Gazdaság és gazdálkodás

1. Gazdaság és gazdálkodás • A gazdaság: a társadalom anyagi szférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége (az embernek, mint társas lénynek a viszonyai). • A gazdasági tevékenységek két végpontja a termelés és a fogyasztás, mint végső felhasználás.

2. A társadalomban élő embereknek különböző szükségleteik vannak. A szük­séglet, lényegét tekintve, az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, össze­kapcsolódva a megszüntetését biztosító javakkal és szolgáltatásokkal (pl. az éhség mint hiányérzet a megszüntetésére alkalmas élelmiszerrel összekapcsolód­va alkot szükségletet).

3. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • Szükséglet: valamely alapvető elégedettség hiánya. • Igények: a szükséglet kielégítésére irányuló vágy. • Kereslet: olyan termék iránti igény, amely mögött vásárlási képesség és akarat áll.

4. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • MASLOW-féle szükséglet hierarchia rendszer 2 alaptétele: • léteznek emberi szükségletek; • a különböző emberi szükségletek fontossági sorrendet alkotnak: hierarchikus felépítésű rendszert alkotnak.

6. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) • A szükséglet (tágabb értelemben): az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeink elsajátítására irányuló belső igény, mely fogyasztásra serkent. • A gazdasági szükségletek: a közgazdaságtan tárgya (gazdasági tevékenységgel összefüggő szükségletek). • A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei:a javak. • A gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata:a fogyasztás. • Hasznosság:a javak azon fontos tulajdonságainak összessége, melyek alkalmassá teszik a szükségletek kielégítésére.

7. Gazdaság és gazdálkodás(Alapfogalmak) JAVAK Szabad javak Gazdasági javak Termékek Magán-javak Közjavak Anyagi jell. Tárgyiasult termékek Szolgálta-tások Nem anyagi jell.

8. A gazdaság • A gazdaság, vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban. • A gazdaság magában foglalja az anyagi és szellemi erőforrásokat, a fizikai és szellemi javakat, a szolgáltatásokat, a gazdasági tevékenységeket.

9. A gazdaság

10. Termelési tényezők • Természet – föld, ásványkincsek, termelés helyszíne • Munka – munkaerő, munkabér a munka ára • Tőke – pénz, követelés, értékpapír • Vállalkozó, vállalkozás – a termelési tényezőket egységbe szervezi • Információ – modern kor követelménye

11. A gazdaság szereplői • Háztartások: amelyek fogyasztó gazdaságok, vagyonközösséget létközösséget, és jövedelemközösséget alkotnak. A legkisebb gazdasági egység, amely minden szektor számára a munkaerő „termelője” és eladója. Olyan közösség, melynek tagjai rokoni vagy családjogi kapcsolatban vannak, egymás között laza munkamegosztás van, közös lakásban élnek és így egy fogyasztói egységet alkotnak. • Vállalatok: profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egység.

12. A gazdaság szereplői • Nem profitérdekelt gazdasági egységek: olyan szervezetek, intézmények, melyek a gazdasági alanyok más csoportjában nem szerepelnek, pl.: alapítványok, érdekképviseleti szervezetek. • Állam:sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Ide értendők a központi kormányzat és önkormányzatok, valamint azok szervei, intézményei. • Feladatuk hogy törvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal szabályozzák az összes gazdasági szereplő tevékenységét. • Külföld: mindazon önálló egységei amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel. Ezek helyzete, szerepe sajátos, ezért is sorolhatók külön csoportba.

13. A vállalkozás fogalma „A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat.”

14. A vállalkozások gazdasági szerepe • Társadalmi, gazdasági fejlődés biztosítékai • Termékeket, szolgáltatásokat állít elő • Fogyasztói igényeket elégít ki • Munkaerőt alkalmaz, munkahelyet biztosít • Központi költségvetéshez járul hozzá adók formájában • Részt vesz a közfeladatok megoldásában • Jelentőssége van az életszínvonal növelésében • Fejlődésük közös jövőnk zálogai

15. Vállalkozások közös jellemzői • Az önállóság • Nyereségérdekeltség, profitorientáltság • Kockázatvállalás • Kockázatcsökkentés • Vevői igények felmérése, rugalmas alkalmazkodás • Versenytársak figyelése • Felelősségvállalás • Anyagi • Jogi • Erkölcsi

16. Vállalkozások csoportosítása • Tevékenységük szerint • Termelő vállalkozások • Szolgáltatást végző vállalkozások • Kereskedelmi vállalkozások • Tulajdonformájuk szerint • Magántulajdonban • Szövetkezeti tulajdonban • Állami tulajdonban • Önkormányzati tulajdonban • Vegyes tulajdonban lévő.

17. Vállalkozások csoportosítása • Vállalkozási forma szerint • Egyéni vállalkozások • Társas vállalkozások • Nagyságuk szerint • Mikrovállalkozás • Kisvállalkozás • Középvállalkozás • Makrovállalkozás

18. A vállalkozási folyamat szakaszai • Helyzetértékelés • Önértékelés, ötlet • Információgyűjtés • Rendelkezésre álló erőforrások • A lehetőség felismerése és értékelése • Ötletértékelés • Kockázat, haszon elemzés • Fenntarthatóság, kiaknázhatóság értékelés • Versenytárs elemzés • Személyes képességek meghatározása

19. A vállalkozási folyamat szakaszai • Vállalkozási forma meghatározása • Rendelkezésre álló erőforrások, tőke • Elvárt előnyök • Kockázatvállalás mértéke • Személyes célok, indítékok alapján • 4.Üzleti terv készítése • 5. Források megteremtése • 6. Vállalkozás létrehozása, alapítása • 7. Vállalkozás működtetése, irányítása • 8. Vállalkozás megszűntetése, befejezése

20. Vállalkozások alapításának indítékai • Egyéni motiváció – ötlet megvalósítás, önállóság, önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, pénzügyi függetlenség • Környezeti motiváció – családi gondok, jövedelem, illetve kiegészítő jövedelem szerzés, munkahelyi elismerés hiánya (anyagi, szakmai) • Külső kényszer – elsősorban munkanélküliség

21. Vállalkozói készségek és képességek • Szakmai készségek: minden szakmának megvannak azok az ismeretanyagai, amelyek tanulás útján megszerezhetők, illetve a gyakorlat során fokozhatók. • Vezetési készségek: ezek egy része elsajátítható, más része pedig fejleszthető: • vállalat irányításának képessége, • marketing-, piacismeretek, • pénzügyi ismeretek, • tervezési- és szervezőképesség, • kommunikációs képesség;

22. Vállalkozói készségek és képességek • Vállalkozói belső jellemvonások: egy részük öröklött, más részük fejleszthető: • önállóság, • jó áttekintő, lényeglátó képesség, • jó megfigyelőképesség, • kockázatvállalási készség és döntéshozó képesség, • konfliktuskezelő képesség, • nyitottság, rugalmasság, • kezdeményező készség, kreativitás, • terhelhetőség, stressztűrő képesség, • önbizalom, optimizmus.

23. Vállalkozási formák • Egyéni vállalkozás • Társas vállalkozás • Gazdasági társaságok • Közkereseti társaság /Kkt/ • Betéti társaság /Bt/ • Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ • Részvénytársaság /Rt/ • Zártkörűen alapított /ZRT/ • Nyilvánosan működő /NYRT/ • Európai részvénytársaság /SE/ • Szövetkezetek

26. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Adóhatósághoz történő bejelentkezés • A gazdasági társaság cégbejegyzési kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatokat a cégbíróság továbbítja az illetékes adóhatósághoz.

27. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • Bankszámla nyitási kötelezettség • A gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, ezért bankszámlaszerződést kell kötnie. • A bankszámlaszámot a pénzintézet (bank) közli a cégbírósággal és az adóhatósággal. • Egy vállalkozás akár több bankszámlát is nyithat és tarthat fent.

28. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek • A székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatok helyi adónyilvántartásához is 15 napon belül be kell jelentkezni. • társadalombiztosítási igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség. • A vállalkozás a tevékenységétől függően köteles a működéséhez szükséges engedélyeket beszerezni. • A telephely engedély és a működési engedély esetében a helyileg (területileg) illetékes jegyző jár el. Egyes tevékenységek végzéséhez további hatósági engedélyek szükségesek. • Bizonyos tevékenységek végzésénél bejelentési kötelezettség áll fenn.

29. Telephely engedély • 1. A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma: • I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai • 1. Az ipari tevékenység végzőjének • 1.1. neve: • 1.2. székhelye: • 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma: • II. Telep adatai

30. Működési engedély • A kereskedelmi tevékenység folytatásához a kereskedő bejelentési kötelezettségét a helyi jegyző felé teljesíti. • A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak.

31. Működési engedély • A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma • I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai • 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; • 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; • 3. a kereskedő statisztikai száma; • 4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: • 4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), • 4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, • 4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;

32. Működési engedély • 5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája; • 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet • 6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, • 6.2. tulajdonosa, • 6.3. címe, helyrajzi száma, • 6.4. használatának jogcíme, • 6.5. elnevezése, • 6.6. alapterülete (m2), • 6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, • 6.8. a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja;

33. Működési engedély • 7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt • 7.1. termékek megnevezése és sorszáma, illetve ebből • 7.2. a jövedéki adó alá eső termékek; • 8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: • 8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység • 8.2. kiskereskedelem, megjelölve a vendéglátást, amennyiben ilyen tevékenységet folytat, • 8.3. nagykereskedelem; • 9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy • 9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve • 9.2. kíván-e az üzletben vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot, továbbá a szerencsejátékot szervezni rendezni .

34. Működési engedély • A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi és a igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. • A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

35. Szakhatóságok • Mind a telephely, mind pedig a működési engedély megadásánál a további szakhatóságok jár(hat)nak el és egyúttal ellenőrizhetik is a tevékenység folytatását: • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) • Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség • Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ha műemlék) • Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság • Rendőrkapitányság • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

36. Számviteli kötelezettség • A gazdasági társaságok gazdálkodásukat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell hogy nyilvántartsák. • Kivételt képeznek ez alól azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) törvény szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségüket.

37. Könyvvezetési kötelezettség • Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszereskönyvvitel szabályai szerint, folyamatosnyilvántartást vezet. A könyveket, és azokat alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni. • Az egyéni és társas vállalkozásokra is vonatkozik. • A gazdasági társaságok csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak.

38. Könyvvezetési kötelezettség • A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei: • A jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön, • Időrendi sorrendben folyamatosan, • Az adót és költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó megfizetése, támogatások igénybevétele) és bizonylati hivatkozásokat tartalmazza. • Az ellenőrzés lehetőségét biztosítsa.

39. Könyvvezetési kötelezettség • Alapnyilvántartások: NaplófőkönyvPénztárkönyv • Köteles vezetni: • Az ÁFA levonási jogot érvényesítő, • Tevékenységét egyéni vállalkozóként végző (kivéve az EVA szerinti adózást végzők, ők bevételi nyilvántartást vezetnek) • Alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztatók. • Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgásokat rögzíti. (a pénzügyileg rendezett tételek kerülnek bele)

40. Számviteli bizonylatok • Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

41. Számviteli bizonylatok • A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. • A számviteli bizonylatotmagyar nyelven kell kiállítani. A bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. • Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak. • A gazdasági műveletekről készült összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

42. Számlaadási kötelezettség • Az adóalany köteles az általa teljesített értékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, illetve egyszerűsítettszámlát, kézpénzes fizetésnél egyes esetekben nyugtát kibocsátani. • A nyugta olyan szabvány szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: • Sorszám • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Kibocsátás kelte • Fizetendő összeg • (Aláírás – nem kötelező) • Az NAV által érvényesített pénztárgépek pénztári blokkja nyugtának felel meg.

43. A számla • A számlának a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. • Fel kell tüntetni: • Sorszám (a szigorú számadású számlatömbön már eleve szerepel) • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Vevő neve, címe

44. A számla • Teljesítés időpontja, számla kelte, fizetés módja és határideje - készpénzes fizetéskor azonnal, átutalással történő fizetés esetében a teljesítést követően maximum 15 napon belüli ki kell állítani a számlát. • Termék, vagy szolgáltatás megnevezése (termékeknél az úgynevezett VTSZ szám (vámtarifaszám) feltüntetése, a szolgáltatásoknál pedig az SZJ (szolgáltatási jegyzékszám) feltüntetése –nem kötelező elem, ha a normál (27%) ÁFA körébe tartozik, de megkönnyíti a könyvelést és az esetleges NAV ellenőrzést.)

45. A számla • Mennyiségi egység (Pl: db, m2, fm,) és egységár • Termék, vagy szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke (azaz a mennyiség egység és egységár szorzata) • A felszámított adó százalékos mértéke (amennyiben a számlakibocsátó adó fizetésére nem kötelezett, vagy pedig az ÁFA törvény szerint az adott tevékenység adó mentes, a számlában nem tüntethet fel áthárított adó összeget) • A számla végösszege számmal és betűvel • Aláírás

46. A számla • A számlatömbök általában három laposak: • Az első példány (zöld színű) illeti meg a termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, • A második példány (piros színű) kerül a könyvelésre, • A harmadik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad. • Amennyiben a vevő igényli, úgy két példányban is megkaphatja a számlát, ebben az esetben négylapos tömböt kell használni,

47. A számla • Amennyiben átutalási számla kerül kiállításra, akkor a számlán külön megjelölésre kerül az a bankszámla szám, melyre az utalást teljesíteni kell. • A kézzel írt számla kitöltése esetén a fel nem használt sorokat ki kell húzni. • A kézpénzes számla kiállításakor a számlán fel kell tűntetni a „Fizetve” feliratot. • Számlát kell kiállítani az ügyfél (vevő, szerződő fél) kérésére.

48. A számla és nyugta javítása • Kézi számla és nyugta esetén a javítás az eredeti példánynak a tőpéldányokra való visszahelyezésével, és így történő javítással oldható meg. • Az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon, és a helyes új adatot az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. • Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni, és fölé kell írni a helyes teljes számcsoportot. • A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, fel kell tüntetni a javítás dátumát, és a helyesbítést végzőnek alá kell írnia.

49. A számla és nyugta javítása • Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan számlát vagy nyugtát (bizonylatot) vissza kell küldeni a kiállítónak. • A javítás történhet úgy is, hogy érvénytelenítjük a számlát, vagy nyugtát (bizonylatot), és új számlát, vagy nyugtát (bizonylatot) állítunk ki. • Ilyenkor az eredeti példányt vissza kell tenni a tömbbe, és ott kell megőrizni a tőpéldányokkal együtt. A teljes számlát át kell húzni és „Rontott” felirattal ellátni.

50. Az elektronikus úton kibocsátott számla • Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. • Ezért az elektronikus számlát: • az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy