Mi šković Milanka, dipl.biol ógus mmiskovic@vodevojvodine.rs

1. A VÍZI ÉLŐVILÁG HATÁSA A HS DTD CSATORNA HASZNÁLATÁRA ÉS KARBANTARTÁSÁRA, A JEGRICSKA FOLYAMÁRA, MINT VÉDETT TERÜLETRE NÉZVE Mišković Milanka, dipl.biológus mmiskovic@vodevojvodine.rs

2. A DUNA-TISZA-DUNA (DTD) HIDROSZISZTÉMA • A DTD Hidroszisztéma antropogén többcélú ökorendszer, regionális karakterrel, mely komplekszen szabályozza az általa fedett területet. • A hidroszisztéma felhasználása: víz elvezetés, öntözés, vízellátás, a felhasznált vizek befogadása, hajózás,a szomszédos országok felhasznált vizének befogadása, erdészet, halászat,turizmus és rekreáció.

3. A DTD HIDROSZISZTÉMA Kiépített vízelvezető rendszer: • a csatorna hossza 20.094 км • a szisztémák száma 303 • szivattyútelep159 са 437 м3/с A DTD Hidroszisztéma egyedülálló európában terjedelmében és felhasználsának sokféleségében: - 694 km csatornarendszer, amiből 600 km hajózható - 25 fővonal - 17 átvezetés -gát a Tiszán - 5 szivattyúház - 85 híd Уређењем вода створен је животни простор у Војводини

4. Vízrendezés a nemzeti és a nemzetközi előírások alapján • Anemzetiés a nemzetközielőírásoknaka vízrendezésről ( Az EU 2005-ös irányelve a vízről, 2012-es vízügyitörvény )bisztosítaniukkellazegészségesvíziéspartmentiökoszisztémát. Ahogy a világbanúgynálunk is nő a tudatosságazökoszisztémávalszemben, ígyezt is figyelembekellvenni a csatornák bővítésekor, ezzelmegőrizve a legértékesebbforrásunkat, a “ vizet”. ÖkológiaiszempontbólSzerbialényegesenjobbhelyzetben van a fejlettorszégokkalszemben, mert a csatornarendszerlegnagyobbrészemegőrizteeredetiállapotát ( a csatornáklegnagyobbrészébenmegőrződött a vízivegetáció ), éppenezért meg kellakadályozni a vízmellettiurbanizációt, azazmegfelelőtervezésimegoldásokatkellfelhasználni ( a Vízügyitörvénnyelöszhangban ) amleyekmegakadályozzák a viziökoszisztémafelborulásátésmegsemmisülését. Azelmondottakfőleg a nádasravonatkoznak, valamint a vízpartra, melyet be kelleneültetniautentikusnövényzettel. • Vízügyitörvény • Természetvédelmitörvény • Környezetvédelmitörvény • A természetrehatásfelmrésérőlszólótörvény • A környezetráhatásánakfelmrésérőlszólótörvény • Útmutató a vizekről

5. Vízivegetáció a Bácskaicsatornákban • A OKM Hs DTD csatornarendszer tanulmányozásával Bácskában, megmutatkozott a gazdag flóra és vizi ökoszisztéma. Ennek előidézője a csatornarendszer létrehozásának időbeli eltolódása, a csatornarendszer részeinek különböző felhasználási módja, rendszerezett és nem rendszerezett medrek váltakozása, a vítükör szélessége, a meder mélysége, valamint a vízrendszerezés.

6. A vízminőség fizikai-kémiai paramétereinek alanízisével az OKM HS DTD néhány általános tulajdonságát állapíthatjuk meg: • kedvező hőmérsékleti viszonyok az egész vegetációs időszakban • jelentős oxigéntartalom változás. A oxigén túltelítettsége lép fel a vegetációs idüszak elején (júniusig), míg az oxigén hiány általában nyáron és ősszel. Ez a jelenség annak a következménye, hogy a kis sebességű vizek csökkentik a víz öntisztító erejét • a szervesanyagokjelenléteaz eutrofizáció szempontjábóllényeges, amely jelzi, hogy a vízben ésaz iszapban azásványinitrogénésfoszfor összes alakja megtalálható.

7. Az akvatikus és a szemiakvatikus vegetáció szerepe az ökoszisztémában • Akvatikusmakkrofiták, bioakumulációval, mint elsődlegeselőállítóazakvatikusökoszisztémában, fotoszintézisselhozzáklétreazorganikusanyagokatésbisztosítsákazoxigénellátástazakvatikusorganizmusokfenmaradásához. • - Csökkentik a nutrienatkoncentrációját a vízbenéslassítjákazeutrofizációt. Ezzeljavítsák a vízbiokémiaiösszetételét

8. Azakvatikusnövényvilágot a vízikörnyezethezalkalmazkodottnövényekalkotják. Attólfüggően,hogymennyirevannakvízzeltakarva a hidrofitáklehetnek: • Szubmerzikusak- teljesenvízzeltakarva • Flotanikusak - a leveleik a vízfelszínen, a többirészükvízzeltakarva • Emerzek- részben a vízfelszínfelett, részben a vízfelszínalatt • Helofiták - csak a gyökerükkel, ésszáruk also részévelvannak a vízfelszínalatt MyriophyllumspicatumThrapanatansSalvinianatansTyphalatifolia Nymphaea alba

9. A makrofiták fitoszanációsképességea következőtulajdonságukbólered: a befogadásiképességüket, a károsanyagokakumulálásánakképességétsikeresenfellehethasználni a víztisztítására, amiveljavítható a vízminőség, ennekelréséhezjavasolt a nádasés a “ műlebegőszigetek “ kombinációja.

10. A víziélővilágantitermikushatásaazefektívhővezetésnekköszönhető, főleg a hosszúnövényeknél ( nád, keskenylevelűgyékény, széleslevelűgyékén, sárganőszirom ) • Azantieróziósszerepeazemerzvegetációnakszinténjelentős a vízpartokeróziósvédelménekfolyamatában, melyeket a vízfolyásaés hullámzásaidézelő. Jópéldaerre a nád, keskenylevelűgyékény, széleslevelűgyékén, sárganőszirom(elérhetia tízmétereshosszatis) sűrűnátszövika felszíniés a mélyebbrétegeketis,ígytermészetesvédelmetalkotvaazerrózióvalszemben. Keskeny levelű gyékény A nád kaszálva lett, ami részleges errózióhoz vezetett

11. Minden növényszolgálhattesztként,mint organizmus,amelyfentartjaazmeglévőállapotot, ésazéletkörülményminőségét. A biodiverziólegérzékenyebbelemeirőlvan szó, azazindikátorokrólmelyekmindenesetbennemcsakazegyesrészeket, hanemazegészélővilágotkarakterizálják. Ökológikusalsóvizivegetációk. Vízalattiés a vizfelszinenlebegővegetációk, ésa parton a mocsárivegetáció.

12. A fent felsorolt vegetációk pozitívan hatnak ki vizi ökosiszisztémára. Viszont a biomassza túlburjánzása, azaz a vizi vegetáció óriási ekszpanziója negatív kihatással is lehet a vízfolyásra. • Víztükör, melyet lemonoid növények fedtek be teljes szélességében

13. Az élővilág negatív kihatása az OKM Hsz DTD csatorna funkciójára Bácskában • - Akvatikusvegetációtúlárradásaaz OKM Hsz DTD csatorna egyesrészeinBácskában • -A “ Verbász - Bezdán “ csatornaidőnkéntTrapetumnatantin fedi, valamint Salvinio-Spirodeletumpolyrrhizae - is.

14. Kis-Sztapárnál lévő “ Kosancic - Kis Sztapár “ résznél az év egyes részeiben a vizipáfrány, a Salvinio-Spirodeletum polyrrhizae és a Trapetum natantis ellehetetlenítik a csatorna funkcióját. Verbász – Bezdán, Kis-Sztapár része

15. A Jegricskában nemritkán Ceratophylletum demersi telepek keletkeznek, melyek a nyár folyamán ellehetetetlenítik a hajózást és a csatorna használatát (Deszpotovónál és Zsabljánál ) Víz alatti rétek

16. A Jegricska természetpark • A Jegricska természetpark jó példa arra hogyan kell összhangba hozni a kompleksz vízipari kérdéseket és megvédeni a természetes környezetet. A termszetvédelmi törvény és a természetvédelmi határozat alapján, iszaptalanítás történik és a túlburjánzott vegetáció eltávolításra kerül.

17. A Jegricska természetpark Ez az ökoszisztéma emberi tevéknység okán folyamatosan ki van téve a környezetszennyezés hatásainak és a következő gondoknak: - Természetes vízrendsze felborulása - Kifejezett iszaposodás - A folyami ökoszisztéma láposodása - A természeti értékek csökkenése

18. A Jegricska szennyezetségének fő okai Tápanyagokban( N,P,K ) ésnövényvédőszerekbengazdagvíz, mely a amezőgazdaságiföldekrőlkerül a Jegricskába A lakott területekről beleömlő nem tisztított szennyvíz Vajdaságterületén, ott is főlegBácskában a nagyföldterületekethasználnakmezőgazdaságra ( 85% ) melyekencsaknéhánynövényfajttermesztenek. Alacsony vízálláskor, a hosszantartó szárazságok alatt ( augusztustól októberig ) veszélyt jelentenek a sertésfarmok Temerinben és Kiskéren

19. еWam IPA HUSRB/1203/1.2.1“Ökológikus vízgazdálkodás a síkságon“ Iszaptalanítás előtt Iszaptalanítás után

20. Összegzés Az eddig elmondottak alapján elmodhatjuk, hogy: • A meglévő és növekvő akvatikus és szematikus vegetáció egyre nagyobb gondot jelent a vízrendszer fentartásában és annak használatában. A túlbúrjánzott hidrofiták sűrűn “dugót” hoznak létre, melyek csökkentik a kanálisok területét, eláposodást okozva, és annak rendeltetés szerű használatát. • - A meglévő növényzet ősszel a mederbe ereszkedik le, itt felgyülemlik, ezzel eliszaposzodást okozva. Az iszap rétegződik, és mivel gazdag organikus anyagokban és ezzel is tovább szennyezve a vizet. Ókér (Jegricska)

21. A szakszerűtlekarbantarás,valamint a Dunábólbeömlőszennyezőanyagokmiattegyretöbbiszapképződik, amiazOKMS Hs DTD csatornarendszerétlassanmocsárráalakítja. • Rendszeres iszaptisztítással, a növnyzet ritkításával, melyeket a csatornától minél távolabb kell elhelyezni, meg lehet védeni az elmocsarasodástól a csatornarendszert, és ezzel megőrizni rendeltetésszerű haszálatát. • A kanálisredszervizénekhígitása, mikorazt a pillanatnyihelyzetmegengedi, elengedhetetlenintézkedés, de kontroláltkörülményekközött, mert a vízálláshirtelenmegemelésével a dunaiiszap is megemelkedik, azalpedig OKM Hsz DTD csatornarendszerbetovábbiiszapkerülhet, melytovábbiakvatikusésszematikusburjánzáshozvezet, ezzeltovábbiakadálythozvalétrea csatornatermészetesfolyásának, ésrendeltetésszerűhasználatának, különösképpa csatornavizénekhasználóiratekintve.

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !