150 likes | 557 Views
Neumann János 1903-1957. Tislér Ráhel Anna 5.a. Az agy nem a matematika nyelvét használja.” „A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.” „a fejlődés ellen nincs gyógymód”. 1903. december 28-án született Budapesten
E N D
Neumann János1903-1957 Tislér Ráhel Anna 5.a
Az agy nem a matematika nyelvét használja.” • „A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja.” • „a fejlődés ellen nincs gyógymód”
1903. december 28-án született Budapesten • kisgyermekként rendkívül tehetséges volt: hatéves korában nyolcjegyű számokat osztott fejben, majd nyolcévesen már ismerte az integrál és differenciálszámítást. • 1913-ban az ország egyik leghíresebb és legjobb iskolájába, a fasori evangélikus főgimnáziumba íratta be édesapja
1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet • 1920-ban közösen publikált tanárával, amellyel elnyerte a „Magyarország legjobb matematikus diákja” címet • 1921-ben beiratkozott a zürichi műszaki egyetemre miközben Berlinben és Budapesten matematikát, fizikát és filozófiát hallgatott
Pályájának egyik fontos állomása a göttingeni Matematikai Intézet • 1926 decemberében tartotta meg a társasjátékok elméletéről szóló előadását • 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ „Neumann-elvek”-ként tart számon
A „Neumann-elvek” • a kettes számrendszer alkalmazása, • teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép, • központi vezérlő egység, illetve aritmetikai egység alkalmazása, • programvezérlés és tárolt adatok.
Neumann dolgozta ki és vezette be a számítógép logikai struktúráját részletesen ábrázoló szimbólumrendszert. • Az általa kidolgozott szimbolika a matematikai szimbólumok rendszeréhez hasonló jelentőséggel bír. • Goldstein-nel közösen megtervezték minden mai számítógép közös ősét az IAS-t
Összefoglalva Neumann János munkásságát: • lefektette a numerikus matematika alapjait, • Oscar Morgensternnel közösen alapművet írt a játékelméletről, ami a mai közgazdaságtannak is meghatározó része. • Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el.
Foglalkozott még statisztikával, • kvantummechanikával, • asztrofizikával, • automataelmélettel • meteorológiával. • A nevéhez fűződik az információelméletben az entrópia fogalma.
1957. február 8-án halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van. • Nevét holdkráter őrzi, Budapesten és Székesfehérváron utcát, Budapesten főiskolai kart és szakközépiskolát, Egerben pedig gimnáziumot neveztek el róla. • A Financial Times 1999-ben a 20. század emberének nevezte a magyar matematikust.