851 likes | 1.22k Views
Neveléselmélet. I. évfolyam, 2. félév 20 10. NEVELÉS. A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés . . ÉRTÉK. egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz,
E N D
Neveléselmélet I. évfolyam, 2. félév 2010
NEVELÉS A nevelés lényege az értékközvetítés, az értékteremtés.
ÉRTÉK • egyének vagy csoportok által vallott eszmék arról, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó és a rossz, • nyílt vagy rejtett közmegegyezés alapján a közösség minden tagjára érvényesek, • „ideálként” testesül meg a közösség tagjainak „fejében”, • normákban, szabályokban konkretizálódik. (Pedagógiai Lexikon)
Konstruktív életvezetés • szociálisan értékes és az egyén szempontjából eredményes életvitel, • ellentéte a destruktív (önromboló) életvezetés, mely egyaránt káros a társadalomra és az egyénre nézve is (pl. alkoholizmus).
A nevelés két fő feladata • Magatartásformálás • Közösségfejlesztő tevékenységformák • Önfejlesztő tevékenységformák • A gyermek személyiségének fejlesztése
Negatív emberformáló folyamatok • idomítás • félrenevelés • manipuláció • fanatizálás • züllesztés
Konstruktív életvezetés tevékenységformái • Közösségfejlesztő magatartásformák: • Szellemi, fizikai, közéleti munka • Értékóvó magatartás • Segítőkészség • Fegyelmezettség • Önfejlesztő magatartásformák: • Intellektuális-művelődési tevékenység • Esztétikai tevékenység • Egészséges életmódot követő magatartás
A gyermek személyiségfejlesztése Nagy József – XXI. Század és nevelés, Osiris, 2000 SZEMÉLYISÉG = kompetenciákból áll KOMPETENCIA = Valamire való alkalmasságot jelöl. • A competitia (lat.) és a competo (lat.) szavakból származik • Képességek, ismeretek, készségek, jártasságok, motívumok hierarchikus rendszere
SZEMÉLYES KOMPETENCIA SZOCIÁLIS KOMPETENCIA KOGNITÍV KOMPETENCIA A személyiség kompetenciái SPECIÁLIS KOMPETENCIA (Nagy J. 2000, 35. o.)
A személyiség sajátosságai • Kognitív sajátosságok: • Ismeretek • Készségek • Képességek • Jártasságok • Ösztönző-szabályozó sajátosságok: • szokások • Minták • meggyőződések
ISMERETEK • Az objektív valóságról, a megismerés folyamata eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások. • Minden ismeret szubjektív. • Kommunikáció révén információvá alakul és mások számára is hozzáférhetővé válik. (Pedagógiai Lexikon II. 120. o.) A nevelés szempontjából fontos a normaismeret, a szabályok megismerése és megértése
KÉSZSÉGEK (a pedagógiában) • A cselekvés, a tevékenység automatizálódott eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül működik. Végrehajtása tudatos odafigyelést nem igényel. • Tanulás eredményeként, megfelelő gyakorlás révén alakul ki. (Pedagógiai Lexikon II. 214. o.) Pl. írás, olvasás
JÁRTASSÁGOK • Új feladatok, problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján. • Tudatosan végrehajtott tevékenységhez szükséges felkészültség. (Pedagógiai Lexikon II. 135. o.) • Pl. idegen nyelvi, helyesírási jártasság, jártasság a számítógép kezelésében.
KÉPESSÉGEK • Az egyének pszichikus tulajdonsága, mely valamilyen tevékenység gyakorlása révén az adottságokból fejlődik ki és a tevékenység folyamán nyilvánul meg. • A cselekvésekben megnyilvánuló tudás. (Pedagógiai Lexikon II. 196. o.) Pl. intellektuális képességek (figyelem, emlékezet, képzelet, tanulás), kommunikációs képességek, szociális képességek együttműködés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, stb.)
MOTIVÁCIÓ, SZÜKSÉGLET • Viselkedést kiváltó belső késztetés, indíték. • Legalapvetőbb típusai a szervezet egyensúlyát tartják fenn (éhség, szomjúság, testhőmérséklet szabályozása, ürítés, alvás), de ide tartozik az intellektuális késztetés, a kíváncsiság is.
A közösségfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere tulajdonképpen a JELLEM, mely erkölcsös viselkedésre ösztönzi az embert. Az önfejlesztő tevékenység szükségleteinek rendszere: Művelődési szükségletek, Esztétikai szükségletek, Egészséges életmód iránti szükségletek rendszere. Motivációs sajátosságok rétegei
Szokás • szükségletté vált magatartás és tevékenységforma – automatikusan végezzük, s ha elmulasztjuk negatív érzelmek kerítenek hatalmukba. Beidegző, megerősítő hatások révén alakíthatók. • Pl. szokássá alakítható, hogy köszönünk az ismerősöknek. Ha véletlenül nem köszönünk, utólag lelkiismeretfurdalásunk lehet.
Példakép • magatartási és tevékenységmodellek követésének szükségletei – a gyermek utánozza annak az embert, akihez pozitívan kötődik. • Ezért fontos a nevelés során a nevelő és nevelt közötti pozitív érzelmi kapcsolat, melynek hatására a nevelő a nevelt példaképévé válhat.
Meggyőződés • belsővé vált normák, elvek, eszmék, melyek betartása a személyiség szükségletévé válik. Értelmi-tudatosító befolyás által alakítható
A nevelés célja • Általános cél: konstruktív életvezetés • Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák • Személyiségfejlesztés: • Nevelési cél: szükségletek alakítása • Elsődleges cél: a jellem kialakítása • Másodlagos cél: önfejlesztő magatartásformák szükségleteinek kialakítása • Oktatási cél: kognitív sajátosságok fejlesztése
Jellem fejlődését meghatározó tényezők • Életkor • Értelmi tényezők • Környezeti tényezők • Településkörnyezet • Iskola • Család
Intellektuális-művelődési szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők • Pedagógus személyisége és magatartása • Szervezési formák • Módszerek • Oktatási eszközök
Esztétikai szükségletek kialakulását befolyásoló tényezők • Pedagógus magatartása • Gyermekek tevékenysége • Egyén foglalkoztatás • Nevelési módszerek • Tárgyi-környezeti feltételek
Egészséges életmód szükségleteinek megerősítését elősegítő tényezők • Az iskola légköre • Testnevelés • Higiéniai szokások tárgyi feltételei • Család életmódja
Tevékenységen alapuló nevelés • TEVÉKENYSÉG • Mozgások, aktusok, cselekvések rendszere • Célirányos, meghatározott cél megvalósítása érdekében végezzük el. • A nevelés alapja, a nevelés során a heteronóm (külső) szabályozású tevékenységek autonóm (belső) szabályozású tevékenységekké alakulnak .
Tevékenységi formák • Tanulmányi tevékenység – erre alapul az oktatás, a tudásszerzés. • Önkormányzati tevékenység – az iskolai diáktanácsban való aktív részvétel. • Alkotó tevékenység – bemutatók elkészítése, esztétikai alkotások létrehozása, az osztály, az iskolai környezet megszépítése, stb. • Fizikai munkatevékenység – az óvoda, iskola kertjében, udvarán végzett tevékenység, stb. • Szabadidős tevékenység – kirándulások, vetélkedők, diáknap szervezése, stb.
A tevékenység fejlettségi szintjei • Impulzív aktivitás • Heteronóm szabályozású fázis • Tekintélyi személyek szabályozása • Szociális szabályozás • Autonóm szabályozású fázis
Közvetlen (direkt) módszerek • Nevelő tényező: felnőtt tekintély • Hátránya: ellenállást válthat ki a neveltből • Előnye: • szakszerű, folyamatos irányítást biztosít • Korrigálhatja a helytelen magatartást
A szokásformáló módszerek jellemzői • Közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák szokássá alakítása • Szükségletté válik. • Szabályozza, stabilizálja az egyén magatartását. • Minőséget, irányt szab.
KÖVETELÉS Jellemzői • Kiemeli a megszilárdítandó tevékenységformát. • Beindítja és fenntartja a gyakorlás folyamatát. Szabályok • Tartalma legyen reális (sikerélményhez vezet) • Formailag a fokozatosság követelményének tegyen eleget (enyhe forma – utasítás, parancs)
GYAKOROLTATÁS Jellemzői: • A közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásformák reproduklása és begyakorlása. • Tevékenység során valósul meg. Eljárásai: • A gyakorlás tartalmának biztosítása • A gyakorlás tartalmának helyes elosztása • A tevékenységformák motiválása (érdeklődés, játékszükséglet, eredményesség szükséglete, változatosság) Keretei: • Rend és szervezettség a közösségben • Személyre szóló megbízatás
SEGÍTSÉGADÁS(Attitűd) Jellemzői: • a nehézségek elhárításával megkönnyíti a begyakorlást • Korrekciós funkciójú • Javítja a nevelő-nevelt kapcsolatot Formái: • Aktív hallgatás • Tanácsadás • Megoldás bemutatása • megbeszélés
ELLENŐRZÉS Jellemzői: • A szokásformálási folyamat fennmaradását biztosítja • Visszacsatolás • Büntető jellege szorongáshoz, teljesítőképesség csökkenéséhez vezet.
ÖSZTÖNZÉS Jellemzői: • Motiválja a preferált magatartásformákat • Demotiválja a nem kívánatos magatartásformákat.
Az ösztönzés feltételei: • Valós szükségletekre építsen • Kellő gyakorisággal értékeljen a nevelőfinomabb változatok alkalmazása • A jutalmazó eljárások pozitívabbak a büntetőknél • A hatások összeadódnak • Komplex értékelés • A negatív osztálybasorolás káros
Példakép formáló módszerek jellemzői Példakép: • Részletesen kimunkált magatartási minták elvont és általánosított formában • Szükségletként működik • A magatartási program elvégzésére ösztönöz A szociális tanulás egyik formája.
A példaképformálás közvetlen módszerei ELBESZÉLÉS MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA
ELBESZÉLÉS Jellemzői: • Élményszerű formában közvetít viselkedési tapasztalatot. • Igényt kelt azok utánzására • Közvetíthet: • Személyes információt • Médiából szerzett információt
MODELLÉRTÉKŰ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA • Segíti a növendék azonosulását a közösség- és önfejlesztő aktivitás modelljeivel Alkalmazása: Találkozók szervezése példaértékű személyiségekkel
MŰALKOTÁSOK BEMUTATÁSA • Kultúranyag felhasználása a nevelési cél szolgálatában Pl. irodalom, zene, film, képzőművészeti alkotás
A NEVELŐ SZEMÉLYES PÉLDAADÁSA • A nevelő fölérendelt helyzetéből és irányító szerepéből következően minta. • Alapfeltétel: a tekintély
A tekintély feltételei • Szubjektív feltételek: • Szakmai és pedagógiai felkészültség • Általános műveltség • Folyamatos önképzés • Kifogástalan erkölcsi magatartás • Kulturált megjelenés • Igazságosság • Tapintat • Objektív feltétel: • Társadalmi ranglétrán elfoglalt hely
Negatív eljárásbeli tényezők: • A nevelői fölérendeltség kényszerrel való védelmezése • Értelmetlen, jogtalan utasítások, tilalmak • Egyoldalú tisztelet (infantilis magatartás) • Autokratikus nevelési stílus • Ellentmondás a hangoztatott elvek és a tanúsított magatartás között
Meggyőződésformálás módszereinek jellemzői • Különböző tartalmú normák és eszmék közvetítésére, rendszerré szervezésére, meggyőződéses elfogadtatására szolgál. • Normák, nézetek, eszmék interiorizálása, szükségletté alakítása • Időtálló és erős döntésmeghatározó befolyású
A MEGGYŐZŐDÉSFORMÁLÁS KÖZVETLEN MÓDSZEREI ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS A TANULÓK ÖNÁLLÓ ELEMZŐ MUNKÁJA
ELŐADÁS, MAGYARÁZAT, BESZÉLGETÉS Keretei: • Rendszeres, tudatosító tevékenység • Alkalomhoz kötötten • A tantárgy anyagához kapcsolódó tudatosítás Feltételek: • A normákat, eszméket saját meggyőződéseként közvetítse a pedagógus • A nevelési következtetések legyenek kellően megalapozva (bizonyító tényezők) • Realitásérték biztosítása (konfliktusmodell)