Neumann János

1. Neumann János • Érdekességek • Iskolái • Ténykedése Amerikában 2/1 • Ténykedése Amerikában 2/2 • Munkássága • Kvantummechanika • A számítógép tervezése 2/1 • A számítógép tervezése 2/2 • Numerikus analízis • Halála • Emlékezete

2. Érdekességek • 1903. dec. 28-án született Budapesten • édesanyja: Kann Margit • édesapja: Neumann Miksa • 2 öccse volt: Mihály és Miklós • János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot • beszélt magyarul, németül, franciául, latinul, ógörögül • kitűnően számolt fejben

3. Iskolái • Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium • Budapesti Tudományegyetem – matematika szak (Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott.) • Szövetségi Műszaki Egyetem (Zürich)

4. Ténykedése Amerikában 2/1 • 1930 – vendégprofesszor az Egyesült Államokban, Princeton –ban • 1931 – az ottani egyetem professzora • 1933-1955 – a princetoni Institute for Advanced Studies professzora (John von Neumann néven) • A II. világháború idején részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban (az előállítással kapcsolatos elméleti munkában). • 1930-as évek végétől – érdeklődött az alkalmazott matematikai problémák iránt • 1951-1954 – az Amerikai társaság elnöke

5. Ténykedése Amerikában 2/2 • 1954 – megkapta az Egyesült Államok Érdemérmét (útjára indította a 20. század második felének informatikai forradalmát) • 1955 – az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki • érdeklődése a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé fordult • Szerkesztője volt a Princeton-ban megjelenő Annals of Mathematics és az Amsterdam-ban kiadott Compositio Mathematica című tudományos folyóiratoknak. • Számos tudományos akadémia és társaság választotta tagjának, illetve díszdoktorának.

6. Munkássága • foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival • foglalkozott ahalmazelmélettel és matematikai logikával - halmazelmélet egzakt megalapozása • jelentős eredményeket ért el az ergódelelméletben • kifejlesztette a „folytonos geometria” elméletét • Morgensternnel elkészítette a„játékelméletet” – minimax elv, 1928 (Az elméletet az USA nemzeti kártyajátéka, a póker elsajátítása, a játék általános elmélete alapján fogalmazták meg. A koreai háború idején például ennek az elméletnek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg Kínát!)

7. Kvantummechanika • a kvantumrendszer állapotát egy úgynevezett Hilbert-tér egy pontjának kell tekinteni • a kvantummechanika fizikája a Hilbert-tér lineáris Hermitikus operátorainak matematikájára egyszerűsödik • a kvantummechanika nem származtatható egy a klasszikus mechanikához hasonló determinisztikus elmélet statisztikai megközelítéséből • a kvantumos diszjunkció – ellentétben a klasszikussal – akkor is lehet igaz, ha a két tag hamis, és ennek tulajdonítható az a gyakori tény, hogy a kvantummechanikában, egy alternatívapár szemantikailag determinált, míg a tagjai nem determináltak

8. A számítógép tervezése 2/1 ,,A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült, és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kisérleti eszközként fölhasználni.” (Neumann János)

9. A számítógép tervezése 2/2 • az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett • Neumann-elvek: kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer • 1944 – EDVAC megépítése (az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is) • együtt dolgozott: Kemény Jánossan, Szilárd Leóval, és Gróf Andrással (Andrew Grove)

10. Numerikus analízis • a numerikus analízis kezdete az ókori egyiptomi kultúráig nyúlik vissza • komolyabb fejlődésnek csak Isaac Newton és Gottfried Leibniz munkásságának köszönhetően indult • a 20. század elejére kialakultak a kis lineáris egyenletrendszerek megoldására, kis mátrixok invertálására, a közönséges differenciálegyenletek megoldására és az integrálok közelítésére használható gyakorlati módszerek • Neumann János felismerte, hogy kihasználva a számítógépek képességét hosszú számítási sorok emberi beavatkozás nélküli elvégzésére, kiterjesztheti a numerikus módszerek hatókörét az összetettebb lineáris egyenletrendszerekre és a parciális differenciálegyenletekre is • Neumann arra is rájött, hogy a fejlettebb módszerek alkalmazásának kulcsa a számítógépek memóriakapacitásának növelése

11. Halála • 1955. augusztus 15-én csontrákra utaló elváltozást találtak a nyakában, amely feltehetőleg a korábban diagnosztizált prosztatarák áttéte volt • a következő év elején állapota tovább romlott, és tolószékbe kényszerült • 1956 áprilisában kórházba került, melyet korai haláláig már nem hagyhatott el • Neumann János 1957. február 8-án halt meg Washingtonban, nyughelye Princetonban van

12. Emlékezete • nevét holdkráter őrzi • Budapesten és Székesfehérváron utcát, Budapesten főiskolai kart és szakközépiskolát, Egerben pedig gimnáziumot neveztek el róla • a Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte őt Forrás: internet (www.wikipedia.hu)