A caries következményes megbetegedései

1. A caries következményes megbetegedései

2. Acut reverzibilis: külső ingerre jelentkező, rövid ideig tartó fájdalom Acut irreverzibilis: rapid lefolyás, gyorsan necrotizál, spontán, éjjel jelentkező, kisugárzó fájdalom Krónikus pulpitis: a pulpa még él, az ismétlődő irritációra idült gyulladással regál. A pulpaűrben gyakori a sarjszövet képződése. Pulpitis

3. Pulpanecrosis • A fogbélt tolerálhatatlan irritáció éri→necrosis • Caries, trauma, vegyi,-termikus hatás • Sokszor tünetmentes • A rtg lelet is negatív lehet

4. Necrotikus pulpából leggyakrabban izolált baktériumok

5. Necrotikus pulpából leggyakrabban izolált baktériumok

6. A gyökércsúcson túl zajló folyamatok • Akut periapikális gyulladás: a pulpa elhalása után alakul ki, ráharapási és gyökércsúcs körüli érzékenység jellemzi • Granuloma és gyökércysta: a gyökércsúcs körüli éles szélű felritkulás, a fog elszíneződik. Ha a szervezet védekező rendszere gyengül, vagy patogén, virulens mikroba kerül be→fellángol→tályog

7. Periapicalis abscessus • Fog eredetű folyamat • Láz • Arc deformitás • Tömött vagy fluktuáló tapintat • Ha a periosteumot elemeli a csontalapról→ periostitis, subperiosteális abscessus

8. Dentoalveoláris abscessusból leggyakrabban izolált baktériumok

9. Dentoalveoláris abscessusból leggyakrabban izolált baktériumok

10. Osteomyelitis • Az állcsontok szivacsos állományában terjedő gyulladás, (mandibulában  ) • Dentoalveoláris infekció vagy trauma • Spontán létrejövő, kisugárzó fájdalom • Foglazulás, kopogtatási érzékenység • Láz, „foetor ex ore” • Krónikus formában „sequester” képződés • Sipoly a nyálkahártya vagy bőrfelszínre

11. Osteomyelitis • Endogén eredetű anaerob baktériumok • Bacteroides spp.Prevotella spp.Porphyromonas spp.Fusobacterium spp.Streptococcus pyogenes

12. Phlegmone • Súlyos, a kötőszöveti résekben gyorsan terjedő odontogén gyulladás • Tészta tapintatú duzzanat • Szeptikus lázmenet • Nyirokcsomó duzzanat, oedema • Szájzár, „foetor ex ore” • Streptococcus pyogenes okozza ( a hyaluronidáz enzime révén gyorsan terjed)

13. Actinomycosis • Tipikus endogén infekció • Dentalis vagy traumás eredetű (alsó bölcsességfog ) • Éles határú, deszka kemény tapintatú duzzanat • A bőr kékes vörös • Láz nincs

14. Actinomycosis • Spontán beolvadás esetén→multiplex sipolyok a bőrön • A sipolyokból sulfur granulumokat tartalmazó sárgás genny ürül • Kórokozók: • Actinomyces israelii • Arachnia propria Actinobacillus actinomycetemcomitans • Nocardia spp.

18. A fogágybetegség mikrobiológiája

19. Az emberi szájüregből több mint 800 speciesbe tartozó baktérium izolálható • Gingivalis sulcus : 103 CFU/ml • Nyál : 107-108 CFU/ml • Parodontális tasak: 109 CFU/ml

20. A szervezet és a marginális parodontium környezetében élő mikroflóra olyan kölcsönhatásban áll egymással, mely nem károsítja a szöveteket. „ökológiai egyensúly”

21. Új, patogén, virulens baktérium speciesek megjelenése A baktériumok számbeli növekedése, mely túllépi az egyéni tűrőhatárt amire a szervezet manifeszt gyulladással válaszol→szövetpusztulás →irreverzibilis tapadásveszteség Az ökológiai egyensúly megbomlása

22. A fogágybetegség mint infekció I. • A patogén törzs jelenléte szükséges, de nem elégséges feltétele a betegség kialakulásának. • A parodontális infekcióért a szájüregből izolálható baktériumok közül csak néhány tehető felelőssé.

23. Parodontopatogén baktériumok • Aggregatibacter actinomycetemcomitans • Tannerella forsythensis • Porphyromonas gingivalis • Prevotella intermedia/nigrescens • Campylobacter rectus • Fusobacterium nucleatum • Peptostreptococcus micros • Treponema speciesek

24. A fogágybetegség mint infekció II. • A baktériumok megtapadhatnak az ínyszélen és a sulcus hámbélésén, de a fogfelszínnel ellentétben ezek a felszínek a hámsejtek állandó leválása és megújulása révén védekezni képesek a tartós bakteriális kolonizáció ellen. • A kórokozónak tartósan meg kell tapadnia, kolonizálódnia kell a nyálkahártya felszínén, ahol aktivizálódnak a különböző virulencia faktorok→legyőzik a szervezet védekező mechanizmusait.

25. parodontopatogén baktériumok Actinobacillus actinomycetemcomitans Porphyromonas gingivalis Tannerella forsythensis Prevotella intermedia/nigrescens Fusobacterium nucleatum Campylobacter rectus Peptostreptococcus micros Eubacterium nodatum Streptococcus intermedius Treponema denticola A fogágybetegség mint infekció III.

26. A fogágybetegség mint infekció IV. • Járulékos szerep a parodontálisfolyamatokban • Spirochaeta spp. • Eikenella corrodens • Selenomonas sp. • Pseudomonas aeruginosa • Staphylococcus spp. • Sarjadzó gombák

27. A parodontopatogén baktériumok jellemzése

28. Parodontopatogén baktériumok I. • Aggregatibacter actinomycetemcomitans (A.a.) • Gram-negatív kapnofil coccobacillus • H2O2 pozitív • Csillag alakú belső struktúra • 5 szerotípus (a-e) • fiatalokban: „b”felnőttekben: „a”

29. Az Actinobacillus actinomycetemcomitans virulencia faktorai I.

30. Az Actinobacillus actinomycetemcomitans virulencia faktorai II.

31. Parodontopatogén baktériumok II. • Porphyromonas gingivalis (P. g.) • Gram-negatív obligát anaerob pálca • Zöldes-fekete pigment • Aszaccharolytikus • 15 nm vastag poliszacharid tokja lehet • K antigén alapján 6 szerotípus

32. A Porphyromonas gingivalis virulencia faktorai

33. Parodontopatogén baktériumok III. • Tannerella forsythensis (T. f.) • Gram-negatív nem mozgó pálca • Obligát anaerob • Aktív, mély tasakok mélyén a hámbéléshez tapad • Refrakter esetekben gyakori • Jelenléte az egyik legfontosabb bakteriális rizikófaktor

34. Parodontopatogén baktériumok IV. • Prevotella intermedia (P.i.)/nigrescens • Gram-negatív obligát anaerob pálca • Fekete pigment • Szaccharolytikus • Gingivitisekben magas csíraszám • Epiteliális invázió

35. Parodontopatogén baktériumok V. • Fusobacterium nucleatum (F. n.) • Gram-negatív hegyes pálca • Obligát anaerob • Zöldes-sárgán irizál • Szerkezetes

36. Campylobacter rectus (C.r.) Gram-negatív mozgó pálca Obligát anaerob Aktív tasakban nagy csíraszám Leukotoxint termel Fibroblasztok IL-termelését stimulálja Eikenella corrodens (E.c.) Gram-negatív rövid pálca Fakultatív anaerob Aszacharolitikus Aktív, refrakter tasakokban Osteomyelitis Nekrotikus gyökércsatorna Parodontopatogén baktériumok VI.

37. Parodontopatogén baktériumok VI. • Peptostreptococcus micros (P. m.) • Gram-pozitív anaerob coccus Selenomonas speciesekGram-negatív pálca, szaccharolytikus, 6 alfaj ismert Streptococcus intermedius Gram-pozitív fakultativ anaerob coccus refrakter esetekben gyakori izolátum

38. Spirochaeták Gram-negatív spirális mozgó baktériumok Obligát anaerob 15 féle speciest izoláltak T. denticola Gingivitis ulcerosában gyakori Klebsiella pneumoniae Helicobacter pylori Pseudomonas aruginosa Staphylococcus spp. Enterococcus spp. Parodontopatogén baktériumok VII.

39. Subgingivalis biofilm • Jól szerveződött bakteriális kolónia, ahol a baktériumok nem véletlenszerűen rendeződnek és szaporodnak, belső szabályok irányítják. • Szervezett bakteriális kolóniák • Preformált csatornarendszereken keresztül áramlik a tápanyag és az anyagcsere végtermék • „Quorum sensing”- kommunikáció

40. 1. Actinomycesek 2. Streptococcusok (sárga komplexum) 3. mikroaerofilek: Actinobacillus actinomycetemcomitans, Eikenella corrodens, Campylobacter concisus (zöld komplex) 4. Korai plakk alkotók: Veillonella parvula, Actinomyces odontolyticus 5. Narancssárga komplex: Campylobacter rectus, Fusobacterium nucleatum, Prevotella intermedia/nigrescens, híd akorai és a késői, obligát anaerobok között 6. Vörös komplex: Porphyromonas gingivalis, Tannerella forsythensis, Treponema denticola, a legvégső stádiumban válnak domináns flórává. Subgingivalis bakteriális komplexumok (6 féle)

41. Actinomyces V. parvula A. odontolyticus P. gingiv T. forsythensis T. denticola Stretococcusok - mitis - oralis - sanguis P. intermedia P. nigrescens M. micros F. nucleatum E. corrodens Campylobacter A.a.

42. Az egészséges ínyhez tartozó komplexek (topográfiai elkülönülés) • Tasak szájadék:” sárga komplex” Streptococcus speciesek: S. mitis, S. gordoni, S. sanguis, S. oralis, S. intermedius, és Eikenella corrodens • Kicsit mélyebben: „zöld komplex” A. actinomycetemcomitans, Campylobacter sp. „ Következő mélység: bíbor komplex” A. odontolyticus, V. parvula, A. naeslundi

43. Parodontalis tasakban található koplexek • „narancs komplex” F. nucleatum, P. intermedia/nigrescens, P- micros, C. rectus, Eubacterium nodatum „vörös komplex” a tasak legmélyénP. gingivalis, T. forsythensis, T. denticola

44. A fogágybetegség legújabb klasszifikációja

45. A gingiva betegségei • Plakk okozta gingivitis • Ínybetegségek szisztémás háttérrel Edocrin 1. pubertás 2. menstruáió 3. terhesség 4. diabetes mellitus

46. A rögzítő apparátus betegségei • Krónikus parodontitis (CP) lokalizált generalizált • Agresszív parodontitis (AP) lokalizált generalizált

47. Necrotizáló fogágybetegségek • Necrotizáló ulceratív gingivitis • Necrotizáló ulceratív parodontitis

48. A parodontium abscessusai • Abscessus gingivalis • Abscessus parodontalis • Abscessus pericoronalis

49. A gingiva betegségei • Gingivitis: -gyulladt, vérző, oedémás ínyszél -plakk és fogkő megtalálható -csont és periodontális rostok pusztulása nem látható -reverzibilis, a kiváltó tényező megszűntetése után a maradandó károsodás nélkül gyógyul

50. Plakk okozta gingivitis • Dentális plakk felhalmozódás→ínyszéli gyulladás • Az ínypapilla csúcsán kezdődik • A szín akut esetben élénkvörös, krónikus formában lilás • Nincs valódi tasak „áltasak” • Nincs speciális bakteriális flórája (P. i.) • Lokális irritatív tényezők:tömés,koronaszél