Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata

1. Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata

2. A turizmus ágazat jelentősége • A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. • A turizmus Magyarország egyik legsikeresebb ágazata, sok fejlesztési potenciállal (GDP 8,5%-a, 400 ezer foglalkoztatott) • A hazai turizmus fejlesztése a fejlesztéspolitika fontos pillére, az ÚMFT egyik prioritása. (2007-2013 között összesen mintegy 300 milliárd Ft fejlesztési forrás) • A turizmus fejlesztése egyszerre járulhat hozzá a társadalmi- és gazdasági problémák sikeres orvoslásához. • Az ágazat a globális kihívásokra lokális eszközökkel képes válaszolni.

3. + Pozitív tényezők Új magyarországi légi járatok Fiatalok növekvő jövedelme Egyedi élmények iránti kereslet növekedése Egészségtudatosság Rövidebb, főszezonon kívüli utazások Internethasználat terjedése Közlekedési lehetőségek fejlődése Repülőjegy árak csökkenése Fapados légitársaságok népszerűsége Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége - Negatív tényezők Versenytársaink kínálatának fejlődése Versenytársaink marketingtevékenysége Kedvezőtlen országimázs Növekvő árérzékenység Romló ár/érték arány Nem elegendő légi-összeköttetés Divathullámok A BEUTAZÓ TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

4. + Pozitív tényezők Üdülési csekk megismerése Üdülési csekk elfogadóhelyek számának gyarapodása A magyarországi turisztikai kínálat fejlődése A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége Divatos a belföldi pihenés Hosszú hétvégék Egészségtudatosság Az internethasználat elterjedése - Negatív tényezők Reáljövedelmek csökkenése Növekvő árérzékenység Erős versenyhelyzet Fapados légitársaságok Csökkenő repülőjegy árak BELFÖLDI TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

5. Turizmus és területfejlesztés • Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze • Fejlesztések tovagyűrűző hatásai • Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont • Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás • Népesség megtartó hatása van • Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba • Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

6. Turizmus és önkormányzatok • Adóbevétel • Munkahelyteremtés • Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést • Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása • Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez • Településkép javítása • Kedvező imázsformáló hatás 8.

7. A HELYI IGEGENFORGALMI ADÓ FELHASZNÁLÁSA • a helyi önk. a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési támogatásban részesülnek, mértékét az éves ktgv. törvény határozza meg • ha a helyi önk. a hozzájárulást az adott évben, és az azt követő egy évig nem a helyi turizmust támogató célra használja fel, a helyi turizmust támogató célú EU-s és hazai pályázathoz kapcsolódóan sem önállóan, sem más önkormányzat, kistérség pályázatához csatlakozva támogatásban nem részesülhet az adott évben, és azt követően egy évig Az önkormányzat turisztikai célú kiadásai: a) a település népszerűsítésével kapcsolatos kiadások b) rendezvényekkel kapcsolatos költségek c) turisztikai tevékenységet folytató intézmények fenntartásához kapcsolódó kiadások d) infrastrukturális kiadások

8. 11. táblázat: A vendégforgalom, fogadókapacitás és foglalkoztatottság • Régiónként • Közép- vendégéjszaka férőhely alkalmazottak átlagkereset • Magyarország millió éj ezer db ezer fő ezer Ft • 7,0 51,9 30,1 104 • Közép- • Dunántúl • 2,4 56,3 8,6 83 • Nyugat- • Dunántúl • 3,6 58,90 10,3 86 • Dél-Dunántúl 2,2 65,4 6,9 81 • Észak- • Magyarország 1,5 35,8 7,4 80 • Észak-Alföld 1,6 37,6 9,0 82 • Dél-Alföld 1,1 30,5 8,5 77 • Magyarországösszesen • 19,3 336,5 80,7 90 • Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004; Munkaügyi Adattár 2005, Turizmus • 2005; Megjegyzés: az alkalmazottak száma (80.7 ezer) az összes foglalkoztatott • (148.8 ezer) 54%-a. • FORRÁS iceg

9. A Magyarországra érkező külföldi turistaforgalom közlekedési formáinak változása 2000-2004 között 2004 Forrás: KSH alapján saját számítás

10. A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként 2000-2005 között Forrás: KSH alapján saját számítás

11. Turisztikai régiók Magyarországon • 9 turisztikai régió, 4/2000. (II. 2.) rendelet alapján • Régiónként egységes turisztikai vonzerő • Egymástól jól megkülönböztethető kínálat

12. Külföldi vendégéjszakák megoszlása turisztikai régiók szerint 2005-ben 2005 Forrás: KSH alapján saját számítás

13. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) • BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: • Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, • Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, • Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

14. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) • 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottságok, • Gyógy tényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

15. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, • Javaslat egy adatbank létrehozására, • Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, • Kutatás folytatására javaslat: • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

16. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983-ig) • Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), • 26 körzet (Bp + 619 település). • OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” • T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettségük, • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

17. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • Javasolta: • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980-as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: • Kiemelt üdülőkörzetek, • Regionális jelentőségű üdülőterületek, • Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

18. Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, • 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala.

20. A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A turistafogadás feltételeinek javítása Attrakciófejlesztés • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése N T S 2005-2013 Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

21. Turizmus az ÚMFT-ben A turisztikai fejlesztések: • gazdaságfejlesztés (pl. kongresszusi központ, gyógyhelyek), • területfejlesztés (pl. termál és gyógyvízre alapuló, kulturális fejlesztések, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés) Az ÚMFT a korábbi NFT-hez képes jobban bemutatja a különböző fejlesztési területek, vagyis a különböző Operatív Programok kapcsolatát. Így jól látható a különféle területek fejlesztéseinek hozzájárulása a turizmus fejlesztéséhez, pl.: • közlekedés az elérhetőség érdekében • természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések megalapozására • informatikai vagy menedzsment fejlesztésekmegvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is

22. Turizmus az Operatív Programokban Közvetve • A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • E-közigazgatás • Vállalkozásfejlesztés • Közlekedés fejlesztés • A turizmust támogató képzések erősítése Közvetlenül • A turisztikai vonzerő növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

23. A regionális operatív programok turisztikai forrásai, 2007-2013 (milliárd Ft) Nyugat-Dunántúl; Dél-Alföld; 40,0 32,0 Közép- Magyarország; 29,0 Dél-Dunántúl; 38,2 Közép-Dunántúl; 33,6 Észak-Alföld; 51,7 Észak- Magyarország; 54,9 AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT Az ÚMVP forrásaival együtt mintegy 300 milliárd Ft áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésre a 7 év alatt. Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság

24. FŐ TÁMOGATÁSI TERÜLETEK • Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés • minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus(Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott nemzeti termékfejlesztési prioritások) • nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktívturizmus, borturizmus, rendezvényturizmus • Turisztikai fogadóképesség javítása • kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése • konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése

25. Működési háttér fejlesztése • térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése • turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása • elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása • turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések erősítése • regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása

26. Turisztikai alapfogalmak • Látogató , aki munkavállalás céljából más országba utazik • Turista, legalább 24 órára lakóhelyéről máshová látogat • Kiránduló, 24 óránál rövidebb időre hagyja el lakóhelyét

27. Turisztikai iparág megítélése • +, mert élőmunka igényes • Devizabevételt generál, „láthatatlan export” • Ország marketing, elő lépés a befektetők megnyeréséhez • Hozzájárul a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fenntartásához • Hozzájárul a természeti környezet megóvásához, fenntartásához • Ellenzők: szezonalitás, tönkre teszi a környezetet

28. Turizmus típusai • Belföldi/nemzetközi • Szabadidős/ hivatásturizmus • Egyéni/csoportos További csoportosítások Célcsoportok : diák , fiatal felnőtt –gyerekkel, fiatal nyugdíjas , házaspár , gyógyulni vágyó, „kikapcsolódó”

29. Utazási döntés • Igény  szándék keresés  döntés  •  utazás  üdülés  visszautazás  •  emlékek  újabb igény

30. Hazai turizmusfejlesztés írányai • Konferencia turizmus • Gyógy turizmus • Kulturális turizmus: Budapest, Történelmi városok 

31. A SIKERES NEMZETKÖZI ORSZÁG IMÁZS STRATÉGIÁKVILÁGOS ÜZENETEKET KÖZVETÍTENEKPélda: Finnország és Ausztria Üzenet „A modern játékos” „Turizmus és szolgáltatás” Társadalmiháttér • Legjobb iskolarendszer Európában • Széleskörű IT penetráció • Kreatív humán erőforrás • Hosszú távú tervezés • Szolgáltatás orientált képzés és attitűd • Fókuszált innováció • Kis-és középvállalkozási tradíció Tanulságok • Nagyon határozott iparági fókusz • Erős hátteret kell teremteni az erőforrások koncentrációjával • Vállalati márkák a középpontbanpl. Nokia • A „rebranding” viszonylag rövid időtávban lehetséges • Turistáknak szóló termékajánlatokat folyamatosan javítani kell • Erős szolgáltatói bázis szükséges • Támogatni kell a munkaerő flexibilitást és a kkv finanszírozást • Sikertényező lehet emocionális faktor is pl. vicces, mókás elemek a márkában

32. A FINNEK SIKERESEN ÁTÉRTELMEZTÉK A KORÁBBI GYENGESÉGEIKET Múlt Jelen Mobil távközlés Elszigetelt, marginális Provinciális agrár ország "Vissza a természethez" kultúra Szegénység Tiszta, aszketikus dizájn Tradíció (szauna) Wellness

33. ÉRZELMI ELEMEK DOMINÁNSAK A MEGÍTÉLÉSBENBarátságos és eredeti az első két helyen Magyarország nemzetközi percepciója (az összes %-ában) Érzelmi elemek Megjegyzés: Magyarok és külföldiek válasza a „Hogyan írná le az ország személyiségét?” kérdésre. Több válasz is lehetséges. Forrás: BCG kutatás

34. A MAGYAR MÁRKÁBAN IS ÁTÉRTÉKELHETŐEKA TRADICIONÁLIS ELEMEK Múlt TEHETSÉG Jövő Elmaradott agrár ország (gulyás, paprika, tokaji) Minőségi mezőgazdasági termékek és gasztronómia/ borkultúra Magas hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar és szolgáltató szektor Elmaradott ipar Gyógyvíz, gyógykezelés Egészségturizmus Modern, széles körben kedvelt kultúrájú ország Kelet-európai ország történelmi hagyományokkal Individualista, reformer Tehetség, vállalkozó szellem