Kontinensek állatai

1. Kontinensekállatai • Project-hét KKI-Darány • Készítette: Cseresznyés Géza • 2003.november • Felső -tagozat

2. Kontinensekállatai • Készítsétek elő a feladatlapot ! • Kezdődjön a munka !

3. Kontinensek A kontinensek nagy szárazföld darabok melyeket óceánok fognak közre . Mi is ezeken a szárazföld darabokon élünk , barátainkkal , az állatokkal együtt .

4. Kontinensek • Itt a Föld kontinenseit látod:

5. Kontinensek • Azt fogjuk megvizsgálni ,

6. Kontinensek • Hogy melyik kontinensen ,

7. Kontinensek • Milyen állatok élnek !

8. Kontinensek • Mik a legjellemzőbb tulajdonságaik !

9. Ázsia • A legnagyobb kontinens !

10. Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica Életmód, táplálkozás: Magányosan élő állat, ragadozó életmódot folytat, s étlapján szinte mindenféle állat szerepel, amit csak be tud cserkészni, le tud teríteni. Hatalmas testméretei és ebből következő testi ereje miatt természetes ellensége nemigen van, az ember az egyetlen ellensége.

11. Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica Szaporodás, egyedfejlődés: A tigrisek vemhességi ideje 105-113 nap, az utódok száma ellésenként átlagosan 1-4, de arra is akad példa, hogy egyszerre hat kölyök lát napvilágot. A kistigrisek négyéves korukban válnak ivaréretté és akár a 26 éves életkort is megérhetik

12. Szibériai tigrisNeofelis tigris altaica Érdekességek: A szibériai tigris a kihalás szélén álló ritka állatfaj, állománya világszerte csak néhány száz egyedből áll, s ezért az állatkertek világszerte erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a szibériai tigris ne pusztuljon ki végleg a Földről.

13. Fekete párducPanthera pardus var. melanotica A Leopárd ,vagy más néven Párduc, Alsó-ázsiai elterjedésû. Színváltozata a fõleg Dél-Kelet-Ázsiában élõ fekete párduc.

14. Fekete párducPanthera pardus var. melanotica Hat hónapig szoptatja kicsinyeit, amelyek másfél vagy kétéves korukban válnak függetlenné, egy évvel késöbb pedig ivaréretté.Fogságban 23 évig élhet, s jól szaporodik, gyakran több nemzedéken át.

15. Óriáspanda Az óriáspanda a többi medvével ellentétben, melyek sok húst is fogyasztanak, kizárólag növényevő. Bambusszal táplálkozik, amit ülve fogyaszt el.

16. Óriáspanda Mellső lábának különlegesen párnázott mancsaival fogja meg a fiatal hajtásokat. A természetben már nagyon megritkult, ami a vadászatnak és a közép-kínai bambuszerdők eltűnésének a következménye. Jól tűri a fogságot, bár tartása különleges táplálkozása miatt eléggé körülményes.

17. Óriáspanda A pandakölykök nyolc centiméteresen születnek és anyjuk kilenc hónapig szoptatja őket. Hosszúsága farokkal együtt körülbelül 1,6 méter. A pandák jól másznak fára, inkább éjjel aktívak, jó látásuk és szaglásuk révén találják meg táplálékukat.

18. Házi bivaly Az Ázsiában itt-ott még megtalálható vadbivaly, vízibivaly vagy arni . Rövid távon különösen nagy erőkifejtésre képes.Rendszerint nehéz terepen - például rizsföldeken - igen nehéz teher vontatására használják.

19. Házi bivaly Rövid távon különösen nagy erőkifejtésre képes.Teje nagyon zsíros, húsa vöröses, rostos, idősebb korában kissé pézsmaízű. Általában lomha mozgású, lusta állatnak tartják - az is - de aligha van kiszámíthatatlanabb, rosszindulatúbb és félelmetesebb háziállat a feldühödött bivalybikánál.

20. FEKETE PÓKMAJOM(Atales paniscus) Hosszú végtagjai és fogófarka van, testhossza eléri a 43 cm-t, farka 50 cm fölött van, súlya 5 kg is lehet.

21. FEKETE PÓKMAJOM(Atales paniscus) Mindent megeszik: különféle gyümölcsöket, bogyókat, csonthéjas terméseket, egyéb növényrészeket, de tojást, rovarokat és más kisebb állatokat is. A vadonban az idegen betolakodót megtámadja, ágakat tör le, s azzal dobálja meg. .

22. EZÜSTFÁCÁN/Gennaeus nycthemera/ A kakas 110-120 cm, a barna tyúk 70 cm nagyságú, bóbitája kisebb, és sötétbarna színűDélnyugat-Kína, Hátsó-India sűrű erdős helyein, s az őserdő szélén él párban vagy kisebb csoportban, .

23. EZÜSTFÁCÁN/Gennaeus nycthemera/ Főleg növényi táplálékot fogyaszt. 6-12 világosbarna színű tojásából a csibéket 25-26 nap alatt kelti ki a tyúk. .

24. ÁZSIA FELADATMEGOLDÁS OLDJÁTOK MEG AZ 1-es ÉS AZ 1.a FELADATOKAT ! .

25. EURÓPA .

26. EURÓPA A mi kontinensünk ahol mi is élünk . .

27. DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD A dámszarvas az egyik közismert szarvasfaj, évszázadok óta tartják vadaskertekben, s a világ sok állatkertjének népszerû lakói. Eredetileg a Földközi-tenger vidékén Európától Kis-Ázsián keresztül Iránig élt. .

28. DÁMSZARVAS vagy DÁMVAD Testhossza kb. 1,75 m, vállmagassága 1 m, súlya eléri a 100 kg-ot. Szétterjedõ, lapát alakú agancsa terpesztése eléri a 76 cm-t. .

29. BARNAMEDVE( Ursus arctos) A barnamedve igen változékony faj, olyannyira, hogy az újvilágiakat sokáig külön fajba sorolták.Színezetük a nagyon világosbarnától a csaknem feketéig változhat, soknál ezüstös szõröket is látni. Egy nagy európai barnamedve testhossza eléri a 2,5 m-t, vállmagassága 1 m is lehet, a nõstények kisebbek, mint a hímek, súlya eléri a 265 kg-ot .

30. BARNAMEDVE( Ursus arctos) A barnamedve mindenevõ, különbözõ bogyókat, diókat, hajtásokat és egyéb növényi részeket fogyaszt, de kisebb állatokat, dögöt, rovarokat, mézet és néha háziállatokat is eszik. Általában 3, de néha 6 apró, 500 g körüli súllyal születõ kölyke a medve téli szállásán születik, ezt nem is hagyják el 4 hónapos korukig. Életük második évében válnak függetlenné. A téli hónapokban, legalábbis részben, alszanak. .

31. UHU( Bubo bubo ) A legnagyobb európai bagoly. Mintegy kétszer akkora, mint az erdei fülesbagoly. Tollfülei jól láthatók. Sárgásbarna tollazata sötétbarnán sávozott. Nagy szeme narancsvörös. Mezei nyúl és siketfajd nagyságig mindenféle állatot zsákmányol. Hajnalban és alkonyatkor vadászik. .

32. UHU( Bubo bubo ) Nappal sziklarésekben, fák üregében pihen. A faágakon közvetlen a törzs mellé húzódva telepszik le. Magányosan vadászik.Mély, rövid "u-hu", a második tag halkuló. Fészkénél éles "kvek, kvek"-szerű hangot is hallat. .

33. MAGYAR SZÜRKE MARHA/ Bos primigenius hungaricus/ Ősi rideg tartású háziállat fajtánk. A magyar pusztákon alakúlt ki a legnemesebb tipusa : szilajságával, õserõt sejtetõ impozáns formájával az Alföld, fõleg a Hortobágy tájegységének világszerte nyílvántartott jellegzetességeihez tartozik. .

34. MAGYAR SZÜRKE MARHA/ Bos primigenius hungaricus/ Napjainkban a fajta fenntartása érdekében nemzeti parkokban, gazdaságokban, állatkertekben történik a fajta megtartása és továbbtenyésztése. Így állatkertünkben is látogatóink évente gyönyörködhetnek a vörhenyes szinü "Pirók" borjak játékában, fejlõdésében. .

35. NYÁRI LÚD/ Anser anser / A legnagyobb termetûűeurópai vadlúd-faj. Nappal járnak táplálék után. Hajnalban húznak ki legelõterületükre. Hangja: A házilúdéhoz hasonló gágogás.Élőhelye: Télen füves pusztákon, szántóföldeken, a tengerpartok közelében, mocsarakban, folyótorkolatokban. .

36. NYÁRI LÚD/ Anser anser / Nagyobb nádas mocsarainkban, széles nádfoltokban az ország területén szétszórtan költ, de száma fogyatkozóban van. Mint természeti érték, szigorúan védett. Vadászata minden idõben tilos.Magyarország egyetlen költõ vadlúdfaja. Vonuló. .

37. FEHÉR GÓLYA( Ciconia ciconia) Nagy termetű, erőteljes, Feje, nyaka, teste piszkosfehér. Evezőtollai, nagy szárnyfedői és válltollai fénytelen feketék. Hosszú csőre és lába élénkpiros. Szívesen álldogál fákon, épületeken, sokszor csak fél lábon. Kimért, határozott léptekkel sétál. Szárnycsapása lassú. Gyakran nagy magasságban repül, vagy kifeszített szárnnyal, nagy köröket írva ,szárnycsapás nélkül vitorlázik. .

38. FEHÉR GÓLYA( Ciconia ciconia) Röptében hosszú, kinyújtott nyaka különbözteti meg a gémektől. Rendezetlen, elszórt csapatokban vonul.Hangja: Párválasztás, fészekrakás idején nyakát, fejét hátára hajtva, majd előrenyújtva, csőrével ütemesen kelepel. Költésidőben néha sziszeg. Élőhelye: Mocsarak, vizenyős rétek, legelők, szántóföldek. .

39. Feladatmegoldás EURÓPA OLDJUK MEG a 2. és a 2.a. feladatot ! .

40. AFRIKA .

41. OROSZLÁNPathera leo . A hím oroszlán 2 m hosszúra nõ,farka további 1 m, súlya eléri a 200 kg-ot. Jóval nagyobb, mint a nõstény, és általában látványos sörény díszíti. Az oroszlán valaha Afrika és Dél-Európa kopárabb vidékein nagy területen fordult elõ, keleten Kis-Ázsiában. Arábiában és Indiában. Ma már kihalt elterjedési területe északi részén, kivéve az indiai Girben élõ népességet. A Közel-Keleten még a huszadik században is éltek oroszlánok.

42. OROSZLÁNPathera leo . Gyakran ad hangot, a hím üvöltését 9 km-rõl is lehet hallani. Az oroszlánok általában lusta állat benyomását keltik, de nappal és éjszaka egyaránt vadásznak. Általában falkában ejtik el zsákmányukat, de nem vetik meg a dögöt sem. Áldozatukat becserkészik, majd lerohanják, a nagyobb zsákmányt megfojtják, a kisebbeket elülsõ mancsuk csapásával ölik meg.

43. NÍLUSI VÍZILÓHippopotamus amphibius . A nílusi víziló egykor Afrika Szaharától délre esõ vidékénnek nagy részén, ahol megfelelõ vízi élõhelyet talált, honos volt. Még a történelmi idõkben is élt a Nílusban (s az ókori egyiptomiak gyakran ábrázolták), a pleisztocén földtörténeti korban pedig még Európában is elõfordult, északon Anglia vonaláig. Elterjedési területe erõsen beszûkült és felszabdalódott, de helyenként még mindig tömeges.Testhosszuk eléri a 4,5 m-t, vállmagasságuk az 1,5 m-t, súlyuk a 4500 kg-ot.

44. NÍLUSI VÍZILÓHippopotamus amphibius . E csapatosan élõ nagytestű, vastag bõrû állatok csaknem szőrtelenek. A szemfogak nagy agyarakká módosultak, ezek súlya egyenként eléri a 3 kg-ot. Gyakran elefántcsont vagy rozmáragyar helyett használják faragásra.A vízilovak a nappal nagy részét a vízben alvással töltik, csak az orrnyílásuk, szemük és fülük látszik ki. Éjjel elhagyják a vizet, hogy legeljenek, ilyenkor 3 km-nél is messzebbre elvándorolnak. Általában ártalmatlan állatok, de veszélyessé válhatnak, ha elvágják a vízhez visszavezetõ útvonalat.

45. CSIMPÁNZ (Pan troglodytes) . A csimpánz maximális testhossza 170 cm, súlya a természetben eléri az 55 kg-ot (fogságban több). A nöstények kisebbek, mint a hímek. Testfelépitésük az emberszabásu majmok közül, leginkább hasonlítható az emberhez.Korábban különbözõ erdõzónákban Nyugat-Afrika nagy részén elõfordult a Szaharától délre, Közép-Afrikában a Zaire folyótól délre volt elterjedésének határa, nyugaton Tanzánia nyugati része.

46. CSIMPÁNZ (Pan troglodytes) . A csimpánzok társas életmódot folytatnak, csapataik nagysága eléri a 60-at, de leggyakrabban kisebb családokban találkozni velük. Növényekkel és állati eredetû eledellel táplálkoznak. Különbözõ dolgokat szerszámként használnak, így kövek segítségével törnek fel diókat, levelekkel itatnak fel vizet, ágakkal pedig termeszeket szednek ki a várból. Ezek a viselkedési módok nem ösztönszerüek, hanem az idösebb, tapasztaltabb állatoktól tanulják el a fiatalok.

47. CHAPMANN-ZEBRA . A hegyi zebra két különálló népességben él: a fokföldi hegyi zebra (E.z.zebra) majdnem teljesen kipusztult e század elején. de lassacskán feljövõben van a Hegyi Zebra Nemzeti Parkban, és a Hartmann-zebra (E.z.hartmannae) ami a második világháborút követõ esztendõkben még 100 ezer fõt számlált, de 1980 7000 egyed maradt csak. Az alföldi zebra az afrikai síkságok egyik legjellegzetesebb állata.

48. JÁVORANTILOP(Tragelaphus onyx) . Két közeli rokon jávorantilopfaj ismert. A közönséges jávorantilop valaha egész Afrikában élt a sűrű esőerdőt és a sivatagokat kivéve, de az erőteljes vadászat, a mezőgazdaság terjeszkedése ; a marhavész, egykori elterjedési területének nagy részéről kipusztította.

49. JÁVORANTILOP(Tragelaphus onyx) . Testhossza 3,45 m lehet, vállmagassága az 1,8 m-t, súlya az 1 tonnát érheti el. Mindkét ivar visel szarvakat, a bikáé 1 m-nél hosszabbra is nõhet, majdnem kétszer akkora, mint a teheneké. A jávorantilopot mind Afrikában, mind a Szovjetunióban háziasították. Kezes állatokká válnak, juh minõségû húst adnak, s olyan körülmények között is növekednek, ahol a szarvasmarha nem él meg.

50. KÉTPUPU TEVECamelus ferrus bactrianus . Két tevefaj él: a dromedár vagy egypúpú teve (Camelus dromedarius) és a baktrián vagy kétpúpú teve Száraz vidéken élnek víz nélkül hosszú ideig is kibírják. A szükséges nedvességet zsírtartalékukból és növényekbõl nyerik, köztük sós növényekbõl is. Jellegzetes és sajátos testfelépítésével (párnás talp, zárható orrnyílások, zsír, púp, stb.) a sivatagi, félsivatagi körülmények elviseléséhez alkalmazkodott.