Szeretettel köszöntjük kedves Vendégeinket!

1. Szeretettel köszöntjük kedves Vendégeinket!

2. Mi történik velem? A stressz nyomán fellépő kémiai folyamatok hatása az agyra és a test különböző szerveire.

3. Különbséget kell tennünk a stresszor (ami a feszültséget okozza) és a stressz között (azaz, ahogyan válaszolunk a stresszorra).

5. Dr. Phillip Rice rámutatott arra, hogy Az „eustressz” javíthatja felfogóképességünket, serkentheti figyelmünket, jobb teljesítőképességre ösztönöz.

6. Stressz tudománya vallja: Nem az a fontos, hogy mi történik velem, hanem az, hogyan reagálok a történtekre!

7. Mi történik az emberi szervezetben, amikor több oldalról is problémák merülnek fel, egyre több a „stresszor”?

8. Ahhoz, hogy sikeresen vívjuk meg a csatát, ismernünk kell az ellenséget. Melyek a stressz-kiváltó tényezők (10 legfontosabb)? Hogyan reagál a szervezetünk a rövid távú és a hosszútávú stresszre?

9. Stresszt kiváltó tényezők és a stressz __________________________________ Túlmunka Haláleset Veszekedés Adósság Betegség Közlekedés

10. A stresszre adott válasz három lépése 1. fázis: Alarm, riadó 2. fázis: Ellenállás 3. fázis: Kimerülés

11. Harcolj, vagy menekülj! Az összes stresszt kiváltó tényezőre adott válasz mindig ugyanaz: Alarm reakció. A szív felpörög, stressz hormonok energiát biztosítanak, az agy nagy sebességre kapcsol.

12. Egy hirtelen stresszt kiváltó tényező fizikai hatásai _______________________________ • Emelkedő vérnyomás • Szapora pulzus • Fokozott szívizom összehúzódás • Kitágult hörgök • Megnőtt izomerő • Glukóz felszabadulás a májból • Megnőtt agyi tevékenység • Felgyorsult anyagcsere • Aktív izmok vérellátásának emelkedése, az inaktív területek (pl. vesék, belek) vérellátásának csökkenése _______________________________

13. Milyen testfolyamatok parancsára következnek be ezek a változások? A mirigyek az idegrendszerből eredő elektromos jelek hatására növelik meg stresszhormon kiválasztást. A vérben a vérlemezkék összetapadási hajlama megnövekszik. (Minimumra csökkenti a vérveszteséget, ha „harcra” kerülne sor.)

14. Tegyünk egy utazást az agyunkba. Ássunk mélyebbre.

15. Agyunkban mintegy 100 milliárd idegsejt van, amelyek egymással kb. 100 billió szinapszissal összeköttetésben vannak. Ez azt jelenti, hogy egy idegsejt átlagban 1 ezer másik idegsejttel van kapcsolatban. Egyetlen idegsejt másodpercenként 1 000 impulzust tud leadni.

18. 1 mikron széles felvétellel készített kép a szinapszisról

19. Dr. J. C. Eccles elektronmikroszkóp alatt vizsgálta a szinaptikus kapcsolódásokat. Axonok végén apró megvastagodást látott. Boutonoknak nevezte el. Pl. acetil-kolinnal telített. Agykutatók – minden gondolat, vagy cselekedet ilyen kidudorodásokat hoz létre.

20. Dr, Wilder Penfield agykutató és idegsebész – nyitott agyműtéteknél elektromos stimuláció során felfedezte: Minden ismétlődő gondolat , érzés vagy cselekedet fizikai és kémiai változásokat generál az idegpályák területén. Ezek egyre mélyebben rögzülnek, és nem kitörölhetők. Szokásokká rögzülnek! Maradandó ösvények az agyunkban.

22. Stressz tünetei Az egyik legjellemzőbb tünet az állandósult „valamit elfelejtettem” érzés. Ezt a folyamatos „rohannom kell, nincs időm” érzés váltja fel. Jellemző a sürgető határidő érzése is. Például amikor a leghétköznapibb teendők - akár bevásárlás - is határidős, kötelező érzetet kelt bennünk. Annak ellenére, hogy állandóan rohanunk, nem haladunk a munkával, a kötelezettségekkel, kifolyik kezünkből az idő. Nyugtalanság, alvási zavarok. Állandó fáradtság, idegesség.

23. Türelmetlenség (Például telefonban. Ha valaki felhív, alig várod, hogy letehesd, de ha nem szólal meg egész nap a telefon, szintén rosszul érzed magad). Zajra való érzékenység. Kedvetlenség, fásultság. Étvágytalanság, vagy épp ellenkezőleg, állandó evési kényszer. Túlpörgés, majd hirtelen összeomlás (napokig nem tudja magát az ember leállítani, nem alszik, folyamatosan csinál valamit, ha egy percre is leül már lelkiismeret furdalása van, aztán egy reggelen nem akar felkelni).

24. Mi történik, ha folyamatosan hat a stresszkiváltó tényező? Megdöbbentő, de ugyanazok az idegrendszeri hatások és hormonszínt növekedések, amelyek megvédenek bennünket egy hirtelen jelentkező stresszornál, képesek elpusztítani, ha a hatás állandósul.

25. Milyen betegségeket okozhat az állandósult stresszkiváltó tényező, ha nem tanuljuk meg kezelni a stresszort?

26. Mikor a szervezet vészhelyzetet „fúj”, az ún. cortocotrophin-hormonod (CRS) működésbe lép. A CRS feladata röviden, hogy mellékvesét adrenalin és kortizol termelésre serkentse. Ennek eredményeképpen az éhségérzet folyamatosan nő. Ilyenkor szervezet arra késztet, hogy olyan táplálékokat vegyünk magunkhoz, melyeket jól el tud raktározni. Ezek az ételek pedig a szénhidrát és a zsiradék… Egy amerikai kutatás szerint a nők sokkal többet törődnek az őket körülvevő problémákkal. Többet gondolkodnak a munkahelyi gondokon, nagyobb a megfelelni vágyás bennük, általában több időt töltenek az ordibáló gyerekekkel és a távoli rokonságot is sűrűbben hívják fel telefonon.

27. Tipikus elhízási terület a has! A stressz által felszedett kilókat messziről meg lehet ismerni. Aki sok problémával rendelkezik, az jellemzően a hasára szedi fel a védelmező zsírréteget. A hason elraktározott zsír közel van a májhoz, ahonnan a legkönnyebben forgatható vissza energiává. Ha megemelkedett a szervezetben a kortizol szint, annak bizony számos, jól felismerhető előjele lehet:

28. *Hasra hízás *Megnő az étvágy *Kifejezetten hizlaló dolgokat kíván az ember, mint például a csokoládé vagy a kenyér *Hirtelen fárad el és jellemzően a délután közepén (három és négy óra között) *Hullik a haj *Gyakran fáj a feje az illetőnek *Gyengül az immunrendszer *Csökken a szexuális vágy *Ingadozik a vérnyomás és a vércukorszint

29. A megemelkedett kortizolszínt károsíthatja az agyi funkciókat 1. Elbutulás (mentális működési zavar) 2. Rögeszmés-kényszeres zavar 3. Anorexia (idegenkedés az ételtől) 4. Depresszió 5. Pánik, szorongás 6. Memóriacsökkenés 7. Agysorvadás

30. Stressz és az artériák elzáródása Tanulmány Megállapítások Duke Egyetem Szívizomba elégtelen vér jut Stresszkezelés csökk. az arté- ria elzáródások előfordulását Holland kutatók 34 %-kal csökkent a szívroham Vérnyomás-, koleszterin, test- súly javult

31. Brit kormányzati dolgozók körében Akiknek bizonytalan a posztjuk – a szívet védő (jó) HDL (High-density lipoprotein)koleszterin alacsonyabb színtű lett… Családban előforduló szívbetegség – magasabb az LDL + szívritmus zavarok. Stressz és herpesz Aki egyszer megfertőződött – idegrendszerbe befészkelte magát. De kitörése és a fájdalom nagysága a stresszre adott választól függ. San Francisco – 58 fő 20-44 év közötti nő herpesz előjött hosszútávú…

32. Ha nem vagyunk stresszesek, akkor most látjuk a delfineket…

33. Stresszorok által megjelenő betegségek: Herpesz, asztma, HIV és AIDS, ekcéma, pikkelysömör, bélbetegségek, nemi szervek megbetegedése, különböző allergia megjelenése, felerősödése.

34. Stressz és bőrrák Tausk és munkatársai negyven egérnél stresszes állapotot - rókák vizeletével, és nagy mennyiségű ultraibolya sugárzásnak tették ki őket. Az elsőként megbetegedett rágcsálónál a vizsgálat nyolcadik hetében észlelték az első bőr tumort. Azok az egyedek, amelyek stressznek nem, csak UV-sugárzásnak voltak kitéve, 13 héttel később betegedtek meg. A 21 hetes vizsgálat végén a 40 stressznek kitett egérből 14 bőrén legalább egy helyen megjelent a daganat. A stressz mentes környezetben tartott kontrollcsoport egyedei közül csupán kettőnél alakult ki bőrrák.

35. Amerikai tudósok azonosították azt az agyi folyamatot, amely megmagyarázza, miért kezelik egyes emberek olyan magabiztosan a viszontagságos helyzeteket, míg mások összeroppannak egy hasonló szituációban. A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.

36. A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték, hogy az előbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag felszabadulását segítette.

37. Koncentrációja meghatározó

38. Halálos lehet a szerelmi bánat is. Német kutatók 2005 februárja óta foglalkoznak a jelenséggel, amelyet „megtört szív” szindrómának is neveznek. Az igen magas adrenalin szint károsítja a szívet, sőt meg is állíthatja – írja Ilan Wittstein a New England Journal of Medicine-ben. A kutató agyszkenner-kísérletek eredményeire hivatkozva azt állítja, hogy az elkeseredett emberek, ha meglátják egykori partnerük fényképét, olyan állapotba kerülnek, mintha kokaint szippantottak volna.

39. Gerti Senger bécsi pszichológus 30 férfit és 30 nőt vizsgált meg, akiknek szerelmi bánatuk volt, és ebből a vizsgálatból írt disszertációt. Szerinte öt fázisa van a válási folyamatnak, és a férfiak ugyanúgy szenvednek, mint a nők, csak éppen eltérő időben. A nők szenvedése már a kapcsolat befejeződése előtt megkezdődik, s általában ők azok, akik véget vetnek a kapcsolatnak – írja a pszichológus. A legnagyobb különbség abban van, hogy ki akar a dologról beszélni. Míg a nők 93 százaléka megnyílik, a férfiaknak kevesebb mint harmada hajlandó megosztani valakivel a szerelmi bánatot.

40. Ellenségeink tehát a stresszorok, ha nem megfelelően reagálunk rá. Ezért a jövő héten arról beszélünk, hogyan kezeljük a hosszú távon fennálló problémáinkat.

41. Hogyan lehet a mókuskerékből kilépni? Hogyan kezelhetjük a stresszes helyzeteket? Irányíthatjuk-e a kémiai folyamatokat az agyunkban? Hogyan győzzünk a distressz felett?