Tiszaugi Víziközmű Társulat

1. Tiszaugi Víziközmű Társulat Rendkívüli küldöttgyűlése 2010. március 1.

2. Napirendek • Az Intéző Bizottság új tagjainak megválasztása; • Az Alapszabály módosítása; • A Társulat jövőjéről;

3. 1.) Intéző Bizottság új tisztviselőinek megválasztásáról • Az Alapszabály 14. pont (1) bek. a) alpontja szerint rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha az intéző- vagy ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökkent. • Az Intéző Bizottság 3 tagból áll, akiket a küldöttgyűlés 5 évi időtartamra a tagok közül választ meg.

4. 2/2010. (III. 1.) Kgy-i Határozat-tervezet /Tiszaugi Víziközmű Társulat Intéző Bizottság tagjainak megválasztásáról/ Tiszaugi Víziközmű Társulat Küldöttgyűlése úgy határozott, hogy az Intéző Bizottság elnökéül Lantosné dr. Szabó Erikát, tagjaivá: Sztojcsev Jánost és Gulyás Lajost választja meg 5 évre terjedően.

5. 2.) Alapszabály módosítása • Szükségességének indokai: A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV.törvény (Vttv.) megjelenése • Módosítani szükséges: • 1.) az Alapszabály 10-20. pontjaiban szereplő küldöttgyűlés kifejezés helyett a Vttv. 64. § (6) bekezdése szerinti közgyűlés kifejezésre. • 2.)az Alapszabály 14. (1) c) alpontjában szereplő mondatot (Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha… a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább 1/3-a azt az ok megjelölésével kéri, illetőleg…) az alábbira módosulna: „A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a közgyűlést össze kell hívni.” • 3.) az Alapszabály 17. (6) bek. az alábbiak szerint módosulna: „Az Alapszabály módosításához, a víziközmű társulat megszüntetéséhez, más víziközmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a közgyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatra van szükség.”

6. 3.) A Társulat jövőjéről • Folyamatos működési problémák; • Érdekeltségi hozzájárulás-fizetési hajlandóság alacsony foka; • Az Önkormányzattól való elzárkózás; • Az Önkormányzat ezidáig sikertelen „különutas” megoldása;

7. Megoldási javaslatok • Az új Intéző Bizottság irányításával újraéleszteni a Társulat működését, a lakosság bizalmának helyreállításával; • Az Alapszabály 42. pont (1) bek. a) alpontja szerint a közgyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését (feloszlását)

8. A víziközmű társulat jogutód nélküli megszűnése esetén – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően- végelszámolásra kerül sor.

9. A végelszámolási eljárásról • A Ctv. 94. § (1) A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. • (2) Jogszabály cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén is előírhatja e fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását. • (3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. • 95. § (1) A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. • (2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. • (3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető. • (4) Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. • 97. § (1) A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez, ide nem értve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vagyont. • (2) A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. • 98. § (1) A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is.

10. A fentiekből látható, ezen közgyűlés során nem javasolható még az utóbbi döntés meghozatala, az új Intéző Bizottságot bízzák meg a végelszámolás előkészítési feladataival. • Javasolt határozat-tervezet: • 3/2010. (III.1.) Kgy határozat-tervezet • /A Tiszaugi Víziközmű Társulat végelszámolásával kapcsolatos előkészítő feladatokról/ • TVT Közgyűlése úgy határozott, hogy az Intéző Bizottság elnökét megbízza a végelszámolás előkészítési feladataival. Határidő: 2010. április 15.

11. Köszönöm a figyelmüket!