Fejlod si rendelleness gek

1. Fejlod�si rendelleness�gek A/ preconcepcion�lis k�rosod�sok pl anya �r�kletes betegs�gei, sz�loi kock�zati t�nyezok (pl anya kora), sug�rhat�s, alkoholizmus B/ prenatalis k�rosod�sok -genetikai �rtalmak: anyagcsere betegs�gek, enzimdefektusok, kromosz�ma rendelleness�gek -infekci�k, m�rgez�sek, Rh incopatibilit�s, t�pl�lkoz�si zavarok, anyai betegs�gek C/ perinatalis k�rosod�sok korasz�l�tts�g, sz�let�si hypoxia D/ postnatalis k�rosod�sok korai betegs�gek, t�pl�lkoz�si zavarok, szomatikus betegs�gek

2. Agyvelot � microcephalia: agyi magvak vagy kisagy fejlod�s�nek hi�nya �Agys�rvek� � meningocele, encephalocele Gerincvelo � spina bifida

3. N�h�ny fejlod�si rendelleness�g: Paralysis bulbaris: M�s betegs�gek r�szjelens�ge. T�net: besz�dzavar, nyelvmozg�si, nyel�si zavar, aphonia. Amyotrophi�s lateralsclerosis: Centr�lis �s perif�ri�s motoros neuron egy�ttes pusztul�sa. Izomsorvad�s �s spasztikus pyramist�netek. Jellemzo az �rz�szavar �s vegetat�v zavar hi�nya. Syringomyelia: T�net: fvtg-ok disszoci�lt �rz�szavara. Spinothalamikus rostok roncsol�d�sa � ho, f�jdalomkies�s. Vegetat�v sejtek pusztul�sa vegetat�v zavarokhoz vezet. Mozgat�sejtek pusztul�s�val perif�ri�s b�nul�s

4. Agyt�rzsi aktiv�l� rendszer A tudat �bers�g�nek zavarai. Fokozatai: - k�bults�g - szomnolencia: �bresztheto, de mag�ra hagyva elalszik. - szopor: csak erosebb ingerekkel �bresztheto - k�ma: teljes tudatveszt�s reflexek cs�kken�se, f�jdalomingerekre val� reakci� alapj�n fokozatai vannak. �������� Coma depasse �������� Vigil k�ma �

5. Neurotraumatol�gia KIR s�r�l�sei: Ny�lt s�r�l�sek: orrv�rz�s, f�lv�rz�s, p�paszemhaematoma - basisfractura Z�rt s�r�l�sek: tompa behat�sokra K�vetkezm�nyei: Commotio cerebri: Tudatzavar, eszm�letlens�g, retrograd vagy anterograd amn�zia. Panaszmentess�g ut�n fejf�j�s, h�nyinger, h�ny�s Th: �gynyugalom Contusio cerebri: agyz�z�d�s. Lehetnek g�ct�netek. Napok, hetek alatt szunik, de maradv�nyt�net lehet. Posttraum�s agyoedema 3.-5. napon cs�csosodik. T�net: tudata ism�t beszuk�l, vegetat�v param�terek romlanak.

6. T�rszuk�to v�rz�sek Compressio cerebri-t okoz, fejs�r�l�sek kapcs�n. Epiduralis haematoma: dura �s csont k�z�tt. T�netek �r�k, 1-2 nap m�lva. Lucidum intervallum Subduralis haematoma: dura �s arachnoidea k�z�tt Akut, subakut: napok, Kr�nikus: h�napok T�net: koponyauri nyom�sfokoz�d�s + g�ccal ellent�tes vtg-ok gyenges�ge, b�nul�sa, pupilladiferencia, tudatzavar. Subarachnoidealis v�rz�s: erek fal�nak megreped�se miatt liquort�rbe v�rz�s. Ok: fejl. rendelleness�g, �rfalgyenges�g, aneurizma, trauma. T�net: �t�sszeru tark�t�ji f�jdalom, h�ny�s, tark�k�t�tts�g, g�ct�net, tudatzavar. Th: �gynyugalom, vegetat�v stabiliz�l�s, agyoedema cs�kkent�se

7. Perif�ri�s IR-i s�r�l�sek Ok: ficamok, t�r�s, s�r�l�sek, hegk�pzod�s Az �rintett ideg ter�let�n b�nul�s, izomsorvad�ssal, trophicus zavarokkal. Kevert idegn�l �rz�szavar, f�jdalom is. T�pusos form�i: - Plexus brachialis s�r�l�se: sz�l�si s�r�l�s farfekv�sn�l, k�sobb v�llficam, nyaki borda, mut�ti s�r�l�s Felso forma: Erb-Duchenne b�nul�s � v�ll�v izmai sorvadnak; Als� forma: Klumpke b�nul�s � k�zben gyenges�g, �rz�szavar. - N. radialis s�r�l�s: �lomm�rgez�s, deltaizomba adott injekci� T�net: v�zszintesig emelt kar mellett k�zfej�t l�gatja, ha kez�t �k�lbe szor�tja, csukl�ja behajlik, a k�zfejet nem tudja h�tra hajl�tani.

8. N. ulnaris s�r�l�s: Kisujj a gyurusujjt�l elt�volodik. Froment t�net N. medianus s�r�l�s: k�z mikrotraumakor. �k�lszor�t�skor 1.-2. ujj nem hajlik be. N. femoralis: t�rdreflex kiesik, combban hajl�tani, t�rdben fesz�teni nem tud N. tibialis: nem tud l�bujjhegyre �llni. N. peroneus: porckorongs�rv, toxikus �rtalom, sarokra nem tud �llni, l�bfej l�g j�r�skor

9. Polyneuropathia T�bb idegre vonatkoz� degenerat�v s�r�l�s. V�gtag distalis r�sz�n gyenges�g, petyh�dt b�nul�s, f�jdalom, kesztyu, harisnyaszeru zsibbad�s, �rz�szavar. Saj�t reflex kiesik, izomsorvad�s. Okok: - Toxikus: �lom, arz�n, gy�gyszermell�khat�s - Metabolikus: alkoholos (B1 hi�ny, avtg-i f�jdalom, reflexhi�ny, �rz�szavar), diab�tesz (avtg zsibbad�s), terhess�g (foltos zsibbad�s�rz�s) - infekci� (pl olt�s ut�n 2-3 h�ttel is, j�indulat�) - ischemi�s � v�rell�t�si zavar

10. Cerebrovascularis k�rk�pek Leggyakrabban k�z�pkor�akon �s idosebbeken, de sz�l�skor is. Agyi hypoxi�t okozhat: oxig�nhi�nyos k�rnyezet, t�dobetegs�g, sz�vel�gtelens�g, Betegs�gek �Stroke�: Minden cerebrovascularis insultus. 2 nagy kateg�ria: v�rz�sek, ischemi�k. TIA (tranzitorikus ischemias attack): �tmeneti agyi kering�szavar. 24 �r�n bel�l m�lik. Ok: mikroemboliz�ci�, hypertensiv kr�zis, ACI stenosis, ritmuszavar, aneurysma. T�net: motoros aphasia, zsibbad�s, paresis, �tmeneti l�t�szavar, vaks�g (carotis ter�let). Sz�d�l�s, tudatzavar (vertebrobasillaris ter�let). Maradv�nyt�netek lehetnek.

11. Thrombosis cerebri: Ok: �relmeszesed�s, szeptikus �llapot. Fokozatos art�ri�s elz�r�d�s. V�n�s thrombosis terhess�g �s sz�l�s alatt gyakori. G�ct�netek: hemiparesis, �rz�skies�s, aphasia. Embolia cerebri: Hirtelen kezdet. Ok: sz�vbetegs�g (reum�s l�z, infarktus, billentyuzavar), leszakadt embolus az agy�rben elakad. Legt�bbsz�r ACM ter�let. T�net: hirtelen tudatzavar, aphasia. Apoplexia cerebri: agy�llom�ny roncsol� v�rz�se. Bevezeto szakasz: rossz k�z�rzet, fejf�j�s, zavarts�g, v�rnyom�semelked�s. Kiboml�sa: eszm�letveszt�s, lass� pulzus, Cheyne-Stokes l�gz�s, cyanosis, incontinencia, hypotonia. K�sobb spasztikus t�nusfokoz�d�s, k�ros reflexek, aphasia, tekint�szavar. Maradv�nyt�netek pl hemiplegia. Th: nyugalom, vegetat�vum stabiliz�l�sa, antiaggreg�ci�, kering�sjav�t�s.

12. Agyi �relmeszesed�s: ment�lis hanyatl�s, g�ct�netek, mem�ria roml�sa (r�vidt�v�), sz�d�l�s, f�rad�konys�g, b�nul�sok, Parkinson betegs�g. � Agyi kering�szavar: T�net: eszm�letveszt�s, delir�zus �s hypnoid tudatzavar Arteriosclerotikus pszichoszindr�ma: szigetszeru eml�kezetkies�s, szem�lyis�gbeli rigidit�s, sz�d�l�s, feled�kenys�g. Idegrendszeri g�ct�netek, le�p�l�si jelek. Depresszi�, szorong�s, elszeg�nyed�si t�veszm�k. Esetleg �jszaki delir�zus zavarts�g, hallucin�ci�k, t�j�kozatlans�g

13. Gyullad�sos megbeteged�sek Helye szerint: - agyvelo � encephalitis - gerincvelogyullad�s � myelitis - gy�kgyullad�s � radiculitis - ideggyullad�s � neuritis - agyh�rtyagyullad�s � meningitis � Lefoly�s szerint: akut, szubakut, kr�nikus K�rokoz�: bakteri�lis, viralis, k�vetkezm�nyes

14. Encephalitisek Bakteri�lis: heveny, t�nete b�nul�s, tudatzavar. Ha sz�rke�llom�ny k�rosodik: polioencephalitis; feh�r�llom�ny: leucoencephalitis; mindketto: panencephalitis. Elsodleges ritka, ink�bb az agyh�rty�k gyullad�sa terjed ki (meningoencephalitis) Belole t�lyog keletkezhet. Viralis: akut, szubakut, �vek, �vtizedek m�lva ut�t�netek alakulhatnak ki (pl parkinsonizmus). Ok: pl herpesz, influenza, veszetts�g v�rusa. PESP (panencephalitis subacuta progressiva): gyermek �s serd�lokor betegs�ge: szem�lyis�gv�ltoz�s, szellemi hanyatl�s, besz�d le�p�l�se, r�vid tudatveszt�sek, majd EP mozg�sok, v�g�l mozg�sszeg�nys�g, teljes mozdulatlans�g, rigor.

15. Kullancsencephalitis: bif�zisos lefoly�s. 1-2 hetes inkub�ci�, influenza szeru t�netek, v�gtag �s h�tf�jdalmak. T�netmentes szak 1-2 h�t. Meningoencephalitises st�dium. K�vetkezm�nyes: reum�s megbeteged�st k�vetoen allergi�s reakci�k�nt chorea minor. Gyermekkorban foleg, gyakran sz�vizomgyullad�ssal. F�loldali choreiform mozg�sok Myelitisek. Z�mmel encephalomyelitisek.Gyakran marad vissza mozg�szavar. Polyomyelitis anterior acuta � J�rv�nyos gyermekb�nul�s (Heine-Medin k�r):gv mellso szarvi mozgat�sejtjeinek �s agyt�rzs motoros sejtjeinek izol�lt v�rusos gyullad�sa Myelitis transversa: gv har�nts�r�l�s�vel j�r, petyh�dt, majd spasztikus b�nul�s h�lyagb�nul�ssal.

16. Radiculitisek: Izol�ltan ritka, idegek, vagy gv fel� terjed. Rendszerint t�bb gy�k ter�let�n. Akut v�rus eredetu. Guillain-Barr� f. polyradico-neuritis: Az �rintett gy�k ter�let�n �rz�s �s mozg�szavar, f�jdalom, petyh�dt b�nul�s. Neurolues: kr�nikus gyullad�s, mely vezethet encephalitishez, myelitishez, radiculitishez Neuritisek: Perif�ri�s �rz�s �s mozg�szavarral j�rnak. Jelentos: Facialis neuritis. Arcidegcsatorna csonth�rty�j�nak, vagy k�rnyezo sz�vetek gyullad�sa terjed r� az idegre Herpes zoster: �rzo d�c v�rusbetegs�ge, a gy�k ter�let�n h�lyagos ki�t�s, heves, �go f�jdalom

17. Meningitisek Akut: T�netei viharosak: magas l�z, eros fejf�j�s, h�ny�s, f�nyker�l�s, elesetts�g. Jellegzetes tart�s, tark�k�t�tts�g. �letvesz�lyes �llapot, gyakran maradv�nyt�netek Kr�nikus: Ok lehet pl tbc, lues. Terjedhet az agyalapon, r�terjedhet az agyalapi erekre, perif�ri�s idegekre. Gyullad�sos agyh�rtya-�sszen�v�sek agyv�z-kering�si zavarhoz, hydrocephalushoz vezethetnek. Meningococcus meningitis: Prodom�lisan felsol�g�ti infekci�, hurut. Akut szakban �ltal�nos meningitis t�netek mellett izomf�jdalom, del�rium, v�rz�ses petechi�k, gyerekekn�l gyakori convulsi�k. Phlebitisek Trombophlebitist okozhat. Magas l�z, epilepsi�s rohamok, g�ct�netek

18. T�rszuk�to folyamatok Koponyauri nyom�sfokoz�d�s T�netei: - Fejf�j�s; - H�ny�s (h�nyinger n�lk�l is); - Pulzus �s l�gz�ssz�m cs�kken�se, v�rnyom�s emelked�se; - Tudatzavar, beszuk�l�s; - Sz�d�l�s; - Papillaoedema, szemfen�ki pang�s Agyoedema Suru agy�rh�l�zat v�r-agy g�ttal. K�rosod�sa miatt folyad�k l�p ki az agysz�vetbe � agyoedema. Tart�s fenn�ll�sa degener�ci�hoz vezet. �letvesz�lyes �llapot.

19. Be�kelod�s S�lyos nyom�sfokoz�d�s vagy oedema eset�n az agy�llom�ny az �reglyukba nyom�dik �sszenyomva az ny�ltvelo l�tfontoss�g� vegetat�v ter�leteit � hal�l. Ugyan�gy �kelodhet be a kisagys�tor bemeneti ny�l�s�ba. Jelei: m�ly�lo tudatzavar, pupillat�gulat / differencia, szab�lytalan, ritkul� l�gz�s, lassul� pulzus. Gyermekkorban a varratok puhas�ga kompenz�lhat. Fejk�rfogatm�r�s! Gyerekekn�l fokozott az oedema k�szs�g, mivel a V�G is �retlenebb.

20. Agydaganatok Elhelyezkedhet: nagyagyf�lteke, k�z�pvonal, kisagy, gerincvelo. Kiindulhat: gliasz�vetbol leggyakrabban, de t�bbibol is. Kisgyermekkorban a kisagyi �s h�ts� k�z�pvonaliak a gyakoriak. T�netek: �ltal�nos daganatt�netek + g�ct�netek, epilepsi�s rohamok, liquorkering�si zavar �

21. Az agydaganatok jelentosebb form�i Meningeoma: Agyh�rty�kb�l indul ki, lassan fejlodik. J�indulat�, de �lokaliz�ci�j�n�l fogva malignus�. T�netei: progressz�v fejf�j�s, g�cos epilepsia, paresis, aphasia, egy�b g�ct�netek Gliom�k: Kisgyermekkorban foleg medulloblastoma. T�net: j�r�szavar, fejf�j�s, h�ny�s. Gyors recidiva, metastasis. Max 2-3 �ves t�l�l�s, egyik legrosszabb indulat�. Spongioblastoma: fiatal �s gyermekkor. Biol�giailag j�indulat�, de lokaliz�ci�n�l fogva rosszindulat� lehet. T�nete encephalitishez hasonl� (pl l�z) Astrocytoma, oligodendroglioma: fiatal korban jobb indulat�

22. Ter�pia mut�t + r�ntgenbesug�rz�s Hypophysis daganat T�nete l�t�szavar + hormontermel�s t�netei: acromegalia, Cushing k�r.

23. Hydrocephalus Ok: liquor-t�ltermel�s, felsz�v�d�si zavar, elfoly�si akad�ly (pl gyullad�s, �sszen�v�s) Belso liquort�r kit�gul�sa: h. internus, k�lso: h. externus Tov�bbi t�rszuk�t�s V�rz�sek T�lyogok: Gennykelto bakt�riumok a v�rbol vagy k�rnyezo sz�vetekbol. Leggyakoribb a hal�nt�klebenyben �s kisagyban. T�netei: g�ct�netek + nyom�sfokoz�d�s + infekci�s k�p gyullad�sos oedema