A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE

1. A VÁLLALKOZÁSOK JOGI HÁTTERE dr. Vereczkey Zoltán

2. A jogrendszer

3. 1. A jogforrások és azok hierarchiája Jogrendszer: Egy országban, egy időben érvényes jogszabályok összessége Jogszabályok hierarchiája: A jogalkotó állami szervek hierarchiájához igazodik. Az alacsonyabb szintű jogszabály a magasabb szintűvel ellentétes nem lehet.

4. 1. A jogforrások és azok hierarchiája

5. 1. A jogforrások és azok hierarchiája Egyéb jogeszközök: • Országgyűlés  határozat • Kormány  határozat • Önkormányzat  határozat • Miniszter  utasítás • Országos hatáskörű szerv vezetője  utasítás

6. 1. A jogforrások és azok hierarchiája • Magyar Nemzeti Bank elnöke  jegybanki rendelkezés • Országgyűlés  irányelv, elvi állásfoglalás • Kormány  irányelv, elvi állásfoglalás Az Alkotmány az írott jog legfelsőbb szabálya.

7. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály érvényes, ha: • a kibocsátásra jogosult szerv bocsátotta ki, • azt az előírt eljárási szabályok szerint hozták, • beilleszkedik a jogforrási hierarchiába, • az előírt helyen és módon kihirdették.

8. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága Hivatalos lapok: • Magyar Közlöny: mindenki számára kötelező jogszabályokkal • Határozatok Tára: a Kormányhatározatok kihirdetésének lapja • CD jogtár

9. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály hatálya lehet: A, Időbeli: Időtartamot határoz meg. A kezdő időpont általában a kihirdetés napja. Jogszabály visszaható csak akkor lehet, ha az érintetteket kedvezőbb helyzetbe hozza. Kihirdetés előtti időpontra tehát kötelezettséget nem állapíthat meg jogszabály.

10. 2. A jogszabályok érvényessége és hatályossága B, Területi: Földrajzi területet határoz meg. Általában az ország területére terjed ki, de egyes szabályok csak az államterület meghatározott részén alkalmazandók. C, Személyi hatály: Akikre a jogszabály vonatkozik.

11. A polgári jog

12. 1. Általános rész A Polgári jog rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A Ptk. a vagyoni viszonyok egységes kódexe. A Ptk. felépítése: • bevezető rész • a személyek jogai • a tulajdonjogi rész • a kötelmi jog • az öröklési jog • záró rendelkezések

13. 1. Általános rész A Ptk. főbb alapelvei: • A személyek védelmének elve • A tulajdon védelmének elve • A jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás elve • Az együttműködés elve • A joggal való visszaélés tilalmának elve • A reális teljesítés elve • A magatartásért való helytállás szabálya • A törvényben biztosított jogok védelmének elve

14. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Az ember, mint jogalany: Jogképesség: jogai és kötelezettségei lehetnek – a jogképességről lemondani nem lehet, az embert a fogamzástól megilleti, és a halállal szűnik meg. Cselekvőképesség: • teljesen cselekvőképes: 18. életévét betöltött, értelmes (nem szellemi fogyatékos) ember

15. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai • korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14-18. év közötti és nem cselekvőképtelen, illetve gondokság alá helyezett, jognyilatkozatához törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges • cselekvőképtelen: az a kiskorú, aki még nem töltötte be a 14. életévét, illetve akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett

16. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Az állam, mint jogalany Az állam jogképes, a pénzügyminiszter képviseli. A Kincstári Jogügyi Igazgatóságról szóló törvény életbelépésével e szerv fogja képviselni. A jogi személyek Jogi személy: Emberek meghatározott célból alakult olyan szervezete, amelynek elkülönített vagyona van és az állami szervek elismerik.

17. 2. A Ptk. alanyai – a személyek jogai Jogi személyek lehetnek: • állami, • önkormányzati, • gazdasági, • társadalmi, • egyéb szervezetek Jogképesség létrehozható: • szerződéssel • jogszabállyal

18. 3. Tulajdonjog A tulajdonjog megszerzése A szerzés módja: • eredeti módon: ha a tulajdonnak nem volt előző tulajdonosa • származékos módon: ha a tulajdon más személytől származik A szerzés jogcíme: Az a jogi cél, amelynek érdekében a tulajdont megszerezték.

19. 3. Tulajdonjog A tulajdonjog megszerzésének fontosabb esetei: A, Átruházás: adásvétel, csere, ajándékozás B, Hatósági határozat C, Árverés D, Elbirtoklás (nem lopás!): Mind ingó, mind ingatlan dologra kiterjedhet, ingatlan esetén az ingatlan nyilvántartásba vétel nem maradhat el. Tulajdonos lesz, aki 10 éven át szakadatlanul sajátjaként kezeli a dolgot.

20. 3. Tulajdonjog Az elbirtoklási időt megszakítja: • ha a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja • ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik • ha a birtokos a dolgot elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza

21. 3. Tulajdonjog E, Találás: Eredeti tulajdonszerzésnek számít. A találó tulajdonossá válik, ha a talált dologra igényt tart, és mindent megtett, hogy a dolog visszakerüljön az eredeti tulajdonoshoz, valamint a dolog eredeti tulajdonosa a dologért a találástól számított egy éven belül nem jelenkezik.

22. 3. Tulajdonjog A tulajdon formái(egyenrandú és egyenlő védelem): • magántulajdon • köztulajdon Magántulajdon A tulajdonos jogosult a tulajdon birtoklására, használatára, a haszon „szedésére”, és a rendelkezési jog gyakorlására. Egyszemélyes tulajdon esetén a tulajdonos egyedül és szabadon rendelkezhet.

23. 3. Tulajdonjog Közös tulajdon A tulajdonjog olyan hányadban illeti meg a feleket, ahogy azt a szerződésben a felek meghatározták. Ha különleges arány nincs meghatározva, akkor a felek egyenlően részesülnek a tulajdonjogból. A felek tulajdoni joguk arányában részesülnek a hasznokból, és ennek arányában kötelesek a kötelezettségek teljesítésére. Minden tulajdonos saját tulajdoni hányadával szabadon rendelkezhet, de a többi tulajdonost, elővásárlási, előbérleti, stb. jog illeti meg.

24. 3. A kötelmi jog Kötelmi jog: Olyan polgári jogi viszony, amelyben a kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni és ezt a teljesítést a jogosult követelheti. Legfontosabb területe: a szerződésekkel kapcsolatos szabályozás

25. 3. A kötelmi jog A szerződés A szerződés létrehozása: A felek szabad akaratának kölcsönös, egybehangzó kifejezésével jön létre. Legalább két egybehangzó akaratnyilatkozat szükséges hozzá. Abban a pillanatban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják. A résztvevőket feleknek nevezik.

26. 3. A kötelmi jog Az akaratnyilatkozat létrejöhet: • szóban • írásban • ráutaló magatartással A szerződésben minden lényeges dologról meg kell állapodniuk a feleknek, nem kell megállapodni olyan dolgokban, amit a jogszabály rendez. A feleknek együttműködési kötelezettségük van, így kötelesek tájékoztatni egymást minden lényeges információról.

27. 3. A kötelmi jog Előszerződés esetén a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban kötnek szerződést. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni, mert elmaradása esetén – bármelyik fél kérelmére – szerződést a bíróság létrehozhatja.

28. 3. A kötelmi jog A szerződés tartalma és tárgya: Tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. A szerződében kikötött szolgáltatás irányulhat: • valamely dolog átadására, • tevékenységre, • tevékenységtől való tartózkodásra, • más magatartásra.

29. 3. A kötelmi jog A szerződés érvénytelensége: Érvénytelen a szerződés, ha jogilag fogyatékos. Az érvénytelenség két formában jöhet létre: • Semmis a szerződés, ha jogszabályba, jó erkölcsbe ütközik, illetve ha a szerződés aránytalan előnyt biztosít valamelyik fél számára, a másik fél kihasználásával.

30. 3. A kötelmi jog • Megtámadás esetén a szerződés érvénytelenné válik. A megtámadhatóság fő esetei: • az egyik fél a másikat lényeges tévedésben tartotta • valamelyik felet fenyegetéssel bírták rá • a szerződést kötő felet megtévesztették • a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség

31. 3. A kötelmi jog A szerződés módosítása: • közös megegyezéssel • bírósági úton A szerződés teljesítése: A szerződés a teljesítéssel megszűnik. A szerződés a tartalma szerinti helyen, időben, mennyiségben és minőségben kell teljesíteni  szerződésszerű teljesítés

32. 3. A kötelmi jog A teljesítés helye: • általános szabály: a kötelezett lakó illetve székhelye • gazdálkodó szervezeteknél a jogosult telephelye A teljesítés ideje: • általában egy határidőt tűznek ki • megállapodhatnak egyidejű teljesítésben is

33. 3. A kötelmi jog A szerződésszegés és következményei: Szerződésszegés: A nem szerződésszerűen teljesítő fél a másik félnek ezzel kárt okoz. Esetei: • A kötelezett késedelme: A késedelemből eredő kárt a kötelezettnek meg kell térítenie, de mentesül a kötelezett a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy minden olyan intézkedést. • A jogosult késedelme: A jogosult köteles megtéríteni minden olyan kárt, amit okozott.

34. 3. A kötelmi jog • Hibás teljesítés: • nem felel meg a szerződésben előírtaknak • hibás termék • a szerződéstől eltérő teljesítés: visszaküldés, csere, árengedmény, elállás – a jogkövetkezmények a szavatosság szabályai szerint alakulnak • A teljesítés lehetetlenné válása (vis major): Sem a kötelezettet, sem a jogosultat nem terheli.

35. 3. A kötelmi jog • A teljesítés megtagadása: A kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. A szerződés megszűnése: Általában teljesítéssel szűnik meg, de a felek közös megegyezéssel (visszamenő hatállyal) is felbonthatják vagy megszüntethetik (jövőre nézve). Elállás esetén az egyoldalú nyilatkozat a szerződés megkötésére visszamenőleg vonatkozik.

36. 3. A kötelmi jog Felelősség a szerződéssel kapcsolatban okozott károkért Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható volt.

37. 3. A kötelmi jog A felelősség általános feltételei: A jogellenes magatartás. A kár lehet: • vagyoni kár vagy elmaradt haszon • sérelem A kár és a jogellenes magatartás között okozati összefüggésnek kell lennie.

38. 3. A kötelmi jog A vétkesség formái: • szándékosság • gondatlanság Ha többen okozzák a kárt, a felelősségük egyetemleges, azaz bármelyikükön követelhetik a kár megtérítését. A károsultnak kárenyhítési kötelezettsége van.

39. 3. A kötelmi jog Egyes szerződések fontosabb szabályai Vagyonátruházáshoz kapcsolódó szerződések Adásvételi szerződés Az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába adni, és a dologhoz kapcsolódó minden kötelezettséget és jogot a vevő tudomására hozni.

40. 3. A kötelmi jog A vevő köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Tárgya lehet minden forgalomképes dolog. Írásba kell foglalni, ha ingatlanra vonatkozik. Csere szerződés Az adásvétel szabályai vonatkoznak rá. Mindkét fél részéről áruszolgáltatásra kerül sor, így az illetékkötelezettség fele-fele arányban oszlik.

41. 3. A kötelmi jog Ajándékozási szerződés Az egyik fél a saját vagyoni helyzete rovására a másik félnek ingyenes vagyoni előnyt juttat. Ha ingatlanra vonatkozik, írásba kell foglalni. A szerződés jogot biztosít az ajándék tárgyának követelésére, de az ajándékozó megtagadhatja a teljesítést, ha olyan esemény következett be, ami az ajándékozásra őt képtelenné teszi.

42. 3. A kötelmi jog Az ajándék visszakövetelhető, ha • az ajándékozó megélhetése veszélybe kerül • a megajándékozott súlyos jogsértése esetén • az ajándékozó hitelezőit megillető fedezet elvonása esetén

43. 3. A kötelmi jog Használati joghoz kapcsolódó szerződések Bérleti szerződés A bérbeadó köteles a dolgot a bérlő használatába adni, és a dolog fenntartásával kapcsolatos nagyobb kiadásokat viselni. A bérlő köteles a bérleti díjat előre megfizetni, a dolog fenntartásával kapcsolatos kisebb kiadásokat megfizetni, és a dolgot rendeltetésszerűen használni.

44. 3. A kötelmi jog A bérbeadó joga ellenőrizni a használatot, engedélye nélkül a bérlő a dolgot bérbe, illetve használatra másnak át nem adhatja. Elmaradt bérleti díj esetén a bérbeadó a szerződést azonnal felmondhatja. A bérleti szerződés megszűnése: • a szerződésben megállapított idő eltelte

45. 3. A kötelmi jog • a szerződésben meghatározott olyan körülmény bekövetkezte, ami a szerződés megszűnésével jár • a bérelt dolog elpusztulta A bérlő a bérelt dolgot köteles a bérbeadónak visszaadni, a bérlő azt a dolgot, amit saját költségére felszerelt a szerződés megszűnésével leszerelheti, és magával viheti.

46. 3. A kötelmi jog Haszonbérlet A haszonbérlő hasznot hajtó dolgot vesz használatba, melyért haszonbért köteles pénzben vagy természetben fizetni, de jogosult a bérlemény hasznait szedni. A fenntartáshoz szükséges felújítás, javítás és a közterhek a bérlőt a rendkívüli felújítás és javítás költségei a bérbeadót terhelik.

47. 3. A kötelmi jog Lízingszerződés A bérleti szerződéshez hasonló szerződés, melynek lejáratakor az eszköz a bérlő tulajdonába mehet át. • Operatív lízing: Célja a használati-bérleti jog megszerzése. • Pénzügyi lízing: Célja a használt eszköz tulajdonjogának megszerzése a lízingszerződés lejártával. • Visszlízing: Célja átmeneti likviditási problémák áthidalására.

48. 3. A kötelmi jog Vállalkozás típusú szerződések Szállítási szerződés A szállító köteles a szerződében meghatározott dolgot a szerződésben kikötött időpontban a megrendelőnek átadni. A megrendelő köteles a dolgot átvenni, és ellenértékét kifizetni.

49. 3. A kötelmi jog Tartalma: • a szolgáltatás tárgyának meghatározása • a mennyiség, minőség és a választék megjelölése • a teljesítés idejének rögzítése • az ellenszolgáltatás meghatározása A teljesítés helye általában a megrendelő telephelye.

50. 3. A kötelmi jog Fuvarozási szerződés A fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani, és a címzettnek átadni. A fuvarozó kötelessége: • a megfelelő fuvareszközt kiállítani • a feladó előírásait követni • A küldeményt biztonságosan, gazdaságosan eljuttatni a meghatározott helyre