Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben

1. Jogszabályi változások a 2012/2013-as tanévben Dr. Dudás Lilian jogtanácsos www.pedagogusok.hu www.oktatasrol.blog.hu drdudas@pedagogusok.hu

2. Jogforrások a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (2012.12.31) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkező 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (hatályon kívül helyezve a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet) Közigazgatás átszerezésére vonatkozó törvények, rendeletek (Járások, Klebersberg Intézményfenntartó Központ)

3. Módosult Kjt. rendelkezések 25. § (2) bekezdés (A közalkalmazotti jogviszony megszűntethető) f) azonnali hatállyal • fa) a próbaidő alatt, • fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, • fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy • fd) a (3) bekezdés szerint, valamint • g) rendkívüli felmentéssel • ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy • gb) a gyakornoki idő alatt.

4. Módosult Kjt. 37/B. §- helyette új Mt. 294. § (1) bekezdés • g) nyugdíjas munkavállaló, aki • ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), • gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, • gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, • gd) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, • ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, • gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy • gg) rokkantsági ellátásban részesül,

5. Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §. • Helyette új Mt. rendelkezéseket kell alkalmazni • 4. Általános magatartási követelmények • 6. § (1) A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. • (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. • (3) A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. • (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

6. Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §. • 8. § (1) A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. • (2) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell.

7. Módosult Kjt. - nincs fegyelmi, törölték a Kjt. 45-53. §. • 8. § (3) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. • (4) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

8. Mt. 78. §-a • (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél • a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy • b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

9. Mt. 78. §-a • (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

10. Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért • 56. § (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

11. Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért • (2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

12. Fegyelmi helyett: Mt. 56. § - Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért • (3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. • (4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. • (5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

13. Megoldás: KSZ vagy egyéb szabályzat • Mt. 17. § (1) A munkáltató a 15–16. §-ban meghatározott jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. • (2) A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.

14. Mt. 15-16. §-a • Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat • A kötelezettségvállalás • 14. § Az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre.

15. Új Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény

16. Hatálybalépés • legnagyobb része 2012. július 1. napjától • 2013. január elsejétől a szabadság és szabadság kiadásáról való rendelkezések

17. Szerkezete • Indokolás szerint azért jobb, mint a régi, mert „modern” és nincs tele utaló szabállyal; • Szellősnek és olvashatónak tűnik, de tele van olyan jogi – főként polgári jogi - szakszavakkal, amit jogász élvezettel alkalmaz, a az átlagembernek azonban idegen; • Nincs összhangban az eddigi munkatörvénykönyvi rendelkezésekkel

18. Munkavégzés alóli mentesülés – Mt. 55. § • 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól • a) keresőképtelensége, • b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint • c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá • d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, • e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, • f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

19. Munkavégzés alóli mentesülés- Mt. 55. § • g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, • h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, • i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, • j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá • k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. • (2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

20. Munkaszerződés módosítása – Mt. 58-59. § • 58. § A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

21. Munkajogi védelem Mt. 273. § • (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges – a (3) bekezdés szerint megjelölt – választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. • (2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

22. Munkajogi védelem Mt. 273. § • (3) A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma • a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt, • b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt, • c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt, • d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt, • e) a négyezer főt meghaladja, öt főt • jelölhet meg.

23. Munkajogi védelem Mt. 273. § • (4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt. • (5) A szakszervezet akkor jogosult a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. • (6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

24. Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. § • (1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)–(4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. • (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.

25. Munkaidő-kedvezmény Mt. 274. § • (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. • (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. • (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár.

26. Képviselete • 275. § A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

27. A nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény

28. Alaptörvény XVI. cikk • (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. • (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. • (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

29. Miben más? • Kerettörvény • Más szerkezet • Más logika • Nem kerülhető el a régi átemelése sem (pl. pedagógusok képesítése)

30. Alapelvek • 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.

31. Alapelvek • 1. § (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

32. Alapelvek • 1. § (3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

33. Alaplevek • 3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

34. Alapelvek • 3. § (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

35. Szerkezete • Értelmező rendelkezek: 4 § • Intézmény típusok és igazgatási feladatok: 7-23. § • Köznevelési intézmény működési rendje: 24-25.§ • Pedagógiai program: 26. §

36. Szerkezete • Tanulók, gyermekek jogai: 45-47. § • Tanulók kötelezettségei: 51-57. § • Pedagógusok jogai és kötelességei: 62-65. § - kiemelt büntetőjogi védelem – Btk. 278. §

37. Pedagógus jogai • 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy • a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, • b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, • c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

38. Pedagógus jogai • e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, • f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, • g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, • h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

39. Pedagógus jogai • i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, • j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, • k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

40. Pedagógus jogai (hatályba lép 2013.09.01) • 65. § (6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. • (7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.

41. Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01) • 62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

42. Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01) • (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. • (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

43. Pedagógus kötelezettségei • 62. § (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

44. Pedagógus kötelezettségei (hatályba lép 2013.09.01) • (3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét.

45. Intézményvezető • 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője • a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, • b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, • c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

46. Intézményvezető • d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, • e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, • f) képviseli az intézményt.

47. Hatálybalépés • Szakaszos: • 2012. szeptember 1. • 2013. január 1. • 2013. szeptember 1. Ezen időtartamokra a közoktatási törvény hatályban maradó rendelkezéseit kell majd alkalmazni.

48. Változik • Nemzeti Alaptantervre épülő, (NAT várható elfogadása - május eleje) • kerettanterv, majd • helyi tanterv • 10 %-ban térhet el

49. Változik • Tankönyvellátás rendje • Tankönyvek elbírálásának a rendje szigorodik

50. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkezik • hatályon kívül helyezték a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendeletet