1 / 77

Kromatográfiás módszerek a környezetvédelemben

Kromatográfiás módszerek a környezetvédelemben. Elválasztás tudomány. Az elválasztás tudomány, az interdiszciplináris tudományok egyik legújabb területe, az anyag egyre fejlettebb fizikai és kémiai módszerekkel történő vizsgálata során alakult ki.

alaula
Download Presentation

Kromatográfiás módszerek a környezetvédelemben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kromatográfiás módszerek a környezetvédelemben

  2. Elválasztás tudomány • Az elválasztás tudomány, az interdiszciplináris tudományok egyik legújabb területe, az anyag egyre fejlettebb fizikai és kémiai módszerekkel történő vizsgálata során alakult ki. • Adott problémavizsgálata (mennyiségi és minőségi meghatározás)→ az ezzel összefüggő különböző elválasztási feladatok megoldása sajátos, un. elválasztástechnikai módszerek kifejlődéséhez vezetett

  3. Mérési módszerek • A minta előkészítési extrakciós eljárások eredményeképpen kapott extraktumok több komponenst tartalmaznak • A módszert két alapvető célra használjuk: • preparatív vagy • analitikai • A preparatív kromatográfia az elválasztott vegyületek további feldolgozása a végső cél, azaz egy tisztítási műveletről beszélhetünk. • Az analitikai kromatográfia általában kisebb anyagmennyiségekkel dolgozik és célja az analit relatív arányának meghatározása a keverékben. • A két cél nem zárja ki egymást.

  4. Az analitikai, vagy preparatív elválasztástechnikai módszerekalapvető fontossága, elméleti és gyakorlati jelentősége a tudományos kutatás és az ipar szinte valamennyi területén érvényesül. • Az elválasztástechnikai módszerek az anyag korszerű fizikai és kémiai elemzésének, a gyártási folyamatoknak, a minőségellenőrzésnek, termékfejlesztésnek, stb. nélkülözhetetlen részét képezik a különböző felhasználási területeken • ill. meghatározó, esetenként perdöntő információkat eredményeznek.

  5. környezet, élelmiszer és gyógyszeranalitika, élet- és kórélettan, botanika, paleontológia, kriminalisztika-kriminológia, meteorológia, Alkalmazási területei

  6. A technika lényege egy az ún. mozgó (mobil) fázisban oldott keveréknek egy álló (statikus) fázison való áthajtása, melynek során a vizsgálandó anyag elválik az elegyben található további molekuláktól. A kromatográfiás eljárások abban különböznek az egyéb megoszláson alapuló elválasztási módszerektől (pl.: folyadék-folyadék extrakció, desztilláció), hogy az elválasztásban résztvevő fázisok közül az egyik mozgásban van (mobil v. mozgófázis), a másik fázis helyhez kötött (álló v. stacioner fázis)

  7. A kromatográfia rövid története • Mi a kromatográfia kifejezés jelentése? • A kromatográfia szóösszetétel, jelentése „színírás”. • A görög kromosz (szín) és grafosz (írás) szavak összekapcsolása. • A kromatográfia elválasztó művelet. • Az elválasztó műveletek sorában (desztilláció, extrakció, stb.), • a legszelektívebb. • A kromatográfia speciális, mert alkalmazásával a molekulák és az ionok legösszetettebb oldataikból, elegyeikből stb. is szelektíven elkülöníthetők egymástól. • Alkalmazása az analitikai elemzési feladatoktól, az ipari méretű elválasztásokig terjed.

  8. Krom. története • Több hasonló eljárást fejlesztettek ki a XIX. század során ,de az első igazi kromatográfia Mihail Szemjonovics Cvet orosz botanikus nevéhez köthető, • klorofillon végzett kísérlete közben egy függőlegesen elhelyezett CaCO3-tal töltött üvegcsövet használt növényi pigmentek elválasztására • A módszert is ő nevezte el Klorofill komponenseinek elválasztása vékonyréteg kromatográfiával

  9. Orosz természettudós, botanikus. 1903-ban, majd 1906-ban publikálja kísérleteit. Az 1906-os írásában használja elsőnek a kromatográfia kifejezést. Növényi extraktumok vizsgálatával foglalkozott: üvegcsőbe töltött kalcium-karbonáton oldószerrel áramoltatta az extratumot, ami lefelé haladva színes gyűrűkre szakadva alkotórészeire bomlott. Valószínű Cvet ennek e megfigyelés után adta a kromatográfia elnevezést. Cvet: a kromatográfia időszámításának kezdete Mihail Szemjonovics Cvet (1872-1919)

  10. Színezékek oszlopkromatográfiás elválasztása

  11. klorofill alapváza négy -CH- csoporttal összekötött pirrol gyűrűből (porfirin-váz) áll Több hasonló szerkezetű klorofill-t ismerünk Legfontosabb a klorofill-a, ez rögzíti a fényenergiát az asszimilációnál A klorofill-t a zöld növényi részekből alkohollal, acetonnal vonjuk ki. Alkoholos oldata (mely sárga festéket is tartalmaz, karotin, xantofil) ráeső fényben vörös színű. Klorofill

  12. Hemoglobinmolekulában található hem rész hasonlít a klorofill molekulához

  13. Klorofill-tartalmú extraktum kromatográfiás elválasztása papír- és vékonyréteg kromatográfiás eljárással

  14. A kromatográfiával összefüggő jelenségek már az ókorban is ismeretesek és alkalmazottak voltak: vizek tisztítására ioncserélő tulajdonságú természetes ásványok felhasználásával (zeolitok); színező fürdők vizsgálta, textilre cseppentve; cukorlevek derítése csontszénnel. Kép: Leslie S. Ettre, John V. Hinshaw: Chapters in the Evolution of Chromatography, Imperial College Press kiadó 

  15. Zeolitok • AlO4 és SiO4 – tetraéderek, üregesek- szárítás 300-400°C– nagy fajlagos felületű, szelektív adszorbens • Alkalmazás: • víztisztítás ammóniamentesítésre • KV-ben ioncserélőként • Vízlágyító foszfát helyett a mosóporokban

  16. Kromatográfiás vagy nem kromatográfiás a módszer • Hogy mozog a komponens a csőben • Kromatográfiás módszer • A cső két vége között nyomáskülönbséget hozunk létre – fluidum áramoltatása. • Kényszeráram: ∆p → fluidum áram – ebbe juttatjuk a mintát • a komponensek eltérő sebességgel mozognak: C<B<A (a cső végét mikor érik el)

  17. Frontális technika • Fajlagos szorpció=‘χ: szorbens egységnyi anyagmennisége által megkötött minta mennyisége, mol/g mértékegységgel • Frontális: • A minta folyamatosan áramlik • A legkisebb χ-ú anyag választható le szelektíven

  18. Kiszorításos technika • Minta egy diszkrét részletét juttatjuk az állófázisra, egyensúly, majd elválasztó anyag • Minden komponens elkülöníthető, de a kiszorító anyag telíti az áf-t

  19. Elúciós technika • Minta impulzusszerűen jut a mf-ba • Eluens fajlagos szorpciója a legkisebb • Szelektív, nem kell regenerálás • Kis mennyiség elég

  20. Egy csúcs megoszlása az állófázis és mozgófázis között A mozgófázis magával ragadja a minta molekuláit. Az állófázisban lévő anyag lemarad a mozgófázisban lévőtől a lassú anyagátadás (anyagátadási ellenállás) miatt.

  21. Kromatográfiásan, azaz hogyan is? • 22

  22. Kromatográfiás módszerek csoportosítása • Fluidum halmazállapota szerint (mozgófázis, eluens) • Gáz→ gázkromatográfia • Folyadék→ folyadék-kromatográfia • -szuperkritikus állapot→ szuperkritikus kromatográfia = szuperkritikus fluid kromatográfia: magas hőm.

  23. Kromatográfiás módszerek csoportosítása Állófázis lehet egy csőbe töltve, vagy a cső belső falán rögzítve, vagy sík réteget alkotva. Ennek megfelelően beszélünk oszlop- vagy réteg- kromatográfiáról. Az oszlopban ill. a rétegen lejátszódó folyamatok formailag azonos összefüggésekkel írhatók le. Oszlop kromatográfia: preparatív célra. Vékonyréteg kromatográfia: Síkban is kiteríthetjük az állófázist: kötőanyag + szemcsék → mozog a folyadék ← kapilláris erő

  24. Az oszlopról eluálódó komponensek által a detektorban keltett jel intenzitását az idő függvényében ábrázolva kapjuk a kromatogramot.

  25. Gázkromatográfia (GC) • Gázok és 400-600 ºC-ig átalakulás nélkül elpárologtatható anyagok vizsgálata, • A folyadék és szilárd anyagokat általában oldatba kell vinni

  26. Kromatográfiás módszereknél a mintát olyan állapotba kell vinni, mint a mozgófázis. • Adagoló (injektor) funkciója a GC-ban: gáz vagy gőz állapotba kell vinni az anyagot, külön fűthető. • Kolonna: különböző mértékben kötődnek meg a komponensek→ az állófázis és a hőmérséklet változtatásával szabályozható a vándorlási sebesség • Detektor: pg, ng-ban érzékeli az áthaladt anyagokat, több módszer van erre→ a meghatározandó anyagtól függ, külön fűtés. • PC - vezérlő egység: kolonna térhőm., detektor hőm., injektor hőm., feldolgozza a detektor adatait, gázáram szabályozása végezhető el vele.

  27. GC automata injektor Az automata injektor nem csak az emberi felügyelet nélküli munkát teszi lehetővé, de a pontosságot is nagy mértékben javítja.

  28. GC kritériumok: milyen könnyű az anyagot gáz vagy gőz állapotba vinni. Cél: a szerkezet ne változzon meg az elpárolgásnál. Alapvető: hogy kémiai átalakulás nélkül gőz állapotba vihető legyen a molekula - Az elpárologtathatóságot megszabja a készülék felső hőmérséklet határa (400°C): Általában csak apoláris anyagok bírják ezt a magas hőmérsékletet. A poláris anyagok hő tűrése kisebb. ~200°C: poláris ~600°C: apoláris- szennyezők nagy része

  29. Fontos! másodrendű kölcsönhatások

  30. GC kritériumok: Néhány példa a nagy molekula tömegű POP-ra, amelyek mérhetők közvetlenül vagy kémiai átalakítás után GC-val. POP (Persistent Organic Pollutants) Apoláris anyagok, dioxinok (klórozott) – melléktermékek, PCB - ipari termékek, klórozott növényvédő szerek (DDT), penta-Cl-fenol (PCP), az összes égésnél keletkező többgyűrüs aromás szénhidrogének(poliaromatic hydrocarbons) (PAH) Pl.: antracén, fenantrén, benz (a) pirén

  31. A lánc lehet tiszta metilszilikon is. 100% metil: olajszennyezések 5% fenil: PAH, PCB, semivolatile, ftalátok 35% fenil: VOC, ipari oldószerek 20% trifluoropropil: oxigenátok, oldószerek, peszticidek 70% cianopropil: kettőskötés szelektív Leggyakrabban használt GC-s állófázisok

  32. Leggyakrabban használt állófázisok

  33. Gázkromatográfiás detektorok: • Lángionizációs detektort (FID – Flame Ionization Detektor), • Elégetjük a molekulákat→ CH gyökök (2500-3000oC-on a C-H kötéseket tartalmazó molekulák ionizálódnak és az ionáram mérhető) -A szerves molekulák közül a formaldehid és a hangyasav esetén nem kaphatunk értékelhető jelet. A lángionizációs detektor az egyik legszélesebb körben használt gázkromatográfiás detektor

  34. Elektronbefogásos detektor (ECD–Electron Capture Detector) A detektor katódként (negatív pólus) ‑sugárzó 63Ni‑fóliát tartalmaz, amely 100%‑ban lágy ‑sugárzó Ezek az elektronok az anód (kollektor; pozitív pólus) felé haladva zárják az áramkört A nagy elektronegativitású elemeket (F, Cl, O, Br) tartalmazó molekulák képesek abszorbeálni a vezetésben résztvevő elektronokat, tehát csökkentik azok számát halogéntartalmú molekulák kimutatása, oxigéntartalmú éterkötéses molekulák detektálása

  35. - Nitrogén-foszfor detektor (NPD), nitrogén- és foszfortartalmú molekulák kimutatása. -Lángfotometriás detektor (FPD-Flame Photometric Detector), kénorganikus molekulák kimutatása. - Gázkromatográf-Fourier transzformációs infravörös spektrométer (GC- FTIR) izomerek is megkülönböztethetk • Hővezetőképességi detektor (TCD) • Általános detektor

  36. Gázkromatográf-tömegspektrométer kapcsolás (GC-MS), az ionokat tömeg/töltés (m/z) szerint detektálja

  37. GC detektorok érzékenységének összehasonlítása

  38. Jelen és jövő GC nitrogén detektor.

  39. GC-s kolonnák

  40. EPH(Extractable Petrol Hydrocarbons) kromatogram, friss gázolaj szennyezés • 45

  41. Folyadék kromatográfia • HPLC (high performance liguid chromatography) • Nagy hatékonyságú folyadék kromatográfia.) • Nagy nyomás kell hozzá (mindig kell pumpa, amely nagy nyomáson tudja az egyenletes folyadékáramot biztosítani). • Kényszeráram, kis szemcseátmérő← nagy nyomású szivattyú (állandó térfogat-áramlási sebességgel szállít) • Pulzálás mentesen kell a térfogat-áramlási sebességet biztosítani.

More Related