A vér- és keringési szervrendszer

1. A vér- és keringési szervrendszer Sípos Enikő, Pásztor Dorottya, Magyar Nikoletta, Nagy Kitti és Sebők Bence előadása

2. A keringési szervrendszer • A vegetatív szervrendszerek egyike • Biztosítja a kapcsolatot a szervezet sejtjei között • Tápanyagokat, • Légzési gázokat, • Bomlástermékeket, • Valamint egyéb anyagokat szállít. • A vérkeringésből és a nyirokkeringésből áll.

3. A vérkeringés • Egy zárt rendszer • A benne áramló folyadék a vér (folyékony sejtközötti állományú szövet) • Vannak alakos és sejtközötti állományai: • Alakos elemei: • Vörösvérsejtek • Fehérvérsejtek • Vérlemezkék • Sejtközötti állománya: a vérplazma.

4. A vérplazma • Ez adja a vér kb. 55-60%-át • Szerves és szervetlen alkotók alkotják: • Szerves alkotói: • Fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén) • egyéb szerves vegyületek (glükóz,aminosavak,zsírsavak) • Szervetlen részei: • Víz (úgy 90%!) • Ionok (kationok, anionok)

5. A vér alakos elemei

6. A nyirokkeringés • Feladata: a sejtközötti folyadékok visszajuttatása a vérbe, +védekezés és szállítás • Nyirokcsomók: • Hajlatokban • Szervek mentén • Nyirokszervek: • Vörös csontvelő • Szív • Csecsemőmirigy • Vakbél

7. Az érrendszer • A keringés szervrendszerének hálózata • Tagjai: • Artéria / ütőér (piros) • Kapilláris / hajszálér • Véna / visszér (kék)

8. Az érrendszer

9. A keringési szervrendszer • A szervrendszer központja a szív • Működése, feladata:

10. A szív • Felépítése: • Ált. egy felnőtt emberé 250-350 gramm

11. A kis- és nagyvérkör

12. A kis- és nagyvérkör • A szívből 2 vérkör indul • A kisvérkör: • a jobb kamrából indul és a tüdőn át a bal pitvarban végződik • A tüdőartéria,a jobb kamrából orsó alakú tágulattal, ered. • Az aorta előtt, annak bal oldalán halad, majd harántul keresztezi azt, és enyhe ívben a tüdő gyökeréhez tér.

13. A kis- és nagyvérkör • A nagyvérkör: • a bal kamrából indul a főverőérrel, az aortával, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák • A nagy vérkör útvonala: szív bal kamra - test artériák - test hajszálerei - test vénák - szív jobb pitvar. A nagy vérkör artériáiban oxigéndús vér folyik.

14. A vérképzőrendszer betegségei • Vérzékenység (hemofília): 1. A véralvadási rendszer egyik tagja hiányzik 2. A vérlepény kialakulása lassú vagy elmarad 3. A szervezet homeosztázisa állandó veszélyben van 4. Kóros túlműködés esetén trombózis lép fel

15. A vérképzőrendszer betegségei • Vérszegénység (anémia): • 1. A vörösvérsejtek mennyisége és az oxigénszállítás lehetősége csökken • 2. Jelentős vérveszteség vagy a vörösvérsejtek pusztulása illetve képződési zavara

16. A vérképzőrendszer betegségei • Vashiányos vérszegénység: • Akkor következik be, ha az elfogyasztott táplálék vastartalma kisebb a szükségesnél illetve nőknél menstruációs zavarok hatására • Tünetei: fáradtság, étvágytalanság, fejfájás • Mellőzése: állati belsőségek (máj, szív, vese stb.), tojás, spenót, burgonya vagy savanyú káposzta fogyasztásával • Vészes vérszegénység: • E-vitaminok hiánya okozza

17. A vérképzőrendszer betegségei • Sarlósejtes vérszegénység: • Öröklődő betegség • A hemoglobin hibás térszerkezete okozza • A sarló alakú vörösvérsejtek rossz oxigénszállítása a beteg életébe kerül

18. A vérképzőrendszer betegségei • Fehérvérűség (leukémia): • a vörös csontvelő sejtjei a szükségesnél jóval több fehérvérsejtet hoznak létre • A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok esetén is jelentősen megnő a fehérvérsejtek száma, de a fehérvérűségkor akár százezer fehérvérsejt is lehet 1 mm3 vérben • Gyógyítása: csak sikeres csontvelő-átültetés esetén

19. A leukémiás ember vérképe

20. A vérkeringés szabályozása • A hormonrendszer és az idegrendszer vegetatív működési része biztosítja • Az egészséges emberek vérnyomása mindig változik, kisebb-nagyobb mértékben. • Magas vérnyomás alakulhat ki: • Feszültség/idegesség, • Izgalom, • Félelem, • Szervi elváltozás, • Érelmeszesedés, • Fokozott konyhasó bevitel hatására. • Együtt járhat vesegyulladással, mellékvese és agyalapi mirigy megbetegedéssel is.

21. A vérkeringés szabályozása • Az alacsony vérnyomás tünetei: • Szédülés • Fejfájás • Ájulás (hirtelen felálláskor vagy helyzetváltoztatás esetén) • Az alacsony vérnyomást általában a keringő vér gyors csökkenése idézi elő, amikor a hajszálerek test szerte megnyílnak. Ilyenkor a szívbe kevés vér jut. • Visszértágulat: amikor a vénák vékonyabb fala kevésbé képes ellenállni nagyobb terhelésnek. • Legfőképpen az álló fizikai munkát végző embereknél fordul elő.

22. A vérkeringés szabályozása • A többi gyakori érbetegség az érgyulladás és az érsérülések mellett az érelmeszesedés • Az érfal rugalmassága csökken / egyenetlenné válik • A vérből zsírok rakódnak rá az érfalra • A betegség kifejlődésének második fázisában mész rakódhat az ér laphámjára. • Amennyiben a vérrög elzárja az eret, ezáltal meggátolja a mögötte lévő terület vérellátását, ami vérröghöz és később trombózishoz vezethet

23. A vérnyomás mérés • 1. A BAL felkar köré gumimandzsettát csavarunk. • 2. A mandzsettába futó két cső egyikére nyomásmérőt kapcsolunk. • 3. A másikon keresztül levegőt pumpálunk. • 4. Amikor a zsákban növekvő nyomás elszorítja a felkar belső részén futó artériát, egy fonendoszkópot helyezünk az artéria fölé a könyökhajlaton. • 5. Meghallgatjuk a véráramlást… • 6.Eközben lassan kiengedjük a levegőt a mandzsettából. • 7. A nyomást addig csökkentjük, amíg az érben jelentkező nyomás átlöki a vért az elzárt vérszakaszon. Ekkor mérhető az érben uralkodó legnagyobb nyomás.

24. A vérkeringés szabályozása • A vérnyomás értéke függ: • A keringési rendszerben lévő vér mennyiségéről • A szívműködés intenzitásától • Az erek rugalmasságától Az ideális vérnyomás Szisztolés Diasztolés

25. Köszönjük a figyelmet!