EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008

1. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS2008 Műhelybeszélgetés 2008. május 30.

2. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió • társadalmi folyamatairól • Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források • Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő • jelentések a jövőben is • Tartalomjegyzék 2008: • Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) • Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) • Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) • Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) • Sajátosságok: • Össz-európai szemlélet • Újfajta indikátorok • Társadalompolitikai következtetések

3. A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Székely Judit (Szociális és Munkaügyi Minisztérium, szakállamtitkár) Fazekas Károly (MTA Közgazdaságtudományi Intézet, igazgató; Magyarország Holnap Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal, elnök) Lannert Judit (TÁRKI-Tudok Zrt., vezérigazgató)

4. Munkaerőpiaci helyzetkép az Európai Társadalmi Jelentésben

5. Az aktivitásban, a foglalkoztatottságban és a munkanélküliségben megfigyelhető folyamatok a vizsgált 24 országban, 1995-2006-ig • Aktivitási és foglalkoztatottsági esély becslése egyéni adatokon a 24 országban: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat és az iskolai végzettség hatásának vizsgálata • A háztartások és egyének munkaintenzitása a 24 országban: • Munka nélkül maradt háztartásban élők aránya • Háztartási szintű, munkaintenzitást mérő Laeken-indikátor • Munkaórahányad becslése egyéni adatokon: a nem, a kor, a munkapiaci tapasztalat, az iskolai végzettség és a háztartástípus hatásának vizsgálata • Iskolázottsági és iskolázottsági egyenlőtlenségi mutatók és kapcsolatuk a munkapiaci aggregátumokkal a 24 országban

6. Divergáló aktivitási minták Európában: néhány kiválasztott ország összevetése Magyarországon a legalacsonyabb az aktivitási ráta! Aktívak: munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek

7. Az aktivitási minták részletesebb elemzésének fontosabb tapasztalatai • A nők aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei alacsonyabbak. • Magyarországon a nemek közti különbség összességében a legalacsonyabbak közé tartozik. • Átlagosnál idősebb munkavállaló aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei az új tagállamokban számottevően alacsonyabbak. • Munkaerő-tartalékot elsősorban a nők és a 55-64 éves korosztály jelentenek (az új tagállamokban és Magyarországon is) • Magas az iskolai végzettség, főként a diploma aktivitási és foglalkoztatottsági esélyre gyakorolt hatása. Ez a hatás Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik.

8. Az érettségivel rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban • - Az új tagországok erős szórása • - CZ: kiugró aktivitási esély-különbségek • HU: kiugró foglalkoztatottsági • esélykülönbségek munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak)

9. A diplomával rendelkezők munkapiaci előnye az EU-ban - Az új tagországok az EU-átlag felett - HU: kiugró foglalkoztatottsági esély különbségek munkapiaci előny: foglalkoztatottsági esélykülönbség (ref: alacsony iskolázottságúak)

10. Fontosabb tapasztalatok: foglalkoztatottság és háztartások • Az új tagállamok többségében és a mediterrán országokban relatíve kevesebb az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik. • Magyarország: jelentős különbségek a foglalkoztatottság háztartások közötti eloszlásában (viszonylag sok az olyan háztartás, ahol minden munkaképes korú dolgozik, vagy ahol senki sem dolgozik).

11. A háztartások munkaintenzitása: foglalkoztatottsági polarizáltság és a munkaerő-tartalék lokalizálása Munkaintenzitás: A háztartás felnőtt tagjai által összesen ledolgozott munkahónapok aránya az összes elméletileg lehetséges hónapból. A halványulás irányában (fentről lefelé) ez 0%, 1-49%, 50-99%, illetve 100%.

12. Fontosabb tapasztalatok: iskolázottság és munkapiac • Két egyensúly: Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek általában magas foglalkoztatottsággal, a magas iskolázottsági egyenlőtlenségek általában alacsony foglalkoztatottsággal járnak együtt. • Az új tagállamok többsége külön csoportot alkot: alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek* mellett alacsony foglalkoztatottság. *Az alacsony iskolázottsági egyenlőtlenségek az egyenlőbb, de átlagosan valamelyest alacsonyabb iskolai végzettségnek köszönhetők.

13. Iskolázottsági egyenlőtlenség és foglalkoztatottsági szint Emberi tőke Gini-együtthatója: iskolai évekbeli egyenlőtlenséget mérő mutató. 0 közeli értéknél az egyenlőtlenségek kicsik, 1-hez közeli értéknél nagyok.

14. A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: • Milyen arányban felelősek a rendkívül alacsony és lanyha dinamikájú magyar foglalkoztatottsági rátáért keresleti, illetve kínálati okok? • Hogyan értékelik a 25-54 éves, "prime age" férfiak foglalkoztatottságának Európa szerte tapasztalt stagnálását, csökkenését? Mit lehet tenni a trend visszafordítása érdekében? • A vállalatok részéről milyen akadályai vannak a részfoglalkoztatottság bővülésének Magyarországon; illetve ha ezek enyhülnének, a részmunkaidős munkakereslet növekedése mennyit tudna lendíteni a foglalkoztatottsági helyzeten? • Magyarországot a térségbeli országok többségéhez hasonlóan relatíve alacsony foglalkoztatottság és iskolázottsági egyenlőtlenségek jellemzik. Önök szerint mit lehet tenni az oktatásban a foglalkoztatottság növelésének érdekében? • Önök szerint milyen politikailag is felvállalható intézkedésekkel lehetne csökkenteni az inaktívnak számító kora- illetve rokkantnyugdíjasok számát, akik ma számos országban laza feltételek mellett kaphatnak nyugdíjat?