Munkavállalás az Európai Unióban

1. Munkavállalás az Európai Unióban Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014

2. Az európai integrációs szerződés és a munkavállalók szabad mozgása • 1949-ben megalapították a Európa Tanácsot. • 1950. nov. 4-én a Rómában kelt egyezmény szerint elfogadták és törvénybe foglalták az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét – ezután emberi jogok európai egyezménye. • Ez a törvény Magyarországon 1993. ápr. 15-én lépett hatályba. • Az „európai jog” kifejezést összefoglalóan használjuk az összes nemzetközi európai normára, míg „európai közösségi jognak” vagy „Európai Unió jogának” a szűkebb értelembe vett integráció jogát értjük. • 1952. jan. 1-jén lépett hatályba Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, amely 50 évre kötött meg Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Benelux Államok. • A 68-69. cikkek foglalkoztak a munkavállalók szabad mozgásával.

3. Csak a szén- és acéliparban foglalkoztatott, tagállami állampolgárságú munkavállalók biztosított szabad mozgást. • A Montánunió szerződése 2002-ig volt érvényben. • 1957 Európai Gazdasági Közösség megalakulása más néven a Közös Piac. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. • 1958-ban Euratom Szerződés a munkavállalók speciális kategóriáját szabályozta. • Itt a 96-97. cikkekben fogaltatott benne. • A nukleáris piacon foglalkoztatott munkavállalók szabad mozgását határozta meg – rájuk külön irányelv vonatkozik.

4. Római szerződés • 1958. jan. 1-jén lépett hatályba a Római Szerződés létrehoztaaz Európai Gazdasági Közösséget (később a Maastrichti Szerződés, mint Európai Közösség nevezi meg 1993 óta). • Ez az európai integráció legfontosabb szerződése. Preambulumában kimondja, hogy az aláírók eltökélt szándéka az európai népek közti egyre szorosabb kötelék megalapozása ill. arra törekednek, hogy közös intézkedésekkel biztosítsák a tagállamok a gazdasági és szociális fejlődést. (16 o.) • 3. cikkely a belső piac azaz áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlása • Személyek belépése és mozgására vonatkozó intézkedések • A Közösségnek saját jogalkotási joggal felruházott intézményei vannak.

5. A tagállamok elősegítik a közösség feladatainak teljesítését ez az ún. lojalitás kalauzulában (záradékban) foglaltatik. Illetve a Szerződés szerint a Közösség szervei a személyek szabad áramlása területén, a Szerződésben biztosított körben jogszabályokat alkothatnak, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk. • A szerződés 39-42. cikke általánosan foglalkozik a munkavállalók szabad mozgásával. • 43-49 cikke a gazdasági tevékenységet végző önálló vállalkozók szabad mozgásával. • A 49-55. cikkelyek pedig a szolgáltatást nyújtók szabad áramlásával foglakozik. /Ezen csoportok szabad áramlása is átmeneti idővel valósult meg 1969. jan. 1-vel és rajtuk kívül senki másra sem vonatkozott, mivel a Szerződés eredetileg gazdasági motivációkra épült (a munkaerő optimális eloszlása)./

6. A kérdéskör súlyát mutatja, hogy 1958 óta a munkavállalás a legkimunkálatlanabb szabadságjog és a Maastrichti Szerződés óta (Schermers 1993) pedig az uniós polgárok alapjogávávált. • A csatlakozásoknak köszönhetően az Európai Unió egy 200 milliós munkaerő piaccá vált. • Beszélhetünk munkavállalás szabadságáról, letelepedésről és nem kereső tevékenységről a Szerződés szerint.

7. Az egyéni jog az euban • Vonatkoznak rá a nemzeti jogrendszerek alapjogi rendelkezései (az EJEB-hez fordulás lehetőségével). • Egyenlő bánásmód elve és az általános diszkrimináció tilalom az EK Szerződés szerint. • Vonatkoznak rá az EK/EU SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA vonatkozó rendelkezései: • gazdaságilag aktív tevékenységet végzők, • nem kereső tevékenységet folytatók,

8. Munkavállalás szabad áramlása • Mi akadályozhatja? (EKSz 39. cikkelye alapján) • Diszkrimináció más tagállamból érkezőkkel szemben. • Eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések. • Társadalombiztosítási rendszerek közti koordináció-hiány. • A diszkrimináció tilalma: • Hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, • Különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, • Ez objektív okokkal nem igazolható.

9. A munkavállaló fogalma: a tényállásnak valamilyen módon több tagállamhoz kell kapcsolódnia. • Nincs egységes fogalom (más számára, utasítás alapján, díjazás ellenében) aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra – nem jövedelemtől függ, a tevékenység jellege határozza meg. • A fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, az álláskeresők is.

10. Letelepesés • Letelepedés fogalma: • határozatlan ideig tartó, saját felelősségre végzett gazdasági tevékenység • saját államától eltérő területen • egy helyhez kötött létesítmény útján • Ismérvek: • Mindenképpen jövedelem ellenében • Tartós, stabil és folyamatos részvétel az adott tagállam gazdasági életében • Önálló tevékenységet folytatók: • szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész) • vállalkozók (természetes és jogi személyek)

11. Határokon átlépő jelleg: • Nem alkalmazható a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre, • A másik tagállamban szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban az egyént a saját tagállamában nem lehet megfosztani. • A származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai vagy a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését. • Minden társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, a letelepedés szabadsága tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

12. Eures-RENDSZER • Európai Foglalkoztatási Szolgálat 1993. október 22-i Bizottsági Határozat hívta életre a hálózatot. Tagjai az EU, illetve az EGT tagállamai, valamint Svájc. A 2004. májusi és 2007. januári csatlakozást követően tehát 31 ország foglalkoztatási szolgálata alkotja az EURES hálózatot. • Az EU-bővítés fényében bővíti ki az EURES működésének alapelveit. • 2003-ban a hálózat uniós szintű irányítását ellátó EURES Koordinációs Iroda elfogadta az EURES Alapokmányt, amely a hálózat alapvető tevékenységeit, céljait, kötelezettségeit, szereplőit, működésének szabályait fekteti le és határozza meg.

13. Célja: gyakorlati síkon is elősegíteni a munkavállalók szabad mozgását – az információ hiány ne legyen akadálya a munkavállalók mozgásának. • Segíti a Közösségen belül a mozgó uniós polgárok álláskeresését.

14. Magyarország az európai uniós átlagtól lényegesen nem elütő munkanélküliséghez képest a válság tetőzésével jelentős mértékben vált érintetté az ifjúsági munkanélküliség összeurópai problémájában, mely új kihívásokat állít a fiatalok foglalkoztatásában. 2013 harmadik negyedévében a fiatal, 15-24 éves korcsoportban 235 ezren voltak foglalkoztatottak. Még érdekesebb a statisztikákat megvizsgálva az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel rendelkeznek. Az Eurostatáltal közölt EU 27 adataival összehasonlításban, a korosztályban az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási rátaMagyarországon 4,9%-os (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28,6%-os (EU 27-nél 44,4%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56,3%-os, ami magasabb, mint az EU 27 átlaga (56%).

15. A svédországi órabérek a legmagasabbak az Európai Unióban (kb. 12.000Ft), a bulgáriaiak pedig a legalacsonyabbak (kb. 1.000Ft). Az eltérés a kettő között több mint tízszeres (Német Statisztikai Hivatal tanulmánya). Annak ellenére, hogy Európában Svédországban a legdrágább a munkaerő, a skandináv állam gazdaságilag versenyképes maradt, mert igen nagy a termelékenység az iparban más országokhoz képest, és jobban is emelkedett az utóbbi években.

16. munka vállalási kisokos AZ EUBAN • Nincs szükséged munkavállalási engedélyre – élhetsz munkavállalás céljából az adott országban, persze bizonyos kivételek még vannak. • Ha új vállalkozásba kezdenél, fontos tudni, hogy az adminisztratív teendők még mindig nagymértékben különböznek az Európai Unión belül. Ha segítségre van szükséged, forduljon az adott országban az egyablakos ügyintézési ponthoz. • Az önfoglalkoztatóknak elvileg nincs szükségük munkavállalási engedélyre az Európai Unióban. Ha mégis kérik a munkavállalási engedélyt, akkor kell kiváltanod, de erről bővebb információt nyújt az Európai Bizottság Belső Piaci Információs Rendszere. https://ec.europa.eu/imi-public/

17. Ha olyan országban szeretnénk munkát keresni, ahol még mindig korlátozzák a külföldi állampolgárok munkavállalását, feltétlenül érdemes tájékozódni a munkavállalási engedély beszerzésére vonatkozó eljárásokról. • Érdemes felvenni a kapcsolatot a célország állami foglalkoztatási szolgálatnak munkatársaival. • Ha további információkra van szükséged, fordulj az európai munkaügyi tanácsadók valamelyikéhez. • Hivatalos ügyek/papírok intézése: • Tartózkodás bejelentése - 3 hónapon (90 napon) túl kell, addig turista • Diplomák/szakképesítések megfeleltetése a NARIC (Információs Központok Európai Hálózata) hálózaton: www.enic-naric.net • Idegen nyelvű önéletrajz: www.europass.hu • Európai Betegbiztosítási Kártya

18. Általános tapasztalat • Mindenütt szívesen látják a magyarokat, mert szorgalmas és megbízható munkaerő. • Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része azonban olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert nyelvvizsgákat.

19. Megelőzzük a tőlünk keletre élő nemzeteket az előzőek tekintetében, bár a nyelvtudásunk erős hiányosságokról tanúskodik. • A Közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, ezért továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy csak a legmegbízhatóbb információkkal alátámasztott és szakmailag problémamentes vizsgák bizonyítványait honosítsa. • A brit egyetemek által elfogadott nyelvvizsgák az IELTS, TOEFL, és Cambridge ESOL, mely vizsgákvalamelyikének a megléte alapkövetelménye az egyetemekre való felvételnek vagy diplomás munkahelyek betöltésének.

20. Jelenleg Magyarországon a diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. (2012)

21. Személyes tapasztalat A külföldi munkavállalásról Előnyök • magasabb bérek • esetenként kevesebb munkaidő • szabályok betartása és betarttatása • idővel magasabb életszínvonal biztosítása • nyelvtudás fejlesztése • elismerés, dicséret • egyéb juttatások Hátrányok • honvágy • kevés barát/ismerős, családtól való elszakadás • nyelvi nehézségek és kiszolgáltatottság • nincsenek kellően megbecsülve napi szinten (mert külföldi) • itt is keményen kell dolgozni a pénzünkért, elvárások

22. Köszönöm a figyelmet!

23. Irodalom Jegyzék • Gellérné Lukács Éva: Munkavállalás az Európai Unióban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. • https://ec.europa.eu • www.europass.hu • http://europa.eu • www.jobpilot.hu • http://human.geo.science.unideb.hu • http://konzuliszolgalat.kormany.hu • http://www.ksh.hu • http://tanuljangliaban.hu/