500 likes | 599 Views
„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA”. 2 . modul : Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek. www.aurora-project.eu. Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra. TARTALOM
E N D
„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek
www.aurora-project.eu Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.
TARTALOM Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére Kommunikáció az egészségért Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásban Az orvos szemszögéből Alapszabályok Teendők A kifejezésmód A Pap teszt megelőző jellegének közvetítése Az egészségkultúra megváltoztatása A helytelen egészségkultúra megváltoztatása Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése Ismeretterjesztő megközelítés Félelem Miért jön a változás? A vizit Alapelvek Légy tájékozott és gondolj a felelősségedre Egészség-pszichológia Összegzés Hivatkozások
Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére
Összegzés Interjú O-b kapcsolatok Igen, de... A kifejezésmód Egészségkultúra Kommunikáció az egészségért • Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásban • Igen, de… dilemma • Kifejezésmód a betegekkel • Az egészségkultúra megváltoztatása • Motivációs interjú • Miért változik az ember? • Példa: Orvos-beteg dialógus • Összegzés Az orvosi javaslatok követése és megértése nagy mértékben függ az egészségügyi szakember beteggel történő hatékony kommunikációs képességétől.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Orvos-beteg kapcsolat a megelőző ellátásban A beteggel történő első találkozás meghatározó; lehet egy effektív együttműködés kezdete, vagy mindkét fél csalódottságát is okozhatja, mely egy másik ellátó kereséséhez, vagy a preventív ellátás teljes elutasításához is vezethet.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Az orvos szemszögéből Az orvos-beteg kommunikáció verbális és non-verbális folyamatokból áll, melyek során az orvos információt kap, majd közöl a beteggel, ezáltal kialakítva a terápiás kapcsolatot. A kommunikáció egyszerűnek tűnik. A gyakorlatban ez a fajta kommunikáció inkább kihívást jelentő.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Alapszabályok Különösen igaz a preventív ellátásban. Amit az orvosnak először észlelnie kell: IGEN, DE …DILEMMA
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits IGEN, DE…DILEMMA Amikor meg akarunk változni, de ugyanakkor mégsem. Amikor Pap tesztet akarunk… de egyidejűleg ott a kényelmetlenség, ismeretek hiánya, kulturális vagy vallási gátak jelenléte, melyek meggátolják akaratunkat. Pap-teszt….?
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits IGEN, DE…DILEMMA Az ambivalencia felfedése az elakadás lényegének kulcsa. Amikor: A vegyes érzelmek konfliktusa és annak feloldása központi jelentőségű a változásban. Az ambivalens érzelmek révén lehetséges a változást megalapozó értékes döntések meghozatala.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Teendők Keresd a beteg tekintetét, fogjatok kezet, mutatkozzatok be! Nyugtasd meg és próbáljatok összhangba kerülni! Kerüld az ítélkező jellegű beszédet vagy magatartást! Ne állj! Bátorítsd! Engedd a beteget beszélni! Tégy fel megválaszolandó kérdéseket! Legyetek partnerek – ez segíteni fog neki abban, hogy visszajöjjön következő tesztre! Ne feltételezd, hogy tudják, miről van szó – magyarázz – említs példákat! Figyelj a non-verbális kommunikációdra – ne mutasd az ingerültségedet, rosszallásodat, türelmetlenségedet! Ismerd meg a beteg hátterét (vallási vagy kulturális gátak)! Bátorítsd őket kérdés-feltevésre! Figyeld a gondolatmenetét!
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A kifejezésmód Szeretnék Pap tesztet… de olyan kínos… NE Ne érezze így, rengeteg nőt vizsgálok meg naponta! Különösen a társadalom peremén élő nők, mint az emigránsok, kulturális és vallási okokból nem engedik, hogy férfi orvos vizsgálja meg őket
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits EHELYETT ;) Megértem – de beszéljük meg, hogy miről is van szó, mennyit tehet így az egészségéért Szívesebben venné, ha egy nővér végezné el a mintavételt?
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits NE “A saját egészségéről van szó”vagy“ezzel tehet a rák ellen” Jól vagyok, miért lenne szükségem a Pap-tesztre? Rengetegen már a daganat említésétől is megrémülnek. Sokan, különösen a fejlődő országokból úgy gondolják, ha jól érzik magukat, minden rendben van.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét EHELYETT
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét Ehelyett Sok betegség csak hosszú idő alatt alakul ki – ha az időszakos teszteléssel figyel magára, pénzt és sok problémát spórolhat a jövőben vissza
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét EHELYETT Megelőzi a prekancerózus elváltozást még jóval a daganat kialakulása előtt vissza
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits NE Félek a daganattól … nem akarom tudni, hogy nekem is van Megértem, hogy fél, de nem olyan veszedelmes, mint gondolja
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits EHELYETT Egyszerű, hiteles információt adj a Pap-teszt megelőző természetét illetően! Ne gondold, hogy minden nő érti, amit mondasz! Légy megnyugtató és megértő, akármilyen egyszerű kérdés is hangzik el!
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Magyarázz Sok orvos nem nyújt megfelelő felvilágosítást a méhnyakrákról és nem emeli ki a teszt megelőző jellegének fontosságát
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits NE Nem akarom tudni, hogy HPV fertőzött vagyok, a partnerem dühös lesz, bajban leszek
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits NE Sok orvos inkább nem avatkozik be e ponton, ezzel félreértésekre adva okot A HPV fertőzés lényegét gyakran nem értik, vagy félreértik a szexualitással való kapcsolata miatt
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits EHELYETT Mesélj a vírusról; A leggyakoribb fertőződési módokról; A fertőzés aszimptomatikus jellegéről; Arról, hogy a fertőződés nem feltétlenül vezet daganathoz; Lásd el felvilágosító anyaggal;
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Az egészségkultúra megváltoztatása “Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül: ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni.” Mark Twain
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A helytelen egészségkultúra megváltoztatása Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése Ismeretterjesztő megközelítés Félelem
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése • Adj kézzel fogható képet a helytelen egészségkultúra következményeiről • Érezd magad is motiváltnak a jó irányba történő változásban • Kampányok • •A motiváció felkeltése • •Nem lehet sikert elérni pusztán a teendők ‘tanításával’
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Ismeretterjesztő megközelítés Az üzenetek egyértelmű közléseket hordozzanak •A méhnyakrákszűrést favorizáló kommunikáció egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy úgy kell szemléletet váltani, hogy a szűrés mindenképpen eleme legyen a változásnak Több erős üzenet nagyobb változást eredményez, de csak egy bizonyos pontig •A túl extrém üzenetek nem hatásosak A diagnosztikus vizsgálatokhoz, mint a méhnyakrákszűréshez való pozitív hozzáállás kialakítását az segítheti a legjobban, ha a beteg megismeri a szűrés hiányában esetlegesen kialakuló betegségeket, következményeket •Az egészségvédő magatartás kialakulásához (mint pl. fényvédő krémek használata) hatékonyabb a megszerezhető előnyök hangsúlyozása
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Ismeretterjesztő megközelítés Ha a hallgatóság befogadó az egészségkultúra változtatását illetően, szerencsésebb csak a kedvező tények említése •Ha a hallgatóság elutasító, mindkét típusú kommunikáció alkalmazandó Például: •A méhnyakrákszűrésre hajlandó rétegnél elégséges csak a megszerezhető egészségi előnyök bemutatása •Azoknál azonban, akik haboznak a részvételt illetően, célra vezetőbb lehet az a fajta kommunikáció, amiben az elmaradt teszt rizikója domborodik ki
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Ismeretterjesztő megközelítés Az információközlés nem feltétlenül biztosíték arra, hogy a helyes üzenet érkezett meg, főleg ha az egészséget negatívan befolyásoló tényeket közöltek •Az üzenet defenzív választ válthat ki •Az elvárt változás helyett éppen a probléma túldimenzionálása vagy bagatellizálása alakulhat ki
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Félelem Feltételezés: Ha félelem alakul ki, hogy egy bizonyos szokás árt az egészségnek, mindent megteszünk, hogy a félelmünk csökkenjen •Minél nagyobb a félelem, annál erősebb a változtatásra való késztetés •Természetesen ez nem mindig teljesül Változtassak vagy ne..?
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Félelem • A túlságosan meggyőző üzenetek, melyek túl sok félelmet oszlatnak el, gátolhatják a hozzáállás változását • •A félelem önmagában: • •Nem elégséges a hozzáállás megváltozásához • •Nem feltétlen eredményez hosszú távú változást • Hacsak nem társul: • •Cselekvési tanácsokkal • •A változás eredményességéről kapott információkkal
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Miért jön a változás? A beteg motivációinak megismerésében az első lépés gyakran annak felismerése, hogy a beteg miért nem akarja a Pap-tesztet. De még ennél is hasznosabb és előrébb vezető kérdésfelvetés, hogy miért akar tenni valamit saját egészségéért. Miller és Rollnic (2002) szerint a motivációnak 3 összetevője van: • Hajlandóság a változásra • Képesség annak véghez vitelére • Késznek lenni rá
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Hajlandóság: A változás fontossága Az emberek meg akarnak változni, ha érzik, hogy a jelenbeli tett és a jövőbeli nyereség között aránytalanul nagy a különbség.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Képesség: A változásba vetett hit A beszélgetésnek ebben a fázisában nyújthat az orvos segítséget, megoldást. Néha a beteg azt érzi, hogy akarna, de nem képes tenni az egészségéért.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Readiness: Prioritások Nem szeretnék méhnyakrákot kapni, de a Pap-teszt most nem a legfontosabb dolog. Meglehet a hajlandóság és a képesség is a saját egészségért való tevésért, de a tett mégis hiányzik.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A találkozás Mit tud a méhnyakrákról? Már hallottam róla… A doktor megválaszolandó kérdéssel nyit
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A találkozás Tudja, hogy megelőzheti? Mit tegyek?
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A találkozás Járjon rendszeresen szűrésre! Tudom, de egy kicsit problémás számomra. A páciens azonnal kifejezi habozását, ami védekező álláspontot is jelenthet
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A találkozás Kényelmetlenül érezném magam. Miért problémás? Tudom, hogy nem kellemes vizsgálatról van szó. Nem, valóban nem. A konfrontálódás helyett az orvos csak reflektál Az orvos látja, hogy a beteg még mindig habozik, ezért tovább erősíti a beteg motivációját előre mutató feltevésekkel Nem tudom, de remélem, hogy egészségesebb leszek. Reflekció és megerősítés a fontos kérdésekben Mit gondol, mi történhet, ha részt vesz a Pap teszten? Igen, lehetséges, de szerintem mindenképpen megnyugtatná magát azzal, ha Pap tesztet végeztetne.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A vizit Konfrontáció helyett az orvos simán csak reflektál. D: Miért problémás? P: Nincs rá időm. D: Ez igaz, valamennyi időbe természetesen kerül. P: Dolgozom, a gyerekek, tényleg nincs most rá időm. D: Szóval, ha nem jön el szűrésre, több ideje marad. P: Természetesen! D: Rendben, és mit gondol, mi lesz, ha mégis valami abnormális folyamat indul el a méhnyakban? P: Remélem, nem történik ilyesmi. D: Természetesen, reméljük, nem, de ha mégis, mennyi időbe fog az kerülni? P: Ez igaz. A terápia sokkal több időbe kerül és akkor nem is tudok dolgozni. D: Más problémát is szülne? P: Senki sem tudna a gyerekekre vigyázni... D: Tehát, egy óra Pap teszttel sok-sok napot takaríthat meg? P: Igen, valóban. Egyszerű helyeslés. Az orvos látja a beteg további habozását, kihasználja az alkalmat a megerősítésre jövőbeli feltevésekkel. Az orvos reflektál és folytatja az előre tekintést. Cselekvésre buzdít. Az orvos szuggesztív kérdéseket használ.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits A vizit A Pap teszt hogyan segít nekem? Ha rákos vagyok – ez van , semmi sem segíthet már. Ez a vizsgálat méhnyak betegséget fedhet fel, mely akár rákossá is válhat. Ha korán felfedezzük, hogy valami elindult, megelőzhetjük a rák kialakulását. Az információ átadása
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Alapelvek Együttműködés– a felsőbbrendű hozzáállás kerülendő, helyette partner jelleggel kommunikáljunk a beteggel Inkább kérdezzünk, mintsem kijelentéseket tegyünk Az orvos helyett inkább a beteg sorolja fel érveit a változás mellett Támogatás meggyőzés helyett Felfedés exhortation helyett
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Légy tájékozott és gondolj a felelősségedre Figyelj a nyelvi különbségekre, kérj tolmácsolást Ha kirekesztett helyzetű nőkkel találkozunk: Ha férfi vagy, tudj női kollégáról, aki megcsinálja a tesztet; magyarázd el a Pap tesztet, a méhnyakrákot, a HPV szerepét Légy tárgyilagos és ne elítélő, amikor a HPV-ről, és annak kapcsolatáról a méhnyakrákról beszélsz. Mondd el, mennyire mindennapos a HPV fertőzés. Mondd el, hogy majdnem minden nő fertőződött valaha, de csak nagyon keveseknek lesz méhnyakrákjuk. Fogadd el a különleges kulturális szokásokat, szégyenérzetet, félelmet és kellemetlenség-érzést.
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Egészség-pszichológia Professzionális megközelítés az életviteli szokások változtatására, melyek magukban foglalnak: • Edukációs tényezőket • Motivációs tényezőket Szükséges megvizsgálni: • Egy bizonyos rizikóra való fogékonyság értelmezése • Az életviteli szokások fontossága a fenti rizikó tekintetében • A személyes cselekvések súlyának érzékelése a fenti rizikó csökkentésére
Az alkalmazott értékelési tényező hatékonysága, alkalmazhatósága A szándék, melyben a személy valóban hisz, hogy képes felelősséggel viseltetni azért, hogy a veszélyt csökkentse (ön-hatékonyság) A személy képzete arról, hogy milyen személyes fogékonysága van az adott betegségre A veszély nagysága Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Összegzés Azt, hogy az adott személy milyen életvitelű, számos tényező befolyásolja: All photos licensed by FreeDigitalPhotos.net Ambro, Stewart Miles, Castillo Domonici, Andy Newson, photostock
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Az orvos-beteg párbeszéd verbális és non-verbális folyamatokból áll. igaz hamis Sok orvos nem ad elegendő információt a méhnyakrákról és nem emeli ki a szűrés megelőző jellegét igaz hamis Referenciák: katt ide
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits Nagyon jó!!
Summary Interview D-P relations Yes..but How to speak? Health habits De nem elég!
Hivatkozás • Banks, SM., Salovey, P., Greener, S., Rothman, A.J., Moyer, A., Beauvais, J., & Spel, E. ( 1995). The effects of message framing on mammography utilization. Health Psychology, 14, 178-184. • Barry D. Weiss. Health literacy and patient safety: Help patients understand. Manual for clinicians. Second edition2007 American Medical Association Foundation and American Medical Association. • Becker, M.H. & Janz, N.K. (1987). On the effectiveness and utility of health hazard/health risk appraisal in clinical and nonclinical settings. Health Services Research, 22, 537-551. • Carlson, N.R. (1998). Psychology of behavior. Boston: Allyn & Bacon. • Conner, M. & Norman, P. (1995). Predicting health behavior: Research and practice with social cognition models. Buckingham, Philadelphia: Open University Press. • Croyle , R.T., Sun, Y. C., & Louie, D. H. ( 1993). Psychological minimization of cholesterol test results: Moderators of appraisal in college students and community residents. Health Psychology, 12, 503-507. • Gerrard, M., Gibbons, F. X., Benthin, A. C., & Hessling, R. M. (1996). A longititudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vice versa. Health Psychology, 15, 344-345. • Kalichman, S. C., & Coley, B. (1996). Context framing to enhance HIV- antibody-testing messages targeted to African American women. Health Psychology, 14, 247-254. • Leventhal, H. (1970). Findings and theory in the study of fear communications. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in experimental social psychology (Vol. 5, pp. 120-186). New York: Academic Press. • Millar, M. G., & Millar, K. (1995). Negative affective consequences of thinking about disease detections behaviors. Health Psychology, 14, 141- 146. • Millar, M. G., & Millar, K. (1996). The effects of anxiety on response times to disease detection and health promotion behaviors. Journal of Behavioral Medicine, 19, 401- 414. • Miller, W.R., Rollnick, S. (2002). Motivational Interviewing. Preparing People for Change. New York, London: The Guilford Press. • Norman, P., Abraham, C. & Conner, M. (2000). Understanding and Changing Health Behavior: From Health Beliefs to Self-Regulation. Australia: Hardwood academic publishers. • Ogden, J. (2003). Health Psychology: A textbook (2nd Eds). Buckingham: Open University Press. • Rothman, A.J., & Salovey, P. (1997). Shaping perceptions to motivate healthy behavior: The role of message framing. Psychological Bulletin, 121, 3-19 • Rutter, D. & Quine, L. (2002). Changing Health Behavior. Buckingham: Open University Press. • S.E. Taylor & Thompson, S.C. (1982). Stalking the elusive ‘vividness’ effect. Psychological Review, 89, 155-181. • Savard, M. Bridging the Communication Gap between Practitioners and their Patients. Role of HPV and Advances in Cervical Cancer Prevention in Monsonego J. (ED.) Emerging Issues on HPV Infections from Science to Practice,Basel: Karger Publications, 2006. • Self, C. A., & Rogers, R.W. (1990). Coping with threats to health: Effects of persuasive appeals on depressed, normal, and antisocial personalities. Journal of Behavioral Medicine, 13. 343-358. • Stroebe, W. & Stroebe, M., S. (1997). Social Psychology and Health. Great Britain: St Edmundsbury Press. • Sturges, J. W., & Rogers, R.W. (1996). Preventive health psychology from a developmental perspective: An extension of protection motivation theory. Health Psychology, 15, 158-166. • Sutton, S. R., & Eiser, J. R. (1984). The effect of fear-arousing communications on cigarette smoking: An expectancy-value approach. Journal of Behavioral Medicine, 7, 13-34. • Weinstein, N.D. (1993). Testing four competing theories of health-protective behavior. Health Psychology, 12, 324-333.