ÜDVÖZÖLJÜK A TÖOSZ POLGÁRMESTERNŐI TAGOZATÁNAK KÖZGYŰLÉSÉN! Dobogókő 2008. május 8.

1. ÜDVÖZÖLJÜK A TÖOSZ POLGÁRMESTERNŐI TAGOZATÁNAK KÖZGYŰLÉSÉN!Dobogókő2008. május 8.

2. A TAGOZAT TAGSÁGÁNAK ALAKULÁSA

3. A tagozatba jelentkezők aránya

4. A nők aránya a településvezetők között megyei bontásban

5. A polgármesterek körében végzett kérdőíves felmérés elemzése • A kérdőívet az összes magyar polgármester (3173 db) megkapta elektronikus úton, 168 db érkezett vissza, ebből 49 polgármester nő és119 polgármester úr osztotta meg velünk a véleményét.

6. Képviselő-testületek • Azon képviselő-testületek női részvételi aránya, ahol a polgármester férfi, a legtöbbször előforduló női arány a 30 % alatti, utána következik a 20 % alatti és a 10 % alatti, tehát megállapítható, hogy az esetek nagytöbbségében jóval alacsonyabb százalékban vesznek részt a képviselő-testület munkájában nők, ha férfi a polgármester.

7. A nők aránya a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között • 60 % alatti foglalkoztatás ugyanis csak ott fordult elő az általunk vizsgált települések esetében ahol férfi a polgármester. • A polgármester asszonyok kizárólag 60 % feletti részvételi arányban adnak munkalehetőséget a nőknek és leggyakrabban 81 és 90 % közötti a hölgyek aránya polgármesteri hivatalok alkalmazottai között. Sok esetben akár nő, akár férfi a települési vezető 100 % a polgármesteri hivatalok alkalmazottai között a nők aránya.

8. A polgármesteri tisztség vállalásának oka • A féri (71,9 %) és a női (75,51 %) polgármesterek többsége is arra a kérdésre, hogy „Miért vállalta a polgármesteri tisztséget?” azt válaszolta, hogy elhivatottságból. Számottevő még a férfiaknál a nem nyilatkozók aránya, a válaszadók több mint 1/5-ét teszi ki, és igen csekély számban válaszoltak az egyéb kategóriával. • A nők sokkal kisebb hányada, mintegy 8 %-a nem adott választ, viszont több mint 16 % az egyéb rublikát jelölte be. • A legtöbben az „egyéb” kifejtése során a legtöbben azt válaszolták, hogy a lakosság kérésére vállalták a vezetői posztot.

9. A nők megítélése aszerint, hogy folytatnak-e keresőtevékenységet • A fenti kérdésre a nők 86 %-a és a férfiak 94 %-a válaszolta, hogy „igen”, fontosnak tartja a család költségvetésében a nők kerestet. Meglepő, hogy a férfiak nagyobb arányt képviselnek ebben a kérdésben. „Nem” szerepelt a választ adó nők 10 %-a és a férfiak 5 %-a esetében. Nem válaszolt a nők 5 %-a és a férfiak kevesebb mint 1 %-a.

10. Karrier, munka, család szerepe • A kérdés arra vonatkozott, hogy mit tart fontosabbnak az életben. A nők 6 %-a válaszolta, hogy a családot és a magánéletet, egyetlen voks sem érkezett a karrier, munka, hivatás meghatározásra és a mindkettő fontos pedig 93 %-ot kapott. • A férfiak körében a család, magánélet 23,6 %-ot kapott, ami négyszer annyi, mint a nők által adott válaszok alapján összesített érték. A karrier 1,72 %-ban szerepelt legfontosabbként és a mind a kettő fontos kategória kapta a férfiak szavazataink háromnegyed részét.

11. A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata A nők által adott válaszok átlagai

12. A nők nem szívesen maradnak ki a munkából: ezen okok vizsgálata A férfiak által adott válaszok átlagai

13. Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?A nők válaszai

14. Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot?A férfiak válaszai

15. Mit választanának a nők ha a férfi el tudná tartana a családot? • A férfiak szerint is igen sokan gondolják, hogy a nők részmunkaidőben dolgoznának, ha a férfi keresete elég lenne a család számára, azért 10 %-kal kevesebben vélekednek így, mint a nők. Nagy eltérés tapasztalható még az otthon maradásról való megítélésben is, míg a nőknek csupán kb. 6 %-a gondolkodott így, ezzel szemben a férfiak közül háromszor annyian jelölték meg ezt a választ. Látható, hogy a tradicionális család modell, miszerint a férfiak feladata a család ellátása és a nő végezze az otthoni dolgokat igen erősen él, mindazok ellenére, hogy ma már a nők szinte ugyannyi időt töltenek keresőtevékenységgel. • A férfiak kis hányada gondolkodott úgy, hogy minden esetben teljes munkaidőben dolgoznának a nők és a válaszadók 1/5-e nem tudta eldönteni, hogy mit csinálna egy nő akkor, ha nem lenne feltétlenül szükséges az ő kereste.

16. A férfiak 48%-a, a nők 34%-a szerint ritka hogy a nő a családfő • A családfői pozíció meghatározás alatt értjük: a családi döntésekben való „utolsó szó jogát” pl. beruházásokról való döntést, a családi kassza kezelését, ezek a meghatározások a kérdés mellett szerepeltek.

18. A hölgyek véleményei • „Minden embert, legyen az nő vagy férfi egyenlő eséllyel kell pozitívan, negatívan értékelni, nem kellene különbséget tenni a nemek között.” • „Nem megkülönböztetettségre, kiemelt figyelemre, csak egyenjogúságra van szükségünk.” • „A nők az egyenjogúságért küzdöttek most pedig azzal, hogy diszkrimináltan kezelik őket megsértik az egyenjogúságot. Ha egy állást vagy pozíciót betölt egy ember akkor a munkásságát, teljesítményét kell értékelni nem a nemét. A nő és a férfi is ember!”

19. Az urak véleményei: • „A pozitív diszkrimináció a „másik” oldalon diszkriminációt jelent. Megítélésem szerint a nők szociális helyzete, társadalomban betöltött súlyuk, a férfiakhoz viszonyítottan jelentősen javult és ez a trend folytatódik. Nem kell megfeledkezni arról sem, hogy a nők rendelkeznek egy sor olyan tulajdonsággal, amelyek számukra biztosítanak egyoldalú előnyt a férfiakkal szemben. Természetesen van javítanivaló a helyzetükön, de a különbség talán nem akkora, hogy indokolt lenne külön előnyök biztosítása.”

20. Az urak véleményei: • „Sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációval nem értek egyet.” • „Ugyanolyan, sokszor nagyobb értékek hordozói, mint esetenként a férfiak. Egyéne válogatja hiszen a fán sem nő egyforma két levél.”

21. Házimunka • A férfiak kisebb aktivitása a házimunkák terén abból is következik, hogy a nők nagy része maga is úgy vélekedik, hogy a házimunka természetes módon nem a férfi feladata, hanem azt a nőnek kell elvégeznie. • A férfiak saját bevallásuk szerint sem vesznek részt a házimunkában (és nem is hiányolják. )

22. A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen • Sok esetben csak városokban, általában az ipari parkokban, nagyüzemekben tudnak elhelyezkedni a vidéki településeken élő nők. Ezek nagyrészt többműszakos, szalag mellett végezhető munkák. Nem egyszer magasabb iskolai végzettséggel is csak itt tudnak elhelyezkedni. Ez legtöbbször azzal jár, hogy órákat töltenek utazással. A közlekedési lehetőség nem igazodik a munkaidőhöz, így meglehetősen megnehezíti a munkavállalást.

23. A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen • A községekben mindkét nemre nézve rossz a helyzet. A munkanélküliek száma igen magas. A nők, ezen belül, hátrányosabb helyzetben vannak, nehezebben találnak munkát egyébként is, de csak tetézi a helyzetet, ha kisgyermekes, esetleg több gyermeket is nevel. Sokak a GYED -et és GYES-t tekintik az egyetlen jövedelemforrásnak. • A rendszerváltás után sok városban megszűntek azok a munkahelyek, ahol a szakképzett és a képzetlen munkaerőt is tudták foglalkoztatni. • A mezőgazdaság nem biztosít állandó munkalehetőséget. Az alkalmi munkavállalási lehetőség korlátozott.

24. A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen • Az önkormányzat által felajánlott közmunka elenyésző lehetőséget biztosít és nem jelent megoldást, de sokak számára ez az egyetlen lehetőség. • Az Európai Uniós csatlakozás miatt átalakult a piac sok helyen, az egyszerű betanított munkát végzők (főleg nők) nem tudnak elhelyezkedni. • A településeken lévő szociális otthonok is munkalehetőséget biztosítanak a nők számára, így időben értesítve a hölgyeket átképzéssel sokan találhatnak munkahelyet a szociális területen. Ezt csak azok az emberek tudják hosszútávon végezni, akik elhivatottságot éreznek a feladattal kapcsolatban

25. A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen • Kevés olyan lehetőség van, főleg helyben, ahol nem csak a betanított munka hanem a kvalifikált innovatív munkaerőt is tudnának foglalkoztatni. • A főváros közelségére hivatkoztak még a polgármesterek, véleményük szerint Budapest munkaerő felszívó ereje nagy és a közeli települések embereit is ellátja munkalehetőséggel. Ezeken, a területeken a nők munkaerő-piaci helyzete iskolai végzettségüktől függ. • Nagyon kevesen vallották azt, hogy aki szeretne dolgozni el tud helyezkedni, még kevesebben mondták, hogy az elhelyezkedés helyben történik.

26. A nők munkaerő-piaci helyzete a polgármesterek szerint a saját településen • Egy vélemény: „Odafigyelve a faluban működő vállalkozók tevékenységeire, fejlesztési törekvéseire, valamint az önkormányzatok kihasználatlan épületeire sokszor szervezés kérdése lehet egy – egy kisvállalkozás munkahelyteremtése. Nyilván látva az igényeket együtt kell élni a lakosság problémáival és figyelve a pályázatokat tájékoztatni kell az arra vállalkozó embereket a fejlesztési lehetőségekről, mert a munkahelyteremtés csak így lehetséges. Tehát az önkormányzat nem kell, hogy átvegye a munkaügyi központok munkáját, de szervező tevékenységével, tájékoztatásával és szolgáltatás barát magatartásával elérheti, hogy a segélyek helyett jobb megoldás szülessen a megélhetés biztosítására!”

27. Összefoglalásként • Bizonyítékot nyert, hogy a nők munkaerő-piaci helyzetén javítani kell, de ehhez a nők felfogásában is változásra van szükség. Valószínűsíthető, hogy a lakosság iskolázottságának növekedése hozzá fog járulni ehhez, és ha gyermekeink már ebben a szellemiségben nevelkednek, sokkal jobb lesz a jövőben a nők helyzete, mind a munkaerő-piacon, mind a családban és ez talán növeli majd a közéleti szerepvállalásukat is.