V állalati pénzügyek

1. Vállalati pénzügyek Hosszú távú pénzügyi menedzsment II. előadás

2. Állampapírok • Kincstárjegy • Államkötvény • Kincstári takarékjegy • Kincstári takarékkötvény

4. A FORINT TÖRLESZTÉSEK ÖSSZETÉTELE az összes (3697 MdFt ) törlesztésből 3457 MdFt összegű forint törlesztés 76 %-a kincstárjegy. 2001

5. 2001 - várható 2002 - tervezett AZ ÁLLAMKÖTVÉNY ÉRTÉKESÍTÉS FUTAMIDŐ SZERINTI ÖSSZETÉTELE • a 2 éves kötvény megszűnik,- nő az5 és a 10 éves szerepe, • megjelent a 15 éves, • 5 új kötvény. 2001

6. Kincstárjegy I. • a költségvetés likviditási problémáinak megoldását szolgálja • nem jár új pénz teremtésével, nem indukál inflációt • rövid távú értékpapír • kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik.

7. Kincstárjegy II. • visszafizetési kockázat nincsen • likvid befektetés • a piaci kamatlábból eredő kockázat kicsi • a befektetési döntéseknél, mint viszonyítási alap komoly jelentőséggel bír (kockázat-mentes ráta)

8. Kamatozó kincstárjegy • névértéken vásárolják meg • előre meghatározott kamat fizetése • lejáratkor a névértéket és az utolsó kamatot fizetik ki • alapcímlete 10 000 Ft • dematerializált értékpapír

9. Diszkontkincstárjegy • a megállapított lejáratkori érték diszkontált értékén vásárolják meg • lejáratkor a névértéket fizetik ki • befektetői jövedelem: vételár és a lejáratkori érték közötti különbözet • 3, 6, 12 hónapos futamidő • alapcímlet 10 000 Ft

10. Diszkontkincstárjegy hozama I. Pn - névérték Pá - árfolyam n - napok száma

11. Diszkontkincstárjegy hozama II. diszkontláb: időszaki hozam %: tényleges éves hozam:

12. Államkötvény • a költségvetési hiány fedezésére bocsátják ki • új pénz teremtését jelenti, ezért inflációt okozhat • kibocsátásáról az éves költségvetési törvény rendelkezik, • 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek értékesítésre.

13. Államkötvény árfolyamszámítás • naptári év 365 nap • szökőnapra nem jár kamat • árazáskor a lejáratig ténylegesen hátralévő futamidőt és az év 365 napját vesszük figyelembe (tényleges/365) • hátralévő futamidő < 1 év - lineáris • felhalmozott kamat figyelembe vétele (pl. kétszeri kamatfizetés esetén)

14. Államkötvény árfolyam kiszámítás A lejáratig hátra lévő idő > 365 nap A lejáratig hátra lévő idő < 365 nap

15. Államkötvény felhalmozott kamat kiszámítás t1 - az üzletkötés napja t0 - utolsó kamatfizetés napja

17. MAX indexcsalád RMAX - a diszkont kincstárjegyek és az egy évnél rövidebb futamidejű államkötvények árfolyam-változását tükrözi, MAX - éven túli államkötvények árfolyamváltozását mutatja, MAX Composite - együttesen méri a másodlagos forgalmazásba bevont valamennyi állampapír árfolyamváltozását.

18. BMX indexcsalád • A kiemelt (3, 5, 10 és 15 év) futamidőkhöz tartozó referencia (benchmark) államkötvények teljesít-ményét hivatottak mérni. • Külön mérik az egyes futamidőkhöz tartozó kötvények teljesítményét. • Az indexek segítségével jól követhetővé válik, hogy egy-egy időszak alatt hogyan teljesítettek a kiemelt futamidőhöz tartozó, többnyire leglikvi-debb piacú referencia államkötvények sorozatai.

19. MAX RMAX MAX Composite 247,9972 233,2563 242,0266 Változás az előző naphoz képest: 0,1331 0,1039 0,1239 Az elmúlt 1 év hozama: 9,99% 10,03% 10,03% BMX3Y BMX5Y BMX10Y BMX15Y 232,6115 239,5717 162,3787 111,2393 Változás az előző naphoz képest: -0,1173 -0,2979 -0,4086 -0,2883 Az elmúlt 1 év hozama: 9,56% 8,92% 10,19% 8,67%

20. Kincstári takarékjegy • 1 illetve 2 éves futamidővel kerül forgalomba, • az egyéves futamidejű kincstárjegynek, míg a kétéves lejáratú államkötvénynek minősül, • fix, lépcsős kamatozású értékpapír, • névre szóló értékpapír, amelyet kizárólag devizabelföldi magánszemélyek vásárolhatnak meg • polgári jogi engedményezés útján átruházható, • nyomdai úton előállított formában létezik, 10, 50, 100, 500 ezer és 1 millió forintos címletekben kaphatók.

21. Kincstári takarékkötvény • bemutatóra szóló, fix, lépcsős kamatozású, 3 év 2 hónapos futamidejű állampapír, amely a futamidő alatt is visszaváltható. A kamatfizetés lejáratkor, illetve lejárat előtti visszaváltás esetén, a vissza-váltáskor egy összegben esedékes, • alapcímlete 10 ezer forint, de 100 ezer, 1 millió forintos és összevont címletekben is kinyomtatásra került, • devizabelföldi természetes személyek között a papír szabadon átruházható.

23. Állampapírokkal kapcsolatos további információk http://www.allampapir.hu/

24. Befektetési jegy I. • A befektetési alapkezelő által kibocsátott, vagyoni jogot biztosító átruhátható értékpapír. • A papír kibocsátója kötelezettséget vállal, hogy a rendelkezésére bocsátott pénzt a befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja. • Az alappal kapcsolatos befektetői dönté-seket az alapkezelő hozza. • Az összegyűjtött tőke nem kerül az alap-kezelő tulajdonába.

25. Befektetési jegy II. • törvényben a meghatározott alakszerűség • korlátozott tulajdonosi jogokat biztosít • részesedést testesít meg • átruházható • a hozam az alap működésének eredményes-ségétől függ

26. Befektetési alapkezelő • névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság lehet • tevékenysége korlátozott (alapkezelés, biztosító és nyugdíj pénztárnak vagyon-kezelő szolgáltatás) • több befektetési alapot is kezelhet • az alap induló tőkéje min. 100 millió Ft

27. Befektetési letétkezelő • független az alapkezelőtől • általában bank (esetleg szakosított pénzintézet) • végzéséhez befektetésialap letétkezelői engedély szükséges • értékpapírok letéti őrzése és kezelése; bank- és értékpapír számlák vezetése; jegy eladási és visszavásárlással kapcsolatos technikai teendők; ellenőrzési tevékenység

28. Befektetési jegy tipusa • értékpapíralap • ingatlanalap • értékpapíralap • ingatlanalap • névre szóló • bemutatóra szóló • névre szóló • bemutatóra szóló • nyílt végű • zárt végű

29. Nyíltvégű befektetési jegy • határozatlan ideig működő alap • a kibocsátó bármikor köteles vissza-vásárolni • visszavásárlási ár: egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték - technikai költségek • magas likviditás

30. Nyíltvégű befektetési alap • egyik összetevő sem lehet 100 %-ban (kivéve állampapír) • a kibocsátott befektetési jegyek száma a futamidő alatt változik • 15 % magas likviditású eszközökben • fizethet rendszeres hozamot is • szigorú tájékoztatási kötelezettség

31. Nyíltvégű befektetési alap költségei • felügyeleti díj (PSZÁF): 0.1 % • letétkezelői díj: 0.2 - 0.5 % • alapkezelői díj: 0.5 - 2 % • tranzakciós költségek • eladási és visszaváltási jutalék • bróker költségek • likviditás fenntartási költségek • tájékoztatási költségek

32. Zártvégű befektetési jegy • határozott ideig működő alap • a kibocsátó a futamidő alatt nem vásárol-hatja vissza • visszavásárlás a futamidő végén - az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken • a likviditáshoz a tőkepiaci forgalmazás szükséges

33. Zártvégű befektetési alap • létrehozható zártkörben és nyílt körben • zártkörű alapnál kicsi az információ nyújtási kötelezettség • a nyíltkörű alap létrehozása hasonló a nyíltvégűéhez • a nyíltkörű zártvégű alap tájékoztatási kötelezettsége alacsonyabb, mint a nyíltvégű alapé • a befektetési jegyek száma állandó

34. Nettó eszközérték • kezelési szabályzat alapján a letétkezelő határozza meg • értékpapíralap az alap tulajdonában lévő értékpapírok előző napi árfolyama + likvid eszközeinek értéke • nyíltvégű alap - naponta • zártvégű alap - legalább két hetente • közzétételi kötelezettség az alapkezelő részére

35. Közraktárjegy • árukövetelést megtestesítő értékpapír • kibocsátója a Közraktár • a közraktárban elhelyezett áru tulajdonjogát, az áru feletti rendelkezési jogot testesíti meg • két részből áll: • árujegy (cedule) • zálogjegy (warrant)

36. Árujegy • az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja • átruházásával a Közraktárban elhelyezett áru eladható • az árujegy önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik • az áru kiadása a zálogjegy által korlátozott • önállóan is átruházható

37. Zálogjegy • az áru tulajdonjogát képviselve lehetővé teszi, hogy az árut zálogként felajánlják hitel felvételénél • ez alapján pénzügyi piaci eszköznek tekinthető • önállóan is átruházható • átruházása forgatással történhet, visszkere-seti joggal a felelősség vonatkozásában (ld. váltó)

38. Közraktárjegy forgatása • különforgatás esetén a forgatást mindkét részre fel kell jegyezni (első hátirat) - a két rész különválik; ezt a közraktár letéti könyvébe is be kell jegyezni (a zálogjegy tulajdonosának felelőssége) • az áru kiszolgáltatása csak a két jegy együttes birtokosának lehetséges, de az áru megtekintését mindkét félnek lehetővé kell tenni

39. Zálogkölcsön • kedvező kondiciójú lombardhitelt tesz lehetővé • a zálogjegynek a bankra forgatása • a közraktárban elhelyezett áru fedezetül szolgál • fontos, hogy az áru forgalomképes legyen • a közraktár garancia vállalása csökkenti a kockázatot • (az áru értékének 2/3-áig a közraktár is nyújthat kölcsönt)

40. A részvény kibocsátás A részvényt részvénytársaság formá-jában létrehozott gazdasági társaság bocsát ki az alaptőke megszerzése vagy felemelése céljából.

41. A részvény fogalma A részvény tulajdonosi jogot megteste-sítő forgalomképes értékpapír. A részvény a részvényesnek az alap-tőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét testesíti meg.

42. A részvényes A részvényes a részvénye által megtestesí-tett vagyoni joga alapján osztalékra jogo-sult, továbbá likvidációs hányadra tarthat igényt. A részvény a részvényesnek a tulajdonosi viszonyból származó jogait és kötelezettsé-geit is megtestesíti.

43. A részvény főbb jellemzői • névérték • kibocsátási érték • árfolyamérték • osztalék • okirat (jegyzési tájékoztató) • rangsor • likvidációs hányad

44. Névérték Névértéken a részvényen feltüntetett (névleges) összeget értjük. (Részvényt névérték alatt kibocsátani nem lehet.) Likvidációs hányad A likvidációs hányad az a vagyonrész, amely a részvényest a részvénytársaság megszűnése esetén egy-egy részvénye után megilleti a hitelezők követeléseinek kielégítése után megmaradó vagyonból. Osztalék Az osztalék, a részvénytársaság adózott eredményéből a részvényest egy részvénye után megillető hozam.

45. A részvény főbb fajtái • közönséges vagy törzsrészvény • elsőbbségi részvény • dolgozói részvény • kamatozó részvény A részvény főbb tipusai • névreszóló • bemutatóra szóló

46. Részvény osztályok • egy speciális területen reprezentálnak tulajdonjogot, • speciális befektetési szándékkal rendel-keznek, • eltérő piaci árakon kerülnek eladásra • eltérő osztalékpolitika kapcsolódik hozzájuk • lehetségesek tulajdonosi korlátozások • A, B, C vagy valamilyen más betűvel cimkézettek

47. Részvények megosztása, összevonása Részvény megosztás (stock split) ár csökkentés, forgalom serkentés több részvény, ugyanazon a piaci értéken (Az 52 héten belül megosztott részvények a WSJ-ban a baloldali margón 's' betűvel vannak megjelölve.) Részvény összevonás (reverse split) több részvényt váltunk át kevesebbre ár növekszik

48. Részvényigazolás tartalma • Regisztrációs szám • Azonosító szám • A kibocsátó neve • A kibocsátó vállalat pecsétje • A kibocsátás dátuma és helye • Hány részvénynek felel meg (számmal és betű- vel) • A részvénytulajdonos neve • A névérték

49. Elsőbbségi részvény I. Tulajdonosai előre meghatározott osztalékra jogosultak, amit a közönséges részvényekre jutó osztalékot kifizetése előtt kell kifizetni. Korlátozott szavazati joggal rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szava-zati joggal.

50. Elsőbbségi részvény II. A ki nem fizetett osztalék - általában - kum-mulálódik és a következő osztalékfizetésnél az aktuális osztalékkal együtt, a közönséges részvények osztalékának fizetése előtt ki kell fizetni. Megadott időszakon túli osztalékfizetés el-maradás esetén, az elsőbbségi részvénye-sek szavazati jogot kapnak, ami az osztalék kifizetéséig marad érvényben.