Makroegyensúly és növekedés – csak együtt sikerülhet

1. Makroegyensúly és növekedés – csak együtt sikerülhet Barabás Gyula, igazgató-helyettes Magyar Nemzeti Bank a CEMI tanulmány költségvetési szakértője Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza 2006. szeptember 1.

2. Tartalom • Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén • Hol tartunk most? • Hogyan tovább?

3. A költségvetési kiigazítás előtt a nagy egyensúlytalanság miatt a magyar gazdaságegy gyors eladósodási pályán haladt, ami mellett egyre nőtt egy forintválság veszélye A nettó külföldi adósság és az államadósság alakulása (Magyarország, 1995-2008, GDP százalék) Forrás: Czeti-Hoffmann (2006), MNB Műhelytanulmány 50, Antal Judit: (2006): MNB Műhelytanulmány 51, 2006 I. negyedév

4. A költségvetési költekezés ellenére Magyarország a gazdasági növekedés terén is alulteljesített a régiós országokhoz képest Magyarország és az EU-8 országok növekedési üteme (százalék, 1995-2005) Forrás: Eurostat

5. A kiigazítás előtt a magyar gazdaságnak kettős - egyensúlyi és növekedési - problémája volt, és a problémák okai sok tekintetben közösek voltak A magyar gazdaság főbb problémái és azok okai Probléma Okok • Tartósan magas költségvetési hiány • Állami túlköltekezés (folyó kiadások) • Magas kamatfelár • Bizonytalan beruházási környezet • Kiszorítási hatás • Alacsony és stagnáló foglalkoztatottság • Egyik legalacsonyabb foglalkoztatottsági ráta az EU-ban • A munka hozzájárulása a növekedéshez 0 közeli • Sok eltartott, kevés foglalkoztatott • Nem hatékony adórendszer • Magas adóráták (különösen a foglalkoztatásnál) • Szűk adóalap (jövedelem-elrejtés) Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés

6. Az egyensúly megteremtése és a növekedési lehetőségek kihasználása együtt csak akkor lehetséges, ha hiteles programmal sikerül kilépni a magyar gazdaság jelenleg ördögi köréből A magyar gazdaság ördögi köre • Rendkívül magas költségvetési hiány, jelentős részben a kiadási oldal pazarló rendszerei miatt • Magas adóteher • A költségvetés csak magas adóteher mellett finanszírozható • Magas költségve-tési hiány • A magas költségvetési hiány és az alacsony foglalkozatás együttesen a potenciálisnál lényegesen alacsonyabb növekedéshez vezetnek • Alacsony foglalkoz-tatás • A munkát terhelő magas adóterhek visszafogják a foglalkoztatás növekedését • Alacsony növekedés

7. Tartalom • Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén • Hol tartunk most? • Hogyan tovább?

8. Az eddig bejelentett intézkedések jelentős mértékben csökkentik az egyensúlytalanságot és megvalósításuk esetén segítenek elkerülni a legnagyobb bajt, a forintválságot. Az eddig meghozott költségvetési intézkedések hatása • Adók növelése • Kiadáscsök-kentés • Kiadáscsök-kentés • Magas költségve-tési hiány • Alacsony növekedés • Alacsony foglalkoz-tatás

9. A magas adóteher további növelésével és ezen keresztül az alacsony foglalkoztatottság fenntartásával nem jelentenek kitörést az ördögi körből Az eddig meghozott költségvetési intézkedések hatása • Adók növelése • Kiadáscsök-kentés • Kiadáscsök-kentés • Magas költségve-tési hiány • Magas adóteher • Alacsony növekedés • Alacsony foglalkoz-tatás

10. Tovább nőttek a foglakoztatást terhelő adók és nem várható a foglalkoztatás lényeges bővülése A munkajövedelmet terhelő adók és járulékok a teljes bérköltség arányában (adóék, %) • Százalék • Az átlag-jövedelem százaléka Forrás: World Bank EU-8 Quarterly Economic Report – Special Topic: Labour taxes and employment int the EU-8, April 2005 és saját számítás

11. Az egyensúly helyreállításának jelentős a növekedési áldozata, mert a csomag elsősorban a jövedelmek csökkentésén és a kereslet szűkítésén alapul Várható gazdasági növekedés (Magyarország 2006-2008) Forrás: MNB Inflációs jelentés, 2006 augusztus

12. A hiánycsökkentés idején nem szükségszerű a növekedés drasztikus visszaesése, számos országnak sikerült a növekedés lassulása nélkül helyreállítani az egyensúlyt A gazdasági növekedés és a növekedési többlet változása a hiánycsökkentés időszakában • Növekedés változása • EU-15 fölötti növekedés változása • Svéd-ország 1994-2000 • Hollandia 1996-97 • Spanyol-ország 1996-99 • Ausztria 1996-97 • Nagy-Britannia 1996-98 • Lett- • Ország* 1997 • Lett- • Ország* 2000-01 • Észt-ország* 1997 • Észt-ország* 2000-01 • Magyar- • ország • 1995-96 • Litvánia* 2000 • Magyar- • ország** • 2006-07 • Litvánia* 1997 * A balti államok esetében a növekedési többletet az EU és Oroszország növekedésének számtani átlagához viszonyítottuk ** Saját kalkuláció az MNB inflációs jelentésének növekedési előrejelzése alapján Forrás: Eurostat, WIIW

13. Tartalom • Gazdasági helyzet a költségvetési kiigazítás előestéjén • Hol tartunk most? • Hogyan tovább?

14. A meghozott intézkedések az egyensúlyi problémát kezelik, ugyanakkor a növekedési lehetőségek tovább szűkülnek Hogyan sikerült a kettős problémát kezelni? Eddigi intézkedések hatása Probléma Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély Egyensúlyi probléma kezelése, megvalósulás esetén nincs forintválság A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés Jelentős gazdasági visszaesés (2006-2008), és hosszabb távon is lassabb növekedés

15. A növekedési probléma kezelése nélkül a szükségesnél nagyobb áldozatot kell hozni az egyensúly megteremtéséért és kétséges, hogy az egyensúly javulása tartós lesz-e. Hogyan sikerült a kettős problémát kezelni? Eddigi intézkedések hatása Probléma Kockázatok Külső és belső egyensúlytalanság, fokozódó válság-veszély Egyensúlyi probléma kezelése, megvalósulás esetén nincs forintválság Nincsen érzékelhető pozitív visszacsatolás (növekedés-élénkítő hatás) Nincs lehetőség enyhítésre, (nincs ami kiváltsa az intézkedéseket) mert az egyensúlytalanság újratermelődik. Megvalósítási kockázat A lehetőségektől elmaradó gazdasági növekedés Jelentős gazdasági visszaesés (2006-2008), és hosszabb távon is valószínűleg lassabb növekedés Jelentős és hosszan tartó jövedelem -csökkenés a társadalom fontos csoportjaiban (állami alkalmazottak) Növekvő igény a szigor enyhítésére

16. A bérbefagyasztás és a járulékemelés együttes hatásaként az állami alkalmazottak átlagos nettó bére a 2002-es szint közelébe esik vissza 2008-ra Az állami alkalmazottak átlagos nettó fizetésének alakulása (1999-2008, 2005=100) Forrás: KSH és saját kalkuláció

17. A tartós sikerhez az egyensúlyi és a növekedési problémát egyaránt meg kell oldani, ehhez pedig mind a hiány, mind a foglalkoztatás problémáját kezelni kell… Kitörés az ördögi körből – a CEMI tanulmány javaslata • Munkát terhelő adók csökkentése • Nem munkát terhelő adók növelése • Kiadáscsök-kentés • Magas költségve-tési hiány • Magas adóteher • Alacsony növekedés • Alacsony foglalkoz-tatás • Aktív foglal-koztatás növelés

18. …úgy, hogy egy új, ezúttal önmagát erősítő pozitív kör induljon be A cél: a magas növekedést lehetővé tevő kör beindítása • A mainál lényegesen alacsonyabb, fenntartható hiány • Csökkenő hiány • Adóterhek csökke-nése • A kínálati oldalt lényegesen kevésbé terhelő adórendszer • A régió elejéhez tartozó növekedési ráta • GDP növekedés • Foglal-koztatás növelése • Az EU átlagot megközelítő foglalkoztatási szint

19. A foglalkoztatottság növelése fontos kapocs, hiszen egyszerre gyorsítja a növekedést, és gyógyítja a költségvetés sebeit Foglalkoztatottság, egyensúly és növekedés összefüggései • Foglalkoztatottság • 100 ezer új munkahely • Több, mint 1 százalékkal magasabb életszínvonal • 100 ezer új munkahely • 150-200 milliárddal kisebb hiány • Egyensúly • Egyensúly • Növekedés

20. Az egyensúlytalanság és az alacsony növekedés egyik fő oka, hogy alig több mint 3 millió ember tart el 7 milliót A népesség megoszlása Magyarországon 2005-ben (közelítő számok, ezer fő) Eltar-tottak Magán-szektor-ban dolgozók Gye-rekek 0-14 év Magán-szektor-ban dolgozók Állami szektor- ban dolgozók Nyug-díjasok Tanu-lók Munka-nélkü-liek Aktí-vak Foglal-kozta-tottak GYES GYED Teljes népes-ség Egyéb Inaktí-vak Forrás: KSH

21. A tényleges terhek döntő része a magánszektorban dolgozók 1,6 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbér közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot Az SZJA befizetők eloszlása (2004, százalék) százalék Az SZJA 98 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott 666 mrd 2,0 millió 1,9 millió 429 mrd 426 ezer 22 mrd Havi Jövedelem (ezer Ft) Forrás: APEH

22. A jövedelem-visszafogás politikájának alternatívája a meglévő aránytalanságok felszámolása Lehetséges további lépések a fennmaradt aránytalanságok megszüntetésére Teendők Lehetséges lépések Aránytalanságok Alacsony foglalkoztatottság, kevesen tartanak el sokakat Foglalkoztatás növelése, eltartottak számának (nem jövedelmének!) csökkentése • Nyugdíjasok • Korhatáremelés • Nyugdíjba-menetel effektív • időpontjának kitolása • Rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorítása • További létszámleépítés az állami szektorban • Felsőfokú helyett fókusz a középfokú képzésen • Államilag támogatott hallgatók számának • jelentős csökkentése • Középfokú végzettség megszerzésének • támogatása (hátrányos régiók, romák) Adóreform: átalakítás első fázisban változatlan GDP-arányos bevétel mellett Szűk adófizetői bázis, növekedést visszafogó adórendszer • A foglalkoztatást terhelő adók súlyának • csökkentése, a többi adó súlyának növelése • Magas adó és járulékráták kiváltása • fix összegű járulékokkal • Foglalkoztatás terhelő (marginális) • adók és járulékok csökkentése • Fix összegű egészségügyi járulék • (csak az kap TB kártyát, aki fizet) • Az adórendszer egyszerűsítése

23. Foglalkoztatás-növelő intézkedésekre és a hatékonytalan adórendszer reformjára van szükség, hogy a növekedési áldozat ne legyen a szükségesnél nagyobb A bruttó hazai termék alakulása az egyensúlytalanság kezelésének különböző formáinál • Kínálat oldali költségvetési konszolidáció GDP növekedés**, százalék • Leértékelődés* • Bejelentett csomag Foglalkoztatás-növelő intézkedések és adóreform * A leértékelődés forgatókönyv növekedési ütemét Spanyolország 1992-94 (minimum) és Magyarország 1995-97 (maximum) növekedési adatai alapján számítottuk, az akkor bekövetkezetthez hasonló növekedési ütem visszaesést feltételezve ** Előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekedési ütem Forrás: CEMI