A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a gazdasági társaságok aspektusából

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a gazdasági társaságok aspektusából Dr. Szentimrey Mária Ügyvédi Iroda dr. Szentimrey Szabolcs ügyvédjelölt Új Ptk. konzultáció Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesülete 2014. május 28.

2. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatályon kívül helyezése, a jogi személyekről, valamint a gazdasági társaságokról szóló szabályok beépítése az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe, annak harmadik könyveként! • Milyen újdonságai vannak? Az 1959. évi IV. törvényhez képest diszpozitív, vagyis eltérést engedő szabályozás. • Mit jelent ez? A 3:4. § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha • az eltérést a törvény tiltja „az eltérő szabályozás tilalma”vagy • az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

3. Példa: • semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a kisebbség/a munkavállaló hátrányára tér el etc. • semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a törvény rendelkezéseivel ellentétes, vagyis • az eltérő szabályozás tilalma folyamatosan nevesítve van. • Érdekesség: 3:161. § a Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. DE az eltérő szabályozás tilalma nincs nevesítve! • Akkor el lehet térni!? Diszpozitív szabályozás!

4. A jogi személy szervezete és képviselete(3:16. – 3:20. §)A döntést hozó szerv összehívásával, és a szervezetével kapcsolatos szabályok lényegileg változatlan tartalmúak, a határozatképesség akkor állapítható meg, ha a leadható szavazatok 50%-a jelen van, DE a határozatképességet minden határozathozatal előtt vizsgálni kell! A Ptk. Általánosságban kimondja, hogy a legfőbb szerv ülése nem nyilvános.

5. A jogi személy ügyvezetése Az ügyvezetés fogalmát és a vezetői tisztség létrejöttét 3:21. § szabályozza, amely általánosságban vonatkozik a jogi személyekre, tehát az alapítványokra, vagy éppen az egyesületekre. „jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult” Újdonság, hogy negatív definíciót alkalmaz amikor azt mondja, hogy olyan döntések meghozatalára jogosult a vezető tisztségviselő, amelyek nem tartoznak a tagok,vagy az alapítók hatáskörébe. További újdonság, hogy a 3:112.§ (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. DE A MUNKAVISZONY ELLENÉRE NEM UTASÍTHATÓ! (2012. évi I. tv. Mt.) A kizáró okokat az új Ptk. szintén rendezi, azonban a kizáró okok köre szűkebb, mint korábban a Gt. 23.§ (1) – (9) bekezdéseiben volt.

6. A vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személlyel szemben Ptk. 3:24. § A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben! Ezen szakasz jelentősége egyrészt áll abban, hogy a ügyvezetőt személyében kártérítő felelősséggel terheli az általa képviselt jogi személy felé, másrészt elválasztja egymástól a szerződésszegéssel és a szerződésen kívüli károkozást!

7. Titoktartás és felvilágosítási kötelezettség Ptk. 3:23.§ • A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. • A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő MEGTAGADHATJA a felvilágosítást és az iratokba való betekintést! Érdeke lehet mindez a felértékelődött felelősségi szabályokra tekintettel!

8. Kimentés:ha bizonyítja, hogy A SZERZŐDÉSZEGÉST olyan körülmény okozta, ami - ellenőrzési körén kívül esett ÉS - előre nem láthatta ÉS - nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje VAGY - elhárítsa.nincs gondatlanság, nincs szándékosság, nincs felróhatóság! E L V Á R H A T Ó S Á G V A N! 6:142.§ Felelősség szerződésszegéssel okozott kárért Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

9. KÁROKOZÁS - A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6:518.§ Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Jogellenesség Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult belegyezésével jogtalan támadás elhárítása… szükséghelyzetben… jogszabály által megengedett mértékben… Előreláthatóság Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

10. Vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személlyel szemben Ptk. 6:541 Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Viszont köthet olyan megállapodást a vezető tisztségviselő a jogi személlyel, hogy nem vállal felelősséget a károkozásért. Ez pedig a diszpozitív szabályozásból ered.

11. A jogi személy ellenőrzése • „Belső” ellenőrzés: A tulajdonosok részéről - Az FB által - Az állandó könyvvizsgáló által • „Külső” ellenőrzés - A törvényességi felügyelet A törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, így az ügyészség szerepe megszűnt. - A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

12. A gazdasági társaságokról általában • Az összes gazdasági társaság jogi személy; • tehát a Közkereseti társaság és a Betéti társaság is • A jognyilatkozatok megtételére csak írásban kerülhet sor, szemben a korábbi szabályozással, ahol akár szóban is, de hitelt érdemlően kellett igazolni; • Ha tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harminc napos határidő tűzésével, és a jogkövetkezmények – tagsági viszony megszűnése - feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A korábbi szabályozás felhívta a tagot és nem volt nevesítve, hogy a vagyoni szolgáltatás elmaradásából eredő károkért felelősséggel tartozik. SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁROKÉRT

13. A Közkereseti társaság és a Betéti társaság • Jogi személyek • A vezető tisztségviselő itt is „ügyvezető” lesz a korábbi, „üzletvezető, képviselő” elnevezés helyett, • Betéti társaság esetén a kültag, a korábbi szabályozással szemben, nem lehet vezető tisztségviselő. • Eltérést engedő szabályozás, a tagok ettől eltérhetnek, hiszen nincs tiltás, vagyis lehet!

14. A Korlátolt Felelősségű Társaság • A legtöbb lényegi változás; • A társaság kötelezettségeiért korábbi szabályozás értelmében tag nem tartozott felelősséggel • A jelenlegi szabályozás szerint a társaság kötelezettségeiért a tag nem tartozik helytállással • A törzstőke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, viszont itt előkerül a diszpozitivitás kérdése • Lehetőség van a törzstőke nyereségből való feltöltésére, amelynek két garanciális szabálya van • Ad.1. osztalék nem fizethető • Ad.2. a tagi felelősség nem korlátozott

15. A törzsbetét összegének nem kell 10.000 oszthatónak lennie • Az üzletrész új definíciót kapott: • 3:164. § (1) az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége • az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásánál üzletrész-átruházásról beszél. Ez korábban adásvételi szerződésként volt nevesítve • kógens szabályként rögzíti, hogy a taggyűlés hozzájárulása szükséges az üzletrész felosztásához

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!