Az ipari forradalom előfeltételei és az ipari forradalom fogalma Tk. III.54. old.

1. Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása. Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 6.4 Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és a kor néhány találmánya.Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. kör­nyezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése).

2. Az ipari forradalom előfeltételei és az ipari forradalom fogalma Tk. III.54. old. Az ipari forradalom kibontakozása Tk. III.54. old. A közlekedés forradalma és az ipari forradalom újabb szakasza Tk. III.54. old. Az iparosítás következményei Tk. III.54. old./69-70/

3. Ipari forradalom Stephenson Gépek előállításának gépesítése szabványok forgácsoló gépek gépek gyár sorozatgyártás Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép

4. Az ipari forradalom előfeltételei http://www.antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/12326-elemezze-az-ipari-forradalom-folyamatat-ismertese-a-talalmanyokat#page.1

5. Angliában A feltételek kedvező egybeesése (tőkés mezőgazdaság kialakulása, jól működő hivatalszervezet, gyarmatbirodalom, tengeri hegemónia, kedvező földrajzi viszonyok, hitelnyújtó pénzintézet, szabadalmi törvény stb.) miatt először Angliában valósult meg, innen terjed tovább Németalföldre, illetve Franciaországba. XVIII. század végén Mezőgazdaság tőkés átalakulása pénztőke A fölhalmozott Lakosság növekedése A gazdasági fejlődéshez szükséges politikai és jogi környezet Megteremtették feltételeit a Tömegtermelésnek Ipari forradalomnak

6. Angliában XVIII. század végén Az ipari forradalom A feltételek kedvező egybeesése (tőkés mezőgazdaság kialakulása, jól működő hivatalszervezet, gyarmatbirodalom, tengeri hegemónia, kedvező földrajzi viszonyok, hitelnyújtó pénzintézet, szabadalmi törvény stb.) miatt először Angliában valósult meg, innen terjed tovább Németalföldre, illetve Franciaországba.

7. Mezőgazdaság átalakulása Tk 5-63. old: Az erőteljes iparosítás egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdaság átalakulása, termelékenységének látványos fokozása volt. Csak akkor szabadulhat fel az agrár munkaerő egy része földeken végzett munka alól, ha a termelékenység növekedése lehetővé teszi a népesség ellátását. Ugyanakkor a jómódú falusi lakosság piacot is jelent az iparcikkek számára. Az angol mezőgazdaság átalakulása …., már a 16 században megkezdődött a földek bekerítésével , a tőkés gazdálkodásra való áttéréssel, a farmergazdaságok kialakulásával , a szabad földtulajdon uralkodóvá válásával. A kisebb gazdaságok tartós bérletek voltak , ritkán paraszti magántulajdon képeztek , s a család művelte a földet, a nagyobb birtokok a tőkés bérlők vagy új nemesek kezén voltak akik földnélküli mezőgazdasági munkásokat alkalmaztak . A termelékenység növelése érdekében kísérleteztek új eljárásokkal , ezek közül a legfontosabb a vetésforgó, amely több előnnyel járt. Egyrészt biztosította a föld termelékenyégének helyreállítását anélkül, hogy ugaron hagyott területek estek volna ki a művelés alól. Másrészt a forgóban alkalmazott hüvelyesek változatosabb táplálkozást, a takarmány növények pedig az istállózó állattartás kialakulását, több trágyát, húst, tejterméket, bőrt eredményeztek.

8. Gazdasági jogi és intézményi környezet átalakulása Tk 5-63.old

9. 1. Táblázat: Vetésforgó

10. Az ipari forradalom fogalma

11. Az ipari forradalom A termelés eszközei a kézi szerszámok helyett Gépek kézműipart felváltotta néhány évtized alatt Gyárakban folyó tömegtermelés Új energia forrás: gőz

12. Ipari forradalom fogalma igazán közismertté akkor vált amikor 1884-ben megjelent Arnold Toynbee (Megszületése pillanatától számosan vitatták helyességét) - mivel nem csak az iparban következett be mélyreható változás, hanem az élet egyéb területein is. - Másfelől egy hosszú elhúzódó folyamatról van szó, nem pedig a forradalmakra jellemző hirtelen lejátszódó radikális fordulatról.

13. Az ipari forradalom kibontakozása

14. A textil áruk termelésében kezdődött a gépesítés

15. A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte közlekedés szállítás fejlesztését Mac Adam Skót mérnök tervei alapján műutak épültek („makadám” út), de vízi közlekedés még mindig olcsóbb volt. A XVIII. század a csatorna építés jegyében telt

16. Skót mechanikus gőzgép Alkalmas a gépek meghajtására (1769) James Watt Az ipari forradalom második nagy mérföldkövét jelentette Edmund Cartwright találmánya 1785 –ben, a gőzzel hajtott szövőszék. Létrejöttek Anglia első pamutgyárai. A gőz, mint hajtóerő megjelenése valóban forradalomszerű módon fejlesztette a textilgyártást.

17. A vaskohászat fejlődése a 18 század elején megindult a faszén helyett a szénből előállított kokszot kezdték alkalmazni a kohókban. Vas felhasználás nőtt .Ebben szerepe volt a hadiiparnak, de mindinkább vasat igényelt a textilipar is.

18. A közlekedés és szállítás nagy ugrása Közlekedés forradalma Stefhenson Anglián vasút építési láz lett úrrá A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépnek, s piacot teremtett a szén, a vas számára, és megoldotta az olcsó szállítást is. A gazdaság húzóágazata lett,

20. Az ipari forradalom újabb szakasza gépek előállításának gépesítése Az ügyes műszerészek kézi szerszámokkal bármilyen szerkezetet előtudtak állítani, de lassan és drágán. A gépek iránti kereslet kifizetővé tette a sorozat gyártásukat A gépgyártásban kulcsszererepet játszottak a forgácsoló gépek A faiparban régen használt eszterga-, maró-, gyalu-, és fúrógépeket- ezeket emberi vagy vízi erővel hajtották- tovább fejlesztették, minden alkatrészüket vasból készítették. Bevezették a szabványokat (kötelező egységes méret)

21. Európában XVIII. sz. végén az intézmények és jogrendszer területén Változást hozott a Francia forradalom eltörölte a belső vámokat és illetékeket, felszámolta a céheket, monopóliumokat bevezették az egységes adórendszert (Delcroix A szabadság vezeti népét) A napóleoni törvényhozás forradalom vívmányait ötvözte a több évszázados szokásokkal és hagyományokkal, kompromisszumot teremtve így a helyi igényekhez igazított római jog és a forradalmi jog között.. Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az IPARI FORRADALOMNAK mely a XIX. században átformálta Európát is.

23. Az iparosítás következményei Az ipari forradalom teremtette ellentmondások

24. Népesség növekedés A népesség a XVIII. sz egész Európában növekedett,ott is nőtt ahol nem beszélhetünk ip.forr. A Föld népesség növekedésében valószínűleg a természet is közre játszott, a XVII.sz végén véget ért az un. kis jégkorszak, enyhébbek lettek a a telek, elmaradtak a nyári fagyok, jobb lett a termés, ritkábbá váltak a pusztító éhíségek 1720-ban tombolt utoljára a pestis, majd látszólag ugyan olyan titokzatosan mint ahogy megjelent eltűnt. Eltűnésében valószínűleg közre játszott a jobb táplálkozás, de eltűnt fő terjesztője is, a fekete vándorpatkány.

25. Népesség mozgása … a migráció volt a legjellemzőbb vonása az ipari forradalom kora demográfia változásainak. Egyik alapvető mozgás irány… a mezőgazdasági népesség feleslegének városokba áramlása, a másik az önkéntes vagy erőszakolt kivándorlás Észak-Amerikába, majd a század végétől Ausztráilába.

26. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások A nagyváros sajátos életformát és életkörülményeket teremtett, vagyoni helyzetének megfelelően a lakosság is elkülönült. A leggazdagabbak villanegyedekbe és bérpalotákban, a középréteg a kertvárosokban éltek. A szegények tömegei minden higiéniát nélkülöző nyomornegyedekbe kényszerültek A bányászat fellendülésével, a szén fokozott felhasználásával és a nagy iparvárosok kialakulásával új probléma jelent meg a környezetszennyezés

28. XVIII. század végén Anglia Az ipari forradalom Tömegtermelés Gyárakban folyó tömegtermelés Gépek gőzgép James Watt Stefhenson szabvány (kötelező egységes méret) sorozat gyártás

29. Ipari forradalom

31. London városképének jellegzetes elemei ezek a vörös téglaházak, melyekben munkáslakásokat alakítottak ki.

32. Érettségi feladatok

33. Mutassa be a források és ismeretei alapján a „vasútépítés forradalmát”! Válaszában térjen ki arra, hogyan hatott a vasútépítés a gazdaság egészének fejlődésére!

34. Stephenson vezetésével; a mozdony után hat vagon következett szénnel és liszttel, ezek után egy vagon, melyben a vasút igazgatói és tulajdonosai foglaltak helyet személyzetükkel, ezt követte húsz szenes vagon, melyeket utasok számára alakítottak át, és zsúfolva voltak velük s végül hat, szénnel megrakott vagon. Darlington felé az út nagyon lejtett, s Stephenson elhatározta, hogy ezen a helyen kipróbálja a mozdony gyorsaságát; jelt adott, s miután tiszta lett az út, a sebességet óránként tizenöt mérföldre (24 km) növelte. Amikor a vonat megérkezett, Darlingtonban kiderült, hogy a vagonokban 450 utas volt, a vonat súlya pedig 90 tonnát tett ki.”

35. A vasútvonalak hossza (km) • Nagy-Britannia • A többi európai ország • USA • 1840 • 1348 • 1577 • 4535 • 1850 • 10653 • 12851 • 1348 • 1860 • 16787 • 35075 • 14517

37. Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmát mutatjan be, és feltárja ennek a gazdaság egészére gyakorolt hatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–4

38. térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeiben, Angliából indult ki, a vasútépítés forradalma pedig a XIX. század első felében/középső harmadában következett be Európában. 0–4

39. Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (kereskedelem, vasút, gőzhajó stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (tőke, gyár, gőzgép, nehézipar, húzóágazat stb.). 0–4

40. Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy vasúton óriási mennyiségű árut lehetett gyorsan szállítani, és megállapítja, hogy vasútépítési láz tört ki. 0–4

41. Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmának jelenségeit elemzi, és feltárja ezek gazdaságfejlesztő hatását. T Pl. rögzíti, hogy az ipari forradalom előtt csak vízi úton lehetett olcsón tömegárut szállítani, és megállapítja, hogy a vasút ezt gyorsan és pontosan lehetővé teszi. T Pl. rögzíti, hogy a vasúti közlekedés által új területeket lehet bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe (piac és nyersanyagok), és megállapítja, hogy a vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelent a nehéziparnak (bányászat, kohászat, fémfeldolgozás), vagy megállapítja, hogy jelentősen felgyorsult a kommunikáció sebessége. 0–6

42. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2

43. Ipari forradalomnak forgácsológépek Szabványok (kötelező egységes méret) sorozatgyártás gépek gyár Gépek előállításának gépesítése Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép

44. Ipari forradalom Stephenson Gépek előállításának gépesítése forgácsológépek Szabványok gépek sorozatgyártás gyár Tömegtermelés Európában is megteremtődtek a politikai és jogi feltételei az Ipari forradalomnak mely a XIX. században átformálta Európát is. Demográfiai robbanás Népesség szerkezetének változása Munkásság életviszonyai elviselhetetlenek James Watt gőzgép