya v�rszeg�nys�get okoz. R�z: eloseg�ti a vasfelsz�v�d�st, hi�ny�ban v�rszeg�nys�g j�het l�tre. Fluor: a csontok �s a fogak alkot�r�sze. J�d: a pajzsmirigy muk�d�s�t befoly�solja. Hi�ny�ban a pajzsmirigy anyagcsere szab�lyoz� funkci�ja s�r�l.

90. Vas: a vvt-k�pz�shez, �s az izmok fest�kanyag�nak �s bizonyos enzimek k�pz�s�hez sz�ks�ges. Hi�ny�ban vashi�nyos anaemia alakul ki. Forr�sai: spen�t, savany� k�poszta, barna keny�r, marhah�s, m�j. Magn�zium: az idegek �s az izmok hat�sos muk�d�s�hez, a v�rcukor energi�v� alakul�s�hoz kell. Hi�ny�ban ingerl�kenys�g, izomremeg�s, izomg�rcs, idegess�g, depresszi� fordulhat elo. Forr�sa: barna keny�r, kukoricaliszt, zabpehely, m�k, napraforg� mag, f�ldimogyor�, lencse, kaka�. Mang�n: n�lk�l�zhetetlen a vitaminok felsz�v�d�s�hoz, a csont szerkezeti fel�p�t�s�hez �s a pajzsmirigy, idegrendszer muk�d�s�hez.

91. Molibd�n: a sz�nhidr�t �s zs�r anyagcser�t befoly�solja, eloseg�ti a vas felsz�v�d�s�t. Foszfor: minden biok�miai folyamatban szerepet j�tszik. A csontok �s fogak norm�lis fel�p�t�s�hez n�lk�l�zhetetlen. K�lium: a n�triummal egy�tt szab�lyozz�k a szervezet v�z h�ztart�s�t �s a sz�v ritmust, cs�kkenti a v�rnyom�st. A vizelethajt� gy�gyszerek mell� mindig kell szedni. Szel�n: antioxid�ns, lass�tja a sz�vetek �reged�s�t, hi�ny�ban cs�kken az ellen�ll� k�pess�g. N�trium: a v�z h�ztart�st szab�lyozza a k�liummal, n�velheti a v�rnyom�st. Az idegek �s izmok norm�lis muk�d�s�hez sz�ks�ges. A konyhas� fedezi a sz�ks�ges mennyis�get. K�n: az eg�szs�ges haj, bor, k�rm�k sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen

92. Van�dium: g�tolja a koleszterin lerak�d�s�t az �rfalban. Cink: ellenorzi �s ir�ny�tja az anyagcsere folyamatokat. A v�z: legfontosabb t�pl�l�kunk. Szervezet�nk kb. 70 %-a v�z. A bevitt napi mennyis�gnek el kell �rnie a 1,5-2 litert. Az �sszes t�panyag szerves old�szere.

93. Egy�b fontos term�szetes anyagok Lecitin : megakad�lyozza a m�jban a nagy mennyis�gu zs�r lerak�d�s�t, cs�kkenti a koleszterin szintet, sz�ks�ges a m�j m�regtelen�to funkci�j�hoz, j� robor�l� szer. Forr�sa: sz�ja. Fokhagyma: �rfal tiszt�t�, v�rnyom�scs�kkento, antioxid�ns hat�s�, cs�kkenti a v�rcukor szintet, a koleszterin szintet, eloseg�ti az �lom �s neh�z f�mek ki�r�l�s�t. Petrezselyem: v�zhajt�, em�szt�st serkento, nyugtat� hat�s�, cs�kkenti a menses elotti panaszokat. Yukka: seg�ti a szervezet m�regtelen�t�si folyamatait.

94. Ginseng: serkenti a szellemi, fizikai erot, iz�leti gyullad�s eset�n j�t�kony hat�s�, stabiliz�lja a v�rnyom�st. Koenzim Q10: hat�anyaga ubikinon. A sz�vizom k�l�nf�le megbeteged�seiben, magas v�rnyom�s betegs�gben aj�nlott, eros�ti az idegrendszert, hat�kony a gyomor �s nyomb�lfek�ly eset�n, foggy�k�r betegs�gekben. Omega-3halolaj: tel�tetlen zs�rsavakat tartalmaz, mely a szervezet muk�d�s�hez elengedhetetlen tengeri halakb�l nyerheto.

95. T�pl�lkoz�s kult�r�nkr�l. Gasztron�mia: �nyencs�g, az �telek �s italok szak�rto ismerete, kifinomult �lvez�se, az �tkez�sek muv�szete. Jelent m�g szak�csmuv�szetet, �nyenc mesters�get, t�gabb �rtelemben pedig a ter�t�s, a felszolg�l�s muv�szete, az �tkez�s kult�r�ja, de mag�ba foglal mindent, ami az �tkez�ssel kapcsolatos.

96. Az oskor t�pl�lkoz�s Gyujt�ttek �s felhaszn�ltak mindent, ami ehetonek bizonyult. A tuz felfedez�s�ig nyersen ett�k a magvakat, bogy�kat, gomb�kat, �des leveleket, gy�kereket. A tuz felfedez�s�vel megismert�k a s�t�st, a foz�st, a f�st�l�st. Ettek mad�rtoj�st �s kisebb �llatokat, pl. m�kus, vakond, h�rcs�g, rovarok, bogarak. Az elso �telk�sz�t�si muvelet a s�t�s volt, melyhez sziklalapot haszn�ltak. J�val k�sobb jelent meg a foz�s, ehhez agyag ed�nyeket haszn�ltak. Nagy elore l�p�s volt az elso kezdetleges fuszerek alkalmaz�sa: s�sv�z, hamu, arom�s n�v�nyek, magvak, m�z, j�vorfa szirup. A csiszolt kokorszak v�g�rol m�r a cukr�szat elso nyomair�l is vannak eml�kek, ekkor fedezt�k fel a savany�t�st is. Ebben a korban m�r bort is k�sz�tettek a szoloszemet kipr�selve.

97. �kori t�pl�lkoz�s G�r�g t�rsadalom: Egyiptomban elterjedt volt a borfogyaszt�s �s m�r ismert�k a s�rt is, k�sz�tettek vil�gos, barna �s fuszerezett s�r�ket. Az �tkez�s fontos jelens�ge volt a G�r�g t�rsadalomnak. Legbecs�ltebb eledel a marhah�s volt, de ettek juh, kecske, baromfi, half�les�geket is. Fontos szerep�k volt a gy�m�lcs�knek, sal�t�knak, z�lds�g f�l�knek. Legjellegzetesebb gy�m�lcs�k a f�ge volt, amit frissen aszalva, s�tve, t�szt�ba, keny�rbe gy�rva ettek. Ritk�n ettek citromot, azt orvoss�gnak alkalmazt�k. 72 f�le k�l�nb�zo kenyeret s�t�ttek. �des�to szerk�nt m�zet, �s �des gy�m�lcs�ket haszn�ltak. Legkedveltebb zsirad�kuk az olaj volt. A legt�bb g�r�g reggelire csak kenyeret �s bort fogyasztott, eb�dre sajtot, szolot vagy egy�b gy�m�lcs�t, bort, esetleg �des t�szt�t. A vacsora bos�ges �s kiad�s volt.

98. A r�mai t�rsadalom: �let�nek a vend�gbar�ts�g �s a nagy lakom�k szerves r�sze volt. A lakoss�g nagy r�sze azonban egyszeruen �tkezett. Nagy volt a k�l�nbs�g p�sztorok, a f�ldmuvelok �s gazdagok �trendje k�z�tt. Az egyszeru n�p fo eledele a s�s v�zben fott k�s�k voltak. Napj�ban h�romszor �tkeztek a r�maiak. Reggel 6-7 �rakor, �T�z�rai� 11-12-kor, ami vill�s reggelinek felelt meg, d�lut�n 15 �rakor kezdod�tt a fo �tkez�s, a cena �s az �jszak�ba ny�l� borozgat�s. A r�mai konyha v�ltozatoss�g�t a sokf�le nyersanyagnak k�sz�nhette. A diszn�h�s fogyaszt�sa elterjedt volt. Kedvelt volt a sonka, melynek t�bb mint 20 f�le f�st�l�si m�dj�t ismert�k. Tartottak juh, kecsketejet. Kedvenc volt a teveh�s, de fogyasztott�k fiatal szam�r, elef�nt, k�ly�kkutya h�s�t is. A r�mai konyha j�val t�bb fuszert haszn�lt, mint napjainkban b�rmelyik eur�pai konyh�ja.

99. A k�z�pkori t�pl�lkoz�s Nem hasonl�t semmiben az elodeihez. A k�z�pkori Eur�pa legfontosabb fog�sa a leves volt, mely eg�sz nap tuz felett forrott, �s v�logat�s n�lk�l dob�ltak bele mindent, ami eheto volt: h�st, halat, z�lds�geket. M�sik fo eledel a k�sa volt, melyet sokf�lek�ppen k�sz�tettek el. Fontos t�pl�l�kuk volt a keny�r. A renesz�nszkor megv�ltoztatta a t�pl�lkoz�si szok�sokat. �jj��ledtek a g�r�g, a r�mai konyha remekei, �j �zekkel, �j elk�sz�t�si �s t�lal�si m�dokkal. �j fuszerek jelentek meg: paradicsom, paprika, t�k, bab, burgonya, kukorica, bors�. Egyre nott a n�dcukorral kevert �dess�gek sz�ma.

100. A magyar konyha kialakul�sa A honfoglal�s elotti korban az elomagyarok az urali oshaz�ban hal�szattal, vad�szattal, gyujt�get�ssel szerezt�k meg a t�pl�l�kukat. Ezeket ny�rson s�t�tt�k vagy fozt�k, de alkalmaztak aszal�st, sz�r�t�st �s f�st�l�st is. A v�ndorl�st .az �lland� helyv�ltoztat�s speci�lis konyh�t ig�nyelt, �gy a foz�shez bogr�csot haszn�ltak. A sert�sbol m�r hurkaf�l�ket is k�sz�tettek. A honfoglal�s �s az azt k�veto sz�zadok �tkez�si szok�sair�l, foz�si m�dj�r�l nem sok eml�k maradt fenn. Az �jhaz�ban ismert�k meg a magyarok a zabot, a rozst. Az egyik legr�gebbi t�szt�nk a galuska. N�v�nyek k�z�l k�poszt�t, torm�t, bors�t, hagym�t �s sal�t�kat fogyasztottak. Az �telek �zes�t�s�re s�t, m�zet, ecetet haszn�ltak fel. Az italok k�z�l ismert�k a bort, a ny�rfa erjesztett lev�t a sz�nsavas ny�rvizet.

101. A magyar n�p �let�ben egy-egy �nnep mindig is alkalom volt az ev�sre, iv�sra. Szent Istv�n idej�n a n�met �s g�r�g s�t�si, foz�si m�dszereket alkalmazt�k. M�ty�s kir�ly ideje eml�kekben gazdag. A kir�ly �s fo�ri asztalok �tele bos�ges �s v�laszt�kos volt. Sokf�le halat szolg�ltak fel, h�sok k�z�l marh�t, juhot, h�zi �s vad sert�st, kecsk�t, szarvast, ozet, nyulat, lib�t, kacs�t, fogolyt �s f�c�nt szolg�ltak fel. Erosen �rv�nyes�ltek az olasz hat�sok is. A XVI. Sz�zadban m�r alkalmazt�k az ab�l�st, p�col�st, pir�t�st, pap�rba �s t�szt�ba burkol�st �s s�t�st, tuzdel�st, bund�z�st, �tt�r�st, �ts�t�st �s a reszel�st. A XVII-XVIII. Sz�zadban elterjedt a sert�s zs�rban t�rt�no s�t�s, foz�s, elot�rbe ker�lnek a levesek, melyet keny�rb�lben szolg�lnak fel. Szokatlan leveseket k�sz�tenek, pl. mandula, di�, birs, sajt, szolo, r�k. Megjelenik a cukor, van�lia, csoki, tejsz�n. A paprika elosz�r d�szn�v�nyk�nt jutott el Magyarorsz�gra, majd beker�l a burgonya �s a paradicsom is. A XIX. Sz�zadb�l m�r sz�mos utaz� le�r�s�b�l ismerj�k meg a magyar konyh�t. A vend�glokben majdnem minden �telt paprik�znak. A franci�s hat�s jelentosen befoly�solja a magyar konyh�t. Jellemzo a rendk�v�l prec�z, pontos, ig�nyes szak�csmunka. Sok j� nevu sz�lloda �s vend�glo muk�d�tt. Magyarorsz�gon m�g mindig uralkod� a vegyes �trend �s az amerikaniz�l�d� hazai v�ltozata, a sokat emlegetett magyaros konyha. Ugyanakkor egyre sz�lesebb k�rben jelennek meg a k�l�nf�le reform ill. veget�ri�nus ir�nyzatok. A tradicion�lis magyarorsz�gi t�pl�lkoz�si szok�sok a nemzetk�zi standardokhoz viszony�tva nem megfeleloek. Kutat�sok nyom�n j�l ismert a h�rom nagyon sok: zs�r, koleszterin, s�.

102. A helytelen t�pl�lkoz�ssal �sszef�ggo betegs�gek vitamin �s �sv�nyianyag hi�nyos betegs�gek, cukorbetegs�g, magas v�rzs�rszint, hyperlipidaemia, k�szv�ny (podagra), elh�z�s (obesitas) �relmeszesed�s ( arteriosclerosis), m�jk�rosod�s, zs�rm�j ( m�jchirosis), hasny�lmirigy gyullad�s (pancreatitis), epeko (cholelithi�sis), alkoholbetegs�g

103. Reumatikus betegs�gek, Kr�nikus borbetegs�gek, perif�ri�s kering�si zavarok, v�n�s kering�si zavarok, Lim�s elfoly�si zavarok, em�szto rendszeri betegs�gek, Fokozott infekci� k�szs�g

104. T�pl�lkoz�si tan�csok Mikor egy�nk? Szervezet�nk napi ritmusa h�rom szakaszb�l �ll: Elso szakasz: 04-12-�r�ig = kiv�laszt�s szakasza, mely seg�ts�get ig�nyel. D�lelott gy�m�lcs, folyad�kfogyaszt�s. M�sodik szakasz: 12-20-�r�ig = felv�tel szakasza, elony�s, ha kb. este 6-ig befejezz�k a t�pl�lkoz�st, addig az eb�d �s a vacsora bonyol�djon le. Harmadik szakasz: 20-04-�r�ig feldolgoz�s f�zisa.

105. Mit egy�nk? A megfelelo rostd�s �telekkel tudjuk megdolgoztatni em�szto rendszer�nket. Fontosak a z�lds�g, gy�m�lcs rostjai, emellett nagyon sok vitamin �s �sv�nyi anyag van benn�k. A gabonaf�l�kben is igen sok rost tal�lhat�. Egy�nk k�s�t, k�l�nb�zo gabona pelyheket. Fuszerek: ne csak a megszokott n�gy fuszert (s�, bors, paprika, major�nna) haszn�ljuk, de azt is csak m�rt�kkel. Haszn�ljuk a fah�jat, lesty�nt, szegfuszeget, s�fr�nyt, kaprot, bab�rt, t�rkonyt, kakukkf�vet, gy�mb�rt, hagym�t �s fokhagym�t. Ezek nem csak kellemes sz�nt �s illatot adnak az �telnek, hanem serkentik az em�szto rendszer muk�d�s�t. A s� ellens�gg� v�lhat, ha m�rt�ktelen�l haszn�ljuk. H�sok: r�szes�ts�k elonyben a baromfi �s half�l�ket, kev�s zsirad�kot haszn�ljunk az elk�sz�t�s�kh�z.

106. Hogyan egy�nk? Fontos, mert nem mindegy az em�szt�s szempontj�b�l, hogy az �tel milyen form�ban ker�l a gyomorba. Ide sok minden t�nyezo sorolhat�. sz�pen ter�tett asztaln�l, nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt, �lve egy�nk, r�gjuk meg az �telt alaposan, ev�s k�zbe nem besz�lj�nk, naponta egy�nk z�lds�get, gy�m�lcs�t, hetente tartsunk gy�m�lcsnapot, az �teleket ink�bb p�roljuk, frissen k�sz�lt �teleket egy�nk, �hgyomorra igyunk 2-3 dl. Gy�gyte�t �zes�t�s n�lk�l, naponta 2-3 f�le �teln�l t�bbet ne egy�nk, folyad�kot �tkez�s elott �s ut�n is fogyasszunk, M�rgeket ne juttassunk a szervezetbe (koffein, nikotin)

107. Mennyit egy�nk? Annyit, hogy soha ne l�pj�k �t a m�rt�ket. Hetente egyszer tartsunk pihenonapot gy�m�lcs�kkel, z�lds�gekkel, sal�t�kkal. Csak akkor egy�nk, amikor �hesek vagyunk, �s van r� idonk. Fontos szab�ly: amikor legjobban esik, akkor hagyjuk abba.

108. Az eg�szs�g a legfontosabb �rt�k!

109. K�szen vagyunk a meg�jul�sra?