230 likes | 640 Views
A Számítástechnika története. Alcím. Bevezetés. Számolási segédeszközök A mechanikus számológépek korszaka Elektromechanikus számológépek Elektromechanikus digitális számológépek Elektromos számítógépek Analóg számítógépek Digitális számítógépek Hibrid számítógépek.
E N D
Bevezetés • Számolási segédeszközök • A mechanikus számológépek korszaka • Elektromechanikus számológépek • Elektromechanikus digitális számológépek • Elektromos számítógépek • Analóg számítógépek • Digitális számítógépek • Hibrid számítógépek
Számolási segédeszközök • Az abakusz • A Püthagorasz-féle számolótábla • A gelosia-módszer • Napier-pálcák • Schikard számológépe • A logaritmus • A logarléc
A mechanikus számológépek korszaka • Általában forgó tengely végezte a valós műveleteket: • Pascal összeadógépe • Leibniz számológépe • Jacquard automata szövõgépe: lyukkártyás vezérlés • Babbage munkássága • A Boole-algebra
Elektromechanikus számológépek • A szükséges forgatást elektromos (léptető) motor valósítja meg • Pénztárgépek
Elektromechanikus digitális gépek • Reléken alapultak – az elektroncső és a tranzisztor mechanikus megfelelője • Jellemző képviselők: • Konrad Zuse: Z1, Z2, Z3 • MARK I, MARK II – Harvardon készült, az IBM dotálta 5 millió USD-vel • Fujitsu: ETL
Analóg számítógépek • RLC –rezgő körök • Programozásuk a különböző elemek (R, L, C) cserélgetésével történt • Nagyon gyors a működése • Nehézkes az input és az output • Többnyire differenciálást igénylő feladatokra használták
Digitális számítógépek • Az adatfeldolgozás digitálisan történik (2-es számrendszer: 0 v.1) • Alapeleme: elektroncső vagy tranzisztor • Klasszikus felépítése: Input, CPU, Operatív tár, Háttértár, Output • Az adatbevitel és eredménykinyerés viszonylag egyszerű • Neumann-i alapelvek: digitális soros adatfeldolgozás, operatív tár használata a program tárolására
Hibrid számítógépek • Analóg gépek esetén gyors működés, de nehézkes adatbevitel és kiolvasás • Digitális gépek esetén fordítva (bizo-nyos problémák esetén) • Kézenfekvő megoldás összekapcsolni a kettőt • Készültek hibrid gépek, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket
Digitális gépek generációi • Az elsõ generációs elektronikus számítógépek • A második generációs számítógépek • A harmadik generációs számítógépek • A negyedik generáció • Ötödik generáció (?)
Első generációs számítógépek • Aktív áramkör: elektroncsövek • Sebesség: 300 szorzás / s • Operatív tár: akusztikus, CRT, mágnesdob • Háttértár: mágnesszalag, mágnesdob • Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya • Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista • Hardver: fixpontos aritmetika • Méret: szoba • Szoftver: gépi kód és assembly, a felhasználó által írt programok • Egyéb: az operátor kapcsolók beállításával vezérli a gépet, kötegelt feldolgozás • 1946-1954, Jellemző képviselők: ABC, Colossus, ENIAC, EDVAC, UNIVAC,
Második generációs gépek • Aktív áramkör: tranzisztorok (William Shockley – Nobel díj 1956-ban) • Sebesség: 200.000 szorzás / s • Operatív tár: ferritgyûrû • Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez • Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag • Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista • Hardver: lebegõpontos aritmetika, indexregiszter, IO processzor • Méret: WC • Szoftver: assembly nyelv és magasszintû nyelvek (ALGOL, Fortran, Cobol), kész programkönyvtárak, batch monitor • Egyéb: az operátor alapvetõen a lyukkártyákat adagolja, a valós idejû feldolgozás és a távadatátvitel megjelenése • 1955-1964, jellemző képviselők: IBM 704, 7090, 7094)
Harmadik generációs számítógépek • Aktív áramkör: integrált áramkörök (SSI, MSI) • Sebesség: 2 millió szorzás / s • Operatív tár: ferritgyûrû • Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag • Adatbevitel: billentyűzetrõl mágneslemezre, mágnesszalagra • Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyõ • Hardver: pipeline, cache memória • Méret: asztal (minigép) • Szoftver: Operációs rendszer, újabb magasszintû nyelvek, kész alkalmazások • Egyéb: idõosztás, multiprogramozás, virtuális memória, miniszámítógép, számítógép-család, általánossá válik a távadatátvitel • 1965-1974, jellemző képviselő: IBM 360
Negyedik generációs gépek • Aktív áramkör: LSI és VLSI integrált áramkörök • Sebesség: 20 millió szorzás / s • Operatív tár: félvezetõ • Háttértár: mágneslemez, floppy • Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés • Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista Méret: chip-irógép (mikroszámítógép) • Szoftver: adatbáziskezelők, negyedik generációs nyelvek, PC-s programcsomagok • Egyéb: virtuális memória, osztott feldolgozás, szövegszer-kesztés, személyi számítógép, mikro-számítógépes forradalom • 1974-től: jellemző képviselők: Apple, IBM PC XT,AT, Commodore, Sinclair,
Ötödik generációs gépek • 1982-ben Japánban megalakították az „Institute for New Generation Computer Technology (ICOT)” intézetet az FGCS (Fifth Generation Computer Systems) projektre mely értelmében intelligens gép kifejlesztését tűzték ki célul. • Több ezer mérnököt foglalkoztattak, a cél hogy fontos alkotórésze lesz a mesterséges intelligencia, a szak-értõi rendszerek, a szimbólumokkal való mûvelet-végzés, a látás, hallás, gondolkodás. • 1993-ban sikeresnek nyílvánították a projektet és egy új FCGS Follow-on projektet indítottak • Ezt 1995-ben zárták le, ezt is sikeresnek nyílvánították és utána felszámolták az ICOT-ot. Az eredményeket a Japan Information Processing Development Center (JIPDEC) gondozza
Negyedik generációs számítógépek csoportosítása • Miniszámítógépek • Nagygépek (Mainframe) • Szuperszámítógépek (pl. Cray II.) • Mikroszámítógépek vagy PC-k: • PC-k (Brand name gépek és távol Keleti gyártók) • Apple – Macintosh • Silicon Graphics • Commodore
Személyi számítógépek I. • A 70-es években feltette valaki a kérdést: „Kinek van szüksége otthonra egy számítógépre?” • Akkoriban és később viszonylag több gyártó gondolta mégis úgy, hogy lehet hogy van ilyen: IBM, Compaq, DEC, Apple, Commodore, Spectrum, Sinclair, Altair, Videoton – teljesen saját szabványok • 1981 Az IBM PC-XT-jéhez az Intel szállította a processzort (i8086), és a Microsoft az op.rendszert DOS 1.0 (?)
Személyi számítógépek II. • PC generációk: • XT (8086-os 2*8 bit proc. 4,77MHz; 640kB Memória; 5,25 FDD; 20MB HDD; mono-króm, CGA monitor), 16-bites DOS op.rsz. • AT 286 (80286-os max.20MHz 16bit-es proc.,max 2MB RAM, 40 MB HDD, ISA csatoló felület, VGA szabványú videókártya, 16 bites hangkártya) • 386-osok (80386-os max.40MHz SX/DX proc, átlag4-8MB RAM, 170-250 MB HDD, ISA v.VLB csatoló felület, SVGA szabványú videó-kártya, 16 bites hangkártya) • 486-osok (80486-os max.160MHz 32 bites proc, átlag 16-32 MB RAM, 1 GB HDD, ISA,VLB,PCI csatoló felület, SVGA szabványú videókártya, 16-32 bites hangkártya)
Személyi számítógépek III. • „586”-osok (Pentium, AMD K5, Cyrix686 max.266MHz 32 bites proc, átlag32-64MB RAM, 1-2 GB HDD, ISA,PCI csatoló felület, SVGA szabványú videókártya AGP csat felülettel, 16-32 bites hangkártya) 1993-tól • „686” Pentium Pro – főképp szerverekbe, kereskedelemben: Intel Klamath v.Celeron-Celeron A, AMD K6, K6-2, K6-III., 1995-től • 1999-ben: Az AMD Athlon az első 7-ik generációs processzor, Sempron; Intel: Celeron és xxx néven • 2004-2005: Az AMD Opteron első 64 bites processzor
PC fizikai felépítése • Ház + ATX Tápegység (200-500W), benne: • Alaplap, rajta: • Processzor + hűtő, • Memória/RAM (DDR-es, vagy DDR2-es SRAM) • Csatlakozik hozzá adatkábellel: HDD, FDD, CD/DVD • Foglalatban (csatolóban): VGA kártya • Integrálva: hálókártya, hangkártya • Billentyű + egér • Monitor CRT v. LCD
Átlagos konfiguráció - most • 2,6 GHz v.gyorsabb processzor 32 v.64 bites • 256 - 512 MB RAM (DDR, DDR2) • 80-240 GB HDD PATA v. SATA csatolóval • 4* DVD/CD duplarétegű író • (3,5’FDD/floppy) • 8* AGP v. PCI Express VGA kártya 128MB RAM-mal • Integrált LAN (1 Gbit/sec), Hangkártya • Billentyű + optikai egér • CRT v. LCDMonitor • Hasonló konfigurációjú notebook is kapható pl. integrált WLAN vezérlővel összemérhető áron – 2006.12.31-ig még Sulinet keretén belül is
Szoftverek • Operációs rendszerek • MS DOS 1.0 - 6.22, Novell 7.0 • Windows 95, 98, Me, 2000, XP, Vista(?) • Linux: különféle disztribúciók (SUSE, RedHat, Mandrake, UHU, Sulix (?), …) • Felhasználói programok: • Irodai programcsomagok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, prezentációkészítők, adatbáziskezelők) • Web böngészők, levelező kliensek, FTP, IRC, ICQ, Skype, Voip – phone programok • Programozási nyelvek, fejlesztő környezetek • 2D/3D tervező szoftverek • Integrált ügyviteli szoftverek • Integrált vállalatirányítási szoftverek • Adattárházak, Business Intelligence szoftverek
Felhasznált irodalom • Markó Tamás: A számítástechnika története 1996.http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartalom.html