240 likes | 343 Views
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága. Előadó : Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc. Az előadás tartalma. Motiváció A vizsgálatok elméleti háttere Saját kutatási eredmények bemutatása Összegzés. Motiváció.
E N D
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc.
Az előadás tartalma • Motiváció • A vizsgálatok elméleti háttere • Saját kutatási eredmények bemutatása • Összegzés
A téma aktualitása • A hatékonyság a versenyképesség egy hosszú távú megbízható mutatója. • Termelékenység / Hatékonyság növelése, javítása = politikai célkitűzés • Népességnövekedés – élelmiszer ellátás - optimális erőforrás felhasználás
Miért a bor? • A magyar borszektor estében nem végeztek még ilyen vizsgálatot. • A globális borpiac átalakulása Európára és így Magyarországra nézve is kedvezőtlen jövőképet mutat. • Jelenlegi szituációban a termelés kockázatos.
A hatékonyság fogalma • gazdasági hatékonyság: erőforrások használatával maximalizálják a javak és szolgáltatások termelését • allokatív hatékonyság • technikai hatékonyság • input-orientált és output-orientált kontextus NEM LEHETSÉGES TECH. KORLÁT C NEM HATÉKONY Forrás: Yotopoulos-Lau, 1973; Sullivan - Sheffrin, 2003
Data EnvelopmentAnalysis • Matematikai háttér: Farrell, 1957 • Alapja: lineáris programozás (optimalizálás) • Adott mintában relatív skálán helyezi el a döntéshozó egységeket • DEA – EfficiencyScore: relatív mutató,értéke 0-1 között, vagy 0-100% között. • Több féle implementációja létezik: • Input vagy output orientált • Konstans skálahozadékú [CRS] vagy Változó skálahozadékú [VRS] Forrás: Coelli et. al, 2005
Felhasznált adatok Amire szükség volt: üzemszintű erőforrás felhasználást, és kibocsátást indikáló adatok Ami ezt lehetővé tette: Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa, a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network; FADN) magyar alrendszere AMI RENDELKEZÉSRE ÁLLT: eredményszemléletű könyvvitele alapján rögzített, 2001-2008 időszakra vonatkozó üzemi adatok
Kutatás lépései • Input-orientált DEA – CRS számítása 2001-2008-ra évenként • Migrációs-mátrix elkészítése • A hatékonyságot befolyásoló üzemi tényezők vizsgálata ökonometria modellek segítségével
A DEA-modell felépítése INPUTOK: • Agrárgazdasági termelésben hasznosított teljes földterület, (ha) • Teljes munka input, (annualwork unit: AWU) • Gép- és épület fenntartási költségek, (HUF) • Kifizetett bérek, (HUF) OUTPUT: • Teljes kibocsátás, (HUF)
Az üzemek hatékonyságának osztályozása Négy hatékonysági csoport: A csoport: 0 ≤ DS < 0,33 B csoport: 0,33 ≤ DS < 0,51 C csoport: 0,51 ≤ DS < 0,89 D csoport: 0,89 ≤ DS ≤ 1 ahol: DS = DEA EfficiencyScore
+ 1 vizsgálat:A családi vs. nem családi gazdaságok Hill [1993], farmtipológia • Családi gazdaság: FWU/AWU > 0,95 • Közbenső gazdaság: 0,5 < FWU/AWU < 0,95 • Nem családi gazdaság: FWU/AWU < 0,5
Összefoglalás I. • A kutatásban a hatékonysági mérés módszere a input-orientált, konstans skálahozadékú DEA volt. • Migrációs vizsgálat szerint: 2001-2004 közötti periódusban nagyobb volt a romlások, illetve a javulások aránya is, mint a 2004-2008 közötti vizsgált időszakban
Összefoglalás II. • A regressziós modellezés több lépcsőben történt. • A végső modellek alapján elmondható, hogy • minél nagyobb a gazdasági méret, annál hatékonyabbak az üzemek; • a családi munka input és az összes munka input arányának növekedése, valamint az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan hat a hatékonyságra; • az egységnyi területre jutó fenntartási költségek, valamint a támogatások növekedése negatív befolyásolja a hatékonyságot. • ágazatban különösen nagy jelentősége van a családi munkaerő hányadának
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Előadó: Siróné Váradi Júlia
A termelékenység fogalma • termelékenység = output / input • különböző termelési tényezők függvényében mérhető, így: • tőke, • munkaerő, • nyersanyagok és • föld. • termelékenység ≠hatékonyság Forrás: Coelliet al.; 2005; Szabó, 2003
A DEA módszer előnyei és hátrányai ELŐNYÖK: • Nem szükséges ismerni az egyes üzemek működési/ gyártási folyamatait. • Képes kezelni az outputok és az inputok mértékegységbeli különbségeit. • Alkalmas többféle input és output használatára, így az üzemek összehasonlítása reálisabb. HÁTRÁNYAI: • Nem mutatja meg, hogy az inputok és outputok ingadozása a jövőben hogyan befolyásolja a hatékonyságot. • Érzékeny a kiugró értékekre.