MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN

1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN

2. Tartalomjegyzék • A minőség és a minőségügy értelmezése 7-54 minőségügyi bevezető 7-25 megfelelőség 26-30 minőség 31-54 • A minőségügyi szabályozási rendszer 55-96 minőségügy 56-61 szabványosítás 62-72 nemzeti minőségügyi szabályozási rendszer 73-96

3. Tartalomjegyzék (folytatás/1) • Élelmiszerbiztonság 95-123 GMP, GAP 100-103 HACCP 104-119 Termék nyomon-követhetősége 120-123 EUREPGAP 154-160 ISO 22000 161-170 • Ember-ember kapcsolatú szolgáltatás 124-153 szolgáltatások 128-138 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások jellemzői 139-145 az ember-ember kapcsolatú szolgáltatások minőségmenedzsmentje 146-153

4. Tartalomjegyzék (folytatás/2) • ISO 9001 szabvány 171-189 ISO 9001 171-175 audit 176-189 • TQM 190-243 TQM értelmezése 191-209 TQM jellemzése 210-219 folytonos tökéletesítés 220-232 a kiválóság mérése 233-243 • Milyen a jó élelmiszeripari minőségmenedzsment-rendszer? 244-253

5. Tartalomjegyzék (folytatás/3) • Környezet irányítási rendszer (KIR) 254-302 ISO 14000 szabványsorozat 258-267 Példa: a vizek védelme 268-279 Szennyezések nyomon-követése 280-292 EMAS 293-302

6. BevezetésA minőségügy jelentősége a növényvédelemben • Az élelmiszertermelés során a növénytermelési technológiákba szorosan beépül a termesztett növények védelme a különböző kórokozóktól, kártevőktől. • Az alkalmazható technológiák közötti választás felelőssége a szakemberé, amelyet legjobb tudása szerint kell elvégeznie. • A minőség fogalma szorosan kötődik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek tevékenységéhez, úgy a munkafolyamatok szervezésénél, végrehajtásánál, mind a vevők és más érdekeltek igényeinek kielégítésénél. • A növényvédő szakemberek számára fontos, hogy munkájuk során ügyeljenek a természeti környezet védelmére is.

7. A MINŐSÉG ÉS A MINŐSÉGÜGY

8. Minőségügy Minőségügy - történeti áttekintés

9. „Kell hogy egy rendszernek célja legyen, valamilyen értéket kell létrehoznia, más szóval eredményeket. A rendszer vezetése számára szükséges, hogy tudással rendelkezzenek a rendszerben dolgozó emberekről és a rendszeralkotók közötti kapcsolatokról. „ W. Edwards Deming

10. A minőségügy kialakulása Az emberrel egyidős Áldozat az isteneknek? Asszir birodalom – termékfelelősség Ókor – mérések, jelölések Biblia – hamis mérés Céhek – mestermunka, felszabadítás Tanúsítványok

11. A minőségügy kialakulása (folytatás) Tömegtermelés „minőség-ellenőrzés” különválása „statisztikai folyamatszabályozás” Újkori termékfelelősség, fogyasztóvédelem USA-FDA Minőségmenedzsment-rendszer szabványok Minőségi díjak

12. Néhány Minőség Guru minőségképe A célnak vagy használatnak való megfelelés, alkalmasság. (JURAN) A minőség nem más, mint egy erre alkalmas piacon a termék vagy szolgáltatás egyenletességének és megbízhatóságainak kis költséggel elérhető és előre megjósolható mértéke. (DEMING) A minőség a követelményeknek való megfelelés, és nem pedig megfelelés a jó színvonalnak. (P. B. CROSBY) A termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak összessége a marketing, az irányítás, gyártás, műszaki tervezés, fenntartás révén, amelyek a használat során kielégítik a vevő elvárásait. (FEIGENBAUM) Egy termék minősége annál jobb, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége. (TAGUCHI)

13. A japán Shoji Shiba (1989) minőségmodellje értelmezésében igyekszik a korábbi, jól ismert minőség- értelmezések szintézisére: Shoji Shiba japán professzor tevékenységének hatására új megvilágításba került a minőségi szemlélet. A tudós szerint a minőségnek négy fokozata van: A szabványnak való megfelelés, A használatra való alkalmasság, A vevő ismert igényeinek való megfelelés, A várható (látens) igényeknek való megfelelés.

15. A minőség szerepe a vállalatirányításban A minőségügy folyamatszemléletével összefüggésben egy vállalkozás úgy jellemezhető, mint egy tevékenységekbe és folyamatokba szervezett erőforrásokból álló egység/ entitás, mely termékek és folyamatok kombinációjából álló technológiát alkalmaz, hogy a vevő számára értékes javakat és szolgáltatásokat állítson elő. A vevő annyi értéket tulajdonít a terméknek és a szolgáltatásoknak, amennyire követelményei, igényei és kívánságai elfogadható költségszinten teljesülnek vagy túlteljesülnek.

16. A minőségügy térhódításának megfelelően a minőségrendszerek törekvése is változott: az előírásoknak való megfeleléstől indult, majd az lett a célja, hogy növelje a vevői elégedettséget (ISO 9001:2000), átfogó vállalati teljesítmény és képességek fejlesztése (ISO 9004:2000) útján. Ezzel egyidejűleg a minőségügyi mérnökök szerepe is fejlődött: az előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől „magának a folyamatnak és a gyártott javak minőségének maximálásáig” David Lyth: Quality Engineering A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

17. A versenyképes működés iránti igény arra késztette a minőségszakembereket, hogy először minőségszabályozó-rendszereket, majd fokozatosan minőségirányítási rendszereket (QMS) fejlesszenek ki és valósítsanak meg, beépítve a folyamatszabályozást, a belső auditfolyamatokat és a fenntartható, folyamatos fejlődés kezdeményeit. A minőségügyi rendszerek célja napjainkban átértékelődött, és mivel a minőséget szervezeti szinten értelmezik, ezért a vállalatvezetésnek elkötelezettséget kell vállalnia a minőség minden folyamatban és szinten történő megvalósulásáért. A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

18. A XX. század minőségüggyel foglalkozó nemzetközi szakemberei, „gurui” szinte kivétel nélkül vezetési kultúraként, a vállalati stratégia alappilléreként is értelmezték a minőségtudományt, és annak sokszínű eszközrendszerét. A vállalat vezetése célként jelöli meg a vevői igények kielégítését, amelyre utal E. Deming is híres 14 pontjában, amely egyszerűsítve közli azon tényezőket, amelyek a vállalat minőségorientált vezetését biztosítják: A minőség szerepe a vállalatirányításban (folytatás)

19. Deming 14 pontja: 1. Legyen tartós cél és állandó feladat a termékek és szolgáltatások folyamatos javítása! 2. A termék, a szolgáltatás legyen elsőre jó! 3. A minőség nem az ellenőrzéstől, hanem a rendszer helyes megtervezésétől és működtetésétől várható. 4. Az üzleti kapcsolatok kiépítésénél nem elég az árból kiindulni. 5. Állandóan fejlesszük, javítsuk az egész rendszert! 6. Állandóan tanuljunk! 7. Vezetők, nem pedig menedzserek kellenek!

20. 8. Szűnjön meg az állandó félelem! 9. Döntsük le a funkcionális korlátokat! 10. Ne jelszavakkal, állandó figyelmeztetéssel ösztönözzünk! 11. A számokkal való ellenőrzés veszélyes! 12. Állítsuk vissza a jó munka becsületét! 13. Bátorítsuk a tanulást, becsüljük meg a tudást! 14. Ne csak beszéljünk, cselekedjünk is! Deming 14 pontja (folytatás):

21. A 14 pontot megalapozó általános vezetési filozófia: 1. Vevőorientáltság 2. Folyamatos javítás 3. A minőség a vállalati rendszer egészétől függ. A vezetőség fontos feladata a minőség iránti elkötelezettség kinyilvánításán kívül a dolgozók motiválása és a felkészültségének fejlesztése. A vezetőség további feladata, hogy sikerre vigye a szervezetet. A siker külső és belső formában jelentkezhet: előbbi piaci eredményként és társadalmi elismerésként, utóbbi a szervezeti és egyéni célok összehangolásaként.

22. A vevői- fokusz, a vevői megelégedettség szerepet játszik a vállalat stratégiájának kialakításában. Cassidy szerint a szállító és a vevő megelégedettsége öt lépcsőn keresztül érhető el: - Meg kell határozni a vevő igényeit. - Ezeket az igényeket megfelelő tervekre és specifikációkra kell lefordítani. - Megfelelő fejlesztés- vizsgálatokkal biztosítani kell, hogy azon termékek, amelyek megfelelnek a specifikációknak a vevő igényeivel is találkozzanak. - Biztosítani kell, hogy a gyártásért felelősek, egyértelmű és mindenre kiterjedő utasításokat kapjanak. A vevők és vásárlók kapcsolata az előlállítóval és szolgáltatóval.

23. A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben A fogyasztói kultúra a XXI. században új kihívások elé állítja a szolgáltatókat és a termék-előállítókat. A vevők és a fogyasztók igényei egyre jobban specializálódnak. A fogyasztási folyamat résztvevői tudatosan választanak vagy elvetnek egy terméket/ szolgáltatást annak érték-tartalma alapján. Korunkban a termékhez hozzáadott, többletérték a keresett, a termékhez kapcsolódó szolgáltatások jellemzőek. A felgyorsult változás a fogyasztói habitusokban megköveteli a termelő- és szolgáltató szervezetek fokozott figyelmét és gyors reakcióját.

24. A fogyasztói minőségkép fejlődése egyrészt segít a hatékonykommunikációban, és információszerzésben az igényfelmérés, tulajdonságtervezés során, másrészt a termékeket/ szolgáltatásokat jellemző alapfunkciók, látens igények kifejeződése veszít hangsúlyosságából és meg is változhat. A fogyasztó számára a jó minőség azt jelenti, hogy az objektum a saját, személyes igényeket kielégíti és ezen felül a termék/ szolgáltatás tulajdonsága valamilyen egyéb értéket is hordoz, így nagyfokú elégedettséghez is vezet a fogyasztási folyamat. A fogyasztói kultúra szerepe a vállalati minősémenedzsment rendszerben (folytatás)

25. RÉSZLETES MINŐSÉGÜGY

26. Alapfogalmak Megfelelőség Minőség Élelmiszer biztonság

27. A MEGFELELŐSÉG

28. A megfelelőség A minőségügyben a minőség mellett értelmezzük az objektumok (termékek, folyamatok, személyek, rendszerek stb.) – adott követelményrendszerre vonatkozó – megfelelőségét (conformity). Nem azt mondjuk, hogy egy objektum megfelelő, hanem azt mondjuk, hogy egy objektum egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő.

29. A megfelelőség-megállapítás folyamata objektum Vizsgálati szempontok Megfelelőség-tulajdonságok kiválasztása megfelelőség-tulajdonságok Vizsgálati módszer Megfelelőség-vizsgálat meghatározott tulajdonságértékek Megfelelőség követelmény- rendszer Megfelelőség-megállapítás az objektum adott követelményrendszerre vonatkozó megfelelősége

30. A megfelelőség-megállapítás főbb típusai folyamat, szolgáltatás, minőségügyi rendszer termék (anyag) személy Vizsgálat testing Átvizsgálás audit, inspection Vizsgáztatás examination Megfelelőség-megállapítás conformity assessment az objektum megfelelősége

31. A MINŐSÉG

32. A minőség általános filozófiai értelmezése A minőség általános (naturális) filozófiai értelmezése szerint adott dolog (objektum) minősége, pontosabban „mineműsége” a dolog azon tulajdonságainak az összessége, amelyek azzá teszik az adott dolgot, ami. jellemző funkcionális és leíró tulajdonságok Objektum

33. A minőség értékszemléletű filozófiai értelmezése Vizsgálati szempont Mérés Vizsgálati szempont Mérés Lényeges tulajdonság (1) Tulajdonság érték (1) O B J E K T U M . . . Minőség értékrend Lényeges tulajdonság (n) Tulajdonság érték (n)

34. A minőség korszerű értelmezése A korszerű minőségügy értelmezése szerint a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége a termelési és a fogyasztási folyamatokban érdekeltek, azaz elsősorban a fogyasztók, a termelők és a társadalom értékítélete arra vonatkozóan, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, azaz az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. A minőség tehát átadott érték.

35. A minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek áttekintése A minőségirányítás ISO 9001:2000 Élelmiszerbiztonság Irányítása BRC, IFS, EFSIS, ISO 22000 Élelmiszerbiztonság, Minőségbiztosítás HACCP, Folyamatszabályozás

36. A termelési folyamat minőségszabályozása

37. Adott termék fogyasztói minőségének és megfelelőségének összehasonlítása

38. A piaci igénykielégítési folyamat

39. Mi a minőségügy? A minőségügy a termelési és a fogyasztási folyamatok minőségének a nemzeti szintű és a vállalati szintű szabályozásával foglalkozik.

40. A minőség szabályozása Nemzeti szinten: jogszabályok, ajánlások, serkentés termékfelelősség, fogyasztóvédelem, CE jel, …. Vállalati szinten: minőségmenedzsment-rendszer ISO 9004, GMP, Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszer, ….

41. A minőségügy nemzeti jelentősége A termelés (gyártás és szolgáltatás) magas színvonalú minősége

42. A minőségügy vállalati jelentősége

43. AZ IGÉNYKIELÉGÍTÉSI FOLYAMAT

44. Az igénykielégítési folyamat értelmezése

45. Piacok Szabadpiac A szabadpiacot a kereslet és a kínálat szabályozza, az árak a kereslettől és a kínálattól függnek. A vevő akkor „Király”, ha kínálati piac van, ekkor ő dönti el, hogy mit, hol vásárol. Közpiac A közpiacon általában nem a fogyasztó fizeti a csereértéket (az árut), hanem a közösség, az állam, vagy a közösségért felelősséget érző támogató.

46. A teljes igénykielégítési folyamat TELJES TERMELÉSI FOLYAMAT TELJES FOGYASZTÁSI FOLYAMAT Piackutatás Termék és termelési rendszer tervezése Fogyasztói igény megjelenése IGÉNY Termelés TERMÉK Termelési rendszer létesítése Fogyasztás Fogyasztás-szolgálat

47. A mezőgazdasági igénykielégítési lánc

48. Az igénykielégítési folyamat érdekeltjei Az igénykielégítési folyamat alapvető érdekeltjei (stakeholders, interested parties), érintettjei, partnerei, társai, tág értelemben vett „vevői” a fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók, a termelési folyamatban érdekelt termelők és a termelők beszállítói valamint a társadalom. Megjegyzés: érdekeltek – akik a lóversenyen egy lóra tettek.

49. Az igénykielégítési folyamat minősége Termelési folyamat Fogyasztási folyamat a termelési és a fogyasztási folyamatok minősége nyereség siker igénykielégítés biztonság serkentés biztonság a termelő értékítélete a társadalom értékítélete a fogyasztó értékítélete KÖRNYEZET termék

50. A minőség összetevői adott időpontbeli minőség a minőség időbelisége – a megbízhatóság a minőség veszélytelensége – a biztonság