Az információs társadalom fogalma

1. Az információs társadalom fogalma ZSKF 2005.03.07

2. Definíciós kísérletek

3. Frank Webster • 1.Tudományos definíció vizsgálata: Weber és Castells • Frank Webster 1995-ben publikált könyve összegzése az addig megjelent információs társadalom elméleteknek, így azokat az átfogóbb kutatási irányokat jelöli ki, amelyeket érdemes lehet már létező hagyományként felhasználni a további vizsgálódások kiindulópontjai gyanánt

4. Kutatási irányok • 1. Technológia • 2-3. Foglalkozásszerkezet és gazdaság • 4. Térszerkezet • 5. Kultúra

5. Technológia • Fő kérdések: • Milyen új kommunikációs és médiatechnológia terjedt el az elmúlt évtizedekben? • Hogyan találják ki ezeket a technológiákat? • Arra szánják-e őket, amire aztán használjuk? • Hogyan terjednek el ezek a társadalomban? • Milyen pozitív-negatív attitűdök találhatók az infokommunikációs eszközökkel kapcsolatban?

6. Technológiai determinizmus • Miért rossz ez a magyarázat? • Nem a technika határozza meg a társadalmat, a technika nem független a társadalomtól. Ez a magyarázat nem több egy leegyszerűsítő technikai képnél. • Technika és társadalom között sajátos kölcsönhatás van. A technikát jelentős részben a fogyasztó formálja saját képére. • A technika meghatározó szerepe igaz abban az esetben, ha azt állítjuk: technológia nélkül nincs információs társadalom.

7. Foglalkozásszerkezet és gazdaság • Fő kérdések: • Hogy hogyan változott a mezőgazdaságban, iparban és szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedekben? • Hogyan változott az általuk végzett munka, valamint tudás minősége? • Megjelentek-e az úgynevezett információs munkák? • Központi szerepet tölt-e be a számítógép a termelésben? • Kik a legfontosabb szereplői-befektetői ennek a világnak? • Érezhető-e a konvergencia?

8. Foglalkozásszerkezet és gazdaság

9. Térszerkezet • Hogyan változik meg az emberek térbeli kötődése? • Hálózati logikát követ-e a világ működése; létezik-e, kialakul-e globális társadalom? • Mi ennek a hálózatnak a belső logikája: ki az, aki benne van és miért? • Milyen társadalmi-gazdasági tőke kell a hálózatba való belépéshez és a bennmaradáshoz? • Milyen a belső kapcsolatrendszer és mi a szerepe ebben az új információs kommunikációs technológiáknak?

10. Térszerkezet • Castells globális kapitalizmus elmélete ad magyarázatot erre az irányzatra

11. Kultúra • Hogyan, és mitől-miért változott meg a média kulturális beágyazottsága? • A médián túl – azon kívül – is létezik-e élet?

12. Kultúra • A globális világot globális és mediatizált kultúra jellemzi • A média általános értékeket, életformákat, ideákat, identitásmodelleket közvetít • Ehhez kapcsolódik George Gerbner kultiváció elmélete: bizonyos csoportok alul vagy felülreprezentáltak a televízióban és ez visszahat a róluk, társadalmi súlyukról alkotott képre • A média ezzel „torz” tükröt tart a társadalom elé.

13. Castells elmélete • Castells: az információs társadalomról írt trilógiát (1996, 1997, 1998), az információs társadalomkutatás középponti értelmezési keretét adja • Alapelve: nem megváltoztatni kell a világot, hanem megismerni, analizálni. Ezzel segíteni, hogy akik cselekszenek jobb ismeretekkel rendelkezzenek (Marx tézisével ellentétben)

14. Az információs technológia forradalma • Több ipari forradalom: első a 18-ik század harmadik harmadában, a második 100 évvel ezelőtt, a harmadik a 70-es évektől: rapid, nagy területeken hat. Az információs és kommunikációs eszközök forradalma: • -         telefon, Bell 1876 • -         rádió, Marconi 1898 • -         vákumcső, 1906 De Forest • -         tranzisztor, 1947 Bardeen, Brattain és Shockley • -         integrált államkör, 1957 Kilby és Noyce • -         mikroprocesszor, 1971 Hoff • -         Microsoft megalapítása, 1976 • -         PC, 1981 • -         Apple Macintosh, 1984

15. Az információs társadalom születése • 1970-es évek: információs forradalom születése. Olajválság  erős hatás a racionalizációra • Ezzel új gazdaság jelent meg a világban. Ez a gazdaság egyrészről információs, másrészről globális, harmadrészt pedig egyszerre információs és globális • -         információs, mert a szereplői versenyképessége, így profitabilitása nagyban függ attól, hogy mennyire képesek a tudásalapú gazdaságban hatékonyan információt és tudást létrehozni, kezelni és alkalmazni • -         globális, mert a középpontjában álló termelési és fogyasztási tevékenységek, akárcsak a legfontosabb összetevők – úgy mint tőke, munka, tiszta nyersanyagok, irányítás, információ, technológia, piac – globális szinten szerveződnek • -         egyszerre információs és globális, mert a termelés és a fogyasztás, illetve az annak hátterében álló verseny egy globális információs hálózatban folyik, aminek létrejöttét az információs technológiai forradalom tette lehetővé

16. Változások a gazdaság szektorában • A fejlődés hátterében a gazdasági szereplők profitnövelési stratégiái állnak • A termelők célja az extenzív és egyaránt intenzív termelési logika elérése • Az új termékekkel új piacok meghódítása felértékelte a kereskedelem szerepét és hozzájárult a befektetési piac globalizációjához is • Hatékonyabb kommunikációra és flexibilisebb tőkére (elektronikus pénz) volt szükség • Az infokommunikációs technológia (ICT) fejlődése tehát egyrészt kiváltója, másrészt velejárója, harmadrészt eredménye volt ennek a fejlődési folyamatnak

17. A globális gazdaság születése • Globális versenyt hozott. Összetett globális függőségi és munkamegosztási rendszer alakult ki. A globális térben új kihívások érték a korábban vezető szerepet betöltő gazdaságokat (Észak-Amerika, Nyugat-Európa), elsősorban az újonnan fejlődő Ázsiai államok felől • Nemzeti gazdasági politika helyett és hagyományos gazdasági eszközök helyett (például az árfolyam-politika, a kamatláb-politika, a vámszabályozás) dereguláció és a korábban stratégiai, állami kézben lévő ágazatok privatizációja (az energiaszektortól a távközlésig) zajlott

18. A globális gazdaság születése • A vezető triád – Észak Amerika, Nyugat Európa és a fejlett Ázsia – mellett a globális gazdasági hálózatban minden más – az aszimmetrikus hierarchiába bekapcsolódó – szereplő sokadlagos szerepet játszik • Miközben nincs mindenkinek hatása a folyamatokra, a folyamatoknak mindenkire hatása van. (A ’negyedik világ’) • A globális gazdaság miközben újrarajzolja a térképeket nem szünteti meg az alá és fölérendeltségeket

19. Az információs kapitalizmus • A kapitalista (termelési mód nem változik), de az információs (új fejlődési mód) jelzővel egészül ki. A szervezeti változásokkal párhuzamosan megváltozik a munka világa is: megjelenik az információs munka, a szolgáltatói szektor lett a legerősebb, míg polarizálódik a társadalom (teteje és alja megerősödik) és a munka individualizálódik

20. Az információs kapitalizmus • Castells-fejlődéselmélete: • Termelési mód: kapitalizmus • Fejlődési mód: mezőgazdasági, ipari, információs • Csak a kapitalizmus léphet az információs fejlődési módba.

21. Az információs kor kultúrája, intézményei és szervezetei • Az 1990-es évektől nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalomba beágyazott gazdaság globalizációjával társadalmi, politikai változásokra is szükség van, mégpedig azért, mert a globalizáció hatása alól nem lehet kivonni egyetlen országot, régiót vagy közösséget sem • A tudásalapú termelés általánossá válása globális szinten kulturális, társadalmi és intézményi változásokat igényel, ami tanulva a korábbi technológiai forradalmak történetéből, időbe telik – olyan kulturális késésről (cultural lag) lehet beszélni, ami a társadalmi értékek és normarendszerek működésének hatékonyságát nagyban rontja

22. Az információs kor kultúrája, intézményei és szervezetei • Bár a modern géprombolók mozgalma (neo-ludditák) ’befulladt’, az ellenállás érthető: az egyes társadalmakban elfogadott és követett, bizonyos szituációkban kielégítően működő viselkedésminták többé már nem adnak megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy az adott helyzetben mi a jó illetve mi a rossz és ez elsősorban a globalizáció hatásának tekinthető, amit emiatt sokan a világon inkább veszélyforrásként érzékelnek, semmint felszabadító erőként

23. Az információs kor kultúrája, intézményei és szervezetei • Ez a működésmód azonban nem konfliktusmentes, a tőke szabad áramlása mellett ugyanis biztosítani kell(ene) a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását is, ami jelentős korlátokba ütközik. Egy nagyon szűk elit-munkaerőtől eltekintve például nem áramlik szabadon a munkaerő, még az információs szektorban, még a távmunka segítsége mellett sem

24. Az információs kor kultúrája, intézményei és szervezetei • Más oldalról: a beköltöző cégek által megváltoztatott közösségi és környezeti teret; a bevándorló munkaerő által gerjesztett társadalmi feszültségeket, szélső esetben a fundamentalista, xenofób mozgalmakat-reakciókat; valamint a globalizációból fakadó bizonytalanságot a munkaerőpiacon. Hol van az a munkás, aki egyetlen cégnél tölti el élete munkás éveit és biztonsággal tudja mi vár rá a munkaerőpiacon? • Nagyon sok ember számára közvetve vagy közvetlenül valós egzisztenciális fenyegetést jelent az információs fejlődésből eredő bizonytalanság

25. A hálózat logikája • „A hálózat az információs korszak társadalmi struktúrája, amit az a tény köt össze, hogy minden, ami számít – a hálózatban, csere-áramlásokon keresztül történik. Vagyis ma lassan minden hálózatban termelődik újjá, a hatalom, a pénz, az összes információ és maga a társadalom is”.

26. Lehetséges-e változtatni a globális térben elfoglalt helyzeten? • Az információs és kommunikációs eszközök kritikus szerepe a fejlődés stimulálásában kétélű fegyver. Egyrészről, lehetővé teszi az országok számára, hogy a gazdasági fejlődésben fokokat ugorjanak át azáltal, hogy modernizálják a termelési rendszerüket, és gyorsabban növelik a versenyképességüket, mint a múltban • Másrészről, azon gazdaságok számára, amelyek képtelenek alkalmazkodni az új technológiai rendszerhez halmozottan jelentkezik a lemaradás

27. Lehetséges-e változtatni a globális térben elfoglalt helyzeten? • Az Információs Korszakba való belépés sikere azon a képességen múlik, hogy az egész társadalom iskolázottá tehető-e, valamint, hogy képesek-e befogadni és kezelni a komplex információkat. Ez erősen kötődik a kulturális fejlődés teljes folyamatához, beleértve a funkcionális analfabétizmus szintjét, a média tartalmát és az információ szétosztását a nemzeten, mint egészen belül

28. Lehetséges-e változtatni a globális térben elfoglalt helyzeten? • Az elmozdulás irányt nem a technológia, hanem a társadalom és a társadalmi célkitűzések illetve a politikai-gazdasági elit rövid- és középtávú érdeke-stratégiája, valamint helyzetfelismerő-érdekérvényesítő képessége döntik el. Ezek alapján a rövidtávú produktivitást és profitabilitást szem előtt tartó, az intézményi stabilitást és társadalmi szolidaritást feláldozó politika egyértelműen lefelé vezet

29. A társadalmat ért kihívások • Hálózat és Én kettősével magyarázza a globalizáció társadalmi hatását ami a modernitásban széttöredező identitás újrakonstruálásában ölt testet. • A vallási mozgalmakkal (helyenként fundamentalizmussal), a globalizáció-ellenes nacionalizmussal, az etnikai hovatartozás meghatározó szerepével, a lokális közösség erejének megerősödésével, az új társadalmi mozgalmakkal a középpontban: a politikai ’felszabadító’ mozgalmaktól –Zapatisták – a környezetvédelmi mozgalmakon át a társadalmi nem (gender) központú mozgalmakig

30. A társadalmat ért kihívások • A fenti mozgalmakat két csoportra osztja: a reaktív mozgalmak elutasítják a globalizációt és az új technológiák használatát, kizárják a közösségből az őket a hálózatból kizárókat (a kizárók kizárása) és egy soha nem létezett ideális aranykor értékei alapján próbálják meg újraépíteni zárt világukat, vallási és tradicionális értékek mentén (pl. vallási fundamentalisták). • A proaktív mozgalmak ezzel szemben bár kritizálják az információs fejlődést és a globalizációt, a hatékony fellépés érdekében ügyesen használják az új technológiai eszközöket

31. A probléma forrása • A mai fejlődés azzal okozza a legnagyobb társadalmi problémát, hogy senki sem érti és látja át pontosan a mélyszerkezetét, miközben minden egyes ember mindennapi életére hatással van • Ezért a társadalmi gondolkodás és vita középpontjában áll mindenhol az egész világon • Szkeptikusok és radikálisok vitája

32. A probléma forrása • A probléma feloldására a nemzetállami szint már képtelen • Eközben a lokális közösségek és társadalmi mozgalmak igen hatékonyan használják a technológiai forradalom nyújtotta új eszközöket • Félelmet vált ki az is, hogy az adott társadalom lemarad a globális versenyben

33. A Castellsi elmélet lényege • Az új globális információs világ megértéséhez három folyamatot és azok egymáshoz való viszonyát kell átlátni: az információs technológia forradalmát, a kapitalizmus megújulását és az új társadalmi-kulturális mozgalmak megjelenését

34. A Castellsi elmélet revíziója • Manuel Castells Pekka Himanen-nel közös, 2002-ben megjelent könyvében már azt állítja, több út létezik az információs társadalom eléréséhez • Az új elmélet gyökere: a legfejlettebb és leggazdagabb országokban is nemzetközi vonatkozású pénzügyi válságok alakultak ki a nyolcvanas-kilencvenes évekre

35. A Castellsi elmélet revíziója • Ennek egyik első oka, hogy a cégek számára nem éri meg a nagy szociális költségekkel dolgozó munkapiacokon foglalkoztatni az embereket, miközben a verseny immár globális, mert, aki kisebb munkaerőköltséggel dolgoztat, az behozhatatlan versenyelőnybe kerül

36. A Castellsi elmélet revíziója • Éppen ezért – vonja le a végső következtetést Castells – a jóléti államok sokszínűsége el fog tűnni a jövőben.

37. Az elmélet hibája • Az érvelés bizonyos helyeken ellentmond a valóságnak. Tény, ugyanis, hogy az észak-európai jóléti mintaállamok (Svédország, Dánia és Finnország) a magas szociális költségeik mellett is élenjárók az információs társadalom építésében, miközben a legversenyképesebb gazdaságok közé is tartoznak egyúttal

38. Az elmélet hibája • Mivel a magasan kvalifikált munkaerőből hiány van a globális világban, így a cégek kénytelenek a magasabb szociális költségekkel dolgozó jóléti társadalmakban élő képzettebb munkaerőt is foglalkoztatni, mivel azok máshol nem állnak ilyen tömegben rendelkezésre. Az viszont kétségtelen tény, hogy az olcsóbb, képzetlenebb munkaerő még ezekben az országokban is veszélybe kerül. Ez azonban egyelőre(?) nem ölt akkora méreteket, mint ahogy azzal Castells riogat

39. A három modell • Nem véletlen tehát, hogy Castells érdeklődésének a homlokterébe már a kilencvenes évek végére Finnország került. Ha létezik az amerikaitól (a szilícium-völgyitől) markánsan eltérő, igencsak sikeres, nemzetközi szintre is kiható vonásokkal rendelkező információs társadalmi modell, akkor az ebben az országban jól megfigyelhető • A Finnországról szóló könyv bevezetőjében azonban nem csupán kettő – a jóléti és a szilícium-völgyi – modellt különít el Castells és Himanen, hanem egy ezektől szintén jellegzetesen különböző, hasonlóan sikeres harmadik megoldást – Szingapúr - is bemutatnak

40. A három modell • Finn-modell: nyitott, jóléti információs társadalom, növekvő versenyképesség és sajátos finn identitás • Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs társadalom, üzleti-alapú • Szingapúri-modell: autoriter, államilag vezérelt információs társadalom

41. Az információs társadalom „jelentései” • 1. az információs társadalom értékekkel és érzelmekkel telített eszmerendszer. Egyszerre pozitív és negatív utópia • 2. információs társadalom olyan mozgósító jelszó is, amely mögé politikusok, a technológiában hivő vállalkozók, stb. sorakoznak fel, hogy bármi áron győzelemre segítsék azt egy felülről jövő forradalom formájában • 3. Végül az információs társadalom egy létező társadalmi valóság összefoglaló megnevezése is, mégpedig annak a kornak, amely felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat

42. Kreatív feladat • Magyarország melyik modellbe sorolható? • Vagy más logika szerint működik nálunk az információs társadalom kiépítése? • Mindegyik választást indokolni szükséges! • Leadási határidő: március 21.

43. Köszönöm a figyelmet!Juhasz.lilla@ittk.hu