Kamarák szakképzési feladatai 2008. December 12.

1. Kamarák szakképzési feladatai 2008. December 12. Dr. Szilágyi János

2. Szakképzési problémafa • Elérendő stratégiai célok: A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szétaprózott iskolaszerkezet megszüntetése Regionális képzési és beiskolázási szerkezet alakítása: RFKB Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Mesterképzés, mint szakmunkás életpálya modell Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Teljesítmény értékelése és mérése, hatékonyság - finanszírozás Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön Mentálisan: új kooperációs és együttműködési kultúra • Megoldandó feladatok: Szakképzési feladatok további átadása a gazdaság önkormányzatainak, tényleges közjogi feladatok „kiszervezése” Az NFT II. szakképzési projektekben statiszta szerep jutott

3. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés, fizikai szakmák társadalmi leértékelődése, bérek A korosztály mindössze 20% -a végez a szakiskolában, Eu.50% Magyarországon 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 20%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedére csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Következmény: NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

5. Jó gyakorlatok a szakképzési feladatok átadásában • A szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése • A gazdaságot minél közelebb vinni a szakképzéshez • A szakképzés foglalkoztatás politikai és tanügy igazgatási kérdés • Az iskolák pedagógiai és társadalmi felelősségének a növelése • A közigazgatás karcsúsítása, az állami túlsúly lebontása • A gazdaság szereplőinek nagykorúsítása, nagykoalíciója, az együvé tartozás érzése, „tulajdonosi tudat”, feladatok kiszervezése • Paradigma váltás: A szakképzés partnerségi modellje, regionalitás

6. A szakképzési feladatok átvételének alakulása 2004-2008.

7. A tanulószerződés intézményrendszere • A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás • A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény • A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek • A munka világába történő átmenet segítése • A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése • Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény • 42 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben • Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak • A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája

15. Ellenőrzési formák aránya

21. Gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám 2517 2517 2210 1645 1596 1596 kőműves szobafestő kereskedő élelmiszer-eladó

22. Gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon óraszám 4288 4288 4288 1645 1596 1144 kőműves fémforgácsoló élelmiszer vegyiárukereskedő

23. A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.)

24. „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni.” Pestalozzi

25. Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

27. Egy cég vezetőjének véleménye a Szakma Sztár Fesztiválról „Látva azt a rengeteg embert, főleg fiatalt, akik nézőként megjelentek, figyelve őszintének tűnő érdeklődésüket és elgondolkodva azon, hogy a 16-17 éveseknek nem túl késői-e ez a tájékozódási lehetőség, arra gondoltam, hogy milyen jó is lenne az elődöntőket is így, összevontan megrendezni, mégpedig - mondjuk Ózdon, Mátészalkán és Barcson vagy máshol, az ország elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetű részein. Úgy vélem, hogy Magyarországon már létrejött a családoknak, közösségeknek egy igen jelentős rétege, ahol generációkra visszamenve senki sem dolgozott, dolgozik. Az ilyen körülmények között felnövő gyerekek már önhibájukon kívül - ami a felnőttekre azért nem teljesen igaz - kerülnek-kerültek abba a helyzetbe, hogy nem is ismerik a munka fogalmát. Én - és remélem ez nem diktatórikus gondolat - kötelezővé tenném a 6-8. osztályos gyerekeknek, hogy az osztállyal együtt, az iskola szervezésében utazzanak el erre a versenyre, a területi elődöntőkre, és töltsenek ott egy napot, járkáljanak, nézelődjenek, ismerjék meg, hogy igazából úgy is el lehet tölteni az időt - talán még kellemesebben is -, hogy az ember hasznos tevékenységet folytat, dolgozik.”

29. A szakképesítések kategóriák szerinti megoszlása az egyes régiókban

30. Javaslat a régiók hiányszakmáira

31. A Munkaerő Piaci Alap képzési alaprészének 2008. évi decentralizált keretösszegének felhasználása országos összesítésben

32. A szakiskolában tanulók várható létszáma 2015-ig, régiónként (fő)

33. A szakiskolában tanulók várható aránya 2015-ig, régiónként (%)

35. Kamarai szakképzésivízió, jövőkép • Elérendő stratégiai célok: A NAT felmenő rendszerével párhuzamosan 2012-ig, A szakképzés a 10. évfolyamon is indítható legyen, Iskolai – szakmai vagy szakmacsoportos alapképzés formájában A korosztály 30%-a szerezzen szakiskolai végzettséget

36. Megoldási lehetőségek • Magyarországon a 18/19 éves korosztály létszáma 125 ezer fő, ebből: 60% érettségit szerez: 75 ezer fő 20% szakiskolát végez 25 ezer fő 20% nem szerez végzettséget 25 ezer fő ebből 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe • 35 év alatti segélyezettek közül: 7 ezer még az ált iskolát sem 28 ezer fő 8 ált isk.

37. Köszönöm a figyelmet