A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után

1. A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után Nyárs Levente tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 nyarsl@akii.hu

2. A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003) Világtermelés: 98,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

3. Sertéshústermelés alakulása Magyarországon(élősúly) Forrás: FAO

4. A EU sertéshús termelése 2000 és 2004 között Forrás: Ofival 2004

5. Részesedés a világ sertéshúsexportjából Világ sertéshús-kereskedelme: 8,5 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió tonna Forrás: Ofival 2004

6. A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb termelő országokban Forrás: FAO

7. Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban (2004) Forrás: Ofival, KSH

8. A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban ("E" minőségi kategória) Forrás: AKI

9. A vágósertés-termelés hatékonyságának nemzetközi összehasonlítása (2002) Forrás: AKII Statisztikai Osztály, valamint Danish Bacon and Meat Council

10. A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003) M.e.: % Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

11. VágósertésKöltség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 259 020 Ft/t 271 441 Ft/t 281 750 Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

12. A csatlakozás hatásai • Tényleges hatások • A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. • Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is • A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán • Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak

13. Várható hatások • Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. • A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok) • Az ágazat szereplőinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát. • Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak

14. Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai • A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; • Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; • A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; • A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

15. A baromfihústermelés megoszlása a főbb termelő országokban Forrás: Ofival 2004

16. A baromfihústermelés alakulása Magyarországon Forrás: KSH

17. A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 között Forrás: Ofival 2004

18. Részesedés a világ baromfihús-exportjából Világ baromfihús-kereskedelme: 10,1 millió tonna Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 6,9 millió tonna Forrás: Ofival 2004

19. A főbb baromfihús exportőrök kivitelének alakulása Forrás: FAO

20. Egy főre jutó baromfihús-fogysztás az EU-ban (2002) Forrás: KSH, FAO

21. A brojler felvásárlási árának alakulása Forrás: AKI Piaci Információs Osztály

22. A hazai vágócsirke-termelés naturális hatékonyságának összehasonlításaaz EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival (2002) Forrás: Baromfi Terméktanács, valamint Nyárs és Papp [2002]

23. A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2003) Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)

24. VágócsirkeKöltség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 183 170 Ft/t 191 230 Ft/t 198 500 Ft/t Jövedelem: -7 312 Ft/t Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

25. A csatlakozás hatásai • Tényleges hatások • A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. • Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is • A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán

26. Várható hatások • Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat. • Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús) • Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak • Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani.

27. Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai • A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; • A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; • A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése; • A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.

28. Köszönöm a figyelmet