Szabadság, védelem, tudomány

1. Szabadság,védelem,tudomány Dr. Trócsányi Sára főosztályvezető Adatvédelmi Biztos Irodája

2. Alapjogok találkozása Sík mezőben hármas út,Jobbra, balra szertefut,A középső célra jut. […] A közép a biztos út,Oh, de melyik nem közép itt?Melyik az, mely célra jut? (Vörösmarty: Csongor és Tünde 1830)

3. A jog szabálya A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha a) az érintett abba beleegyezett, vagy b) az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.

4. Hazugságok 20 éve „Bezzeg a németek…!” „Az adatvédelmi biztos az oka mindennek!”

5. Az iratok megszerzésemade in germany „Wenn wir diese Akten nicht behalten und geöffnet hätten, könnte man heute in Ost und West behaupten, es war doch alles halb so schlimm". B. Bohley

6. Az iratok megszerzésemade in hungary • Országgyűlési vizsgálóbizottság1990. március • 1994. évi XXIII. tv. Az 1980. előtt keletkezett és iratokat a titokvédelmi felülvizsgálat befejezése után a Történeti Hivatalnak át kell adni. Az ezután után keletkezett iratokat a felülvizsgálat elvégzését követő 60 napon belül, de legkésőbb 2000. február 28-ig kell átadni a Történeti Hivatalnak. • 2003. évi III. tv. A törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül bizottságalakul. A bizottság felügyeli az e törvény hatálya alá eső iratok Levéltárnak történő átadását, majd az iratok átadásáról jelentést készít. • 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet A titoktörvény alapján elvégzett felülvizsgálat után az iratokat az iratkezelő a levéltárnak átadja. Az átadását felügyelő bizottságellenőrzi. • 190/2007. (VII. 23.) Korm. rendelet Az iratok Levéltár részére történő átadását felügyelő bizottság ellenőrzi. Erre a kormány Szakértői Bizottságot állít fel. • 102/2010. (IV. 2.) Korm. rendelet A „mágnesszalag”-bizottság

7. Suttogások, sikolyok „… dann gibt es Mord und Totschlag.” Lothar de Maizière NDK miniszterelnök, 1990. szeptember Wollenberger & Lengsfeld

8. 8 Statisztika

9. Az Ellenzéki Kerekasztal felvételei Az EKA, mint az alkotmányos jogállam megteremtésének folyamatában politikai irányítószerepet játszó szervezet, az e szerephez egyértelműen kötött megnyilvánulásaiban közfeladatot ellátó szervnek tekintendő. Ez annyit jelent, hogy az EKA ülésein az akkor már működő szervezetek, pártszerű alakzatok politikai-közjogi álláspontját tükröző nyilatkozatok, felszólalások megismerhetőek, azaz közérdekű adatnak minősülnek. Az állam a felvételeket történeti, kulturális értékük miatt köteles megóvni.

10. Hátráltatás, akadékoskodás I. 10 • I. adatvédelmi biztosi ajánlás (1996. február 11.) „[…] indokolt az információs önrendelkezési jog és a kutathatóság figyelembevételével végeztetni el a működő titkosszolgálatok jogelődjeinek 1990 előtti iratainak felülvizsgálatát.” • 1996. évi LXVII. törvény érintett: minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel.

11. Bezzeg a németek! • érintett az, akiről a Stasi célzottan információt szerzett; • a szolgálat hivatásos, vagy hálózati munkatársai (az, aki elkötelezte magát arra, hogy az MfS-nek információt szolgáltat); • mindazok, akiknek a fentiek tevékenységére parancsadási joguk volt; • a Stasi által kedvezményben részesítettek. StUG. 6. § 1991. december 20.

12. Hátráltatás, akadékoskodás II. • II. adatvédelmi biztosi ajánlás (1999. július 16.) Az információs önrendelkezési jog rendeltetésszerű gyakorlása érdekében az Etv.-ben indokolt lenne meghatározni az iratokban szereplők csoportjait és jogaikat. A nem jogállami elvek alapján működő titkosszolgálatok által pártokról, szervezetekről, politikai csoportosulásokról szerzett adatok, információk kutatásának szabályait is e törvényben kell szabályozni. • 2001. évi XLVII. törvény Megfigyelt személy, hivatásos alkalmazott, hálózati személy, hozzátartozó (és még sok minden más).

13. Hátráltatás, akadékoskodás III. • 2003. évi III. törvény Közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. A tudományos kutató bizonyos különleges adatokat (faji eredettel, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozással, illetve a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható) akkor ismerhet meg anonimizálatlanul, ha igazolja, hogy korábban elkezdett, szakmai folyóiratokban megjelent publikációkkal alátámasztott kutatásához ezen adatok megismerése elengedhetetlenül szükséges.

14. Adatvédelmi biztosi ajánlás (2003. december 15.) Nem tisztázott az, hogy csak a meghatározott jelölési eljárásban (pl. köztársasági elnök, vagy polgármester) jelöltté váló személy, vagy a bulvárpublicisztika szintjéig bezárólag bárhol felmerülő „jelöltség” szükséges a közszereplői mivolt elismeréséhez. Ez utóbbi értelmezési lehetőség az érintettek jogainak indokolatlan és aránytalan korlátozását jelentené. Nincs eljárási szabály arra nézve sem, ha az irat megismerését kérelmező kérelme benyújtásakor már nem élő személy adatait kívánja megismerni. Az Alkotmány 70/G. §-ának értelmében a jogalkotó biztosítson azonos feltételeket a tudományos kutatók számára az iratokhoz való hozzáféréshez.

15. Bezzeg a németek! • BVerfG, 1 BvR 1582/94 vom 23.2.2000. Ein überwiegendes öffentliches Interesse an der Bekanntmachung der Information über die Klägerin liege hier nicht vor. Die Klägerin habe in der DDR keine herausgehobene Position bekleidet. Auch heute trete sie im öffentlichen Leben nicht in Erscheinung. Im Gefüge des MfS habe sie keine besondere Funktion innegehabt. Das vom Beschwerdeführer in Anspruch genommene Interesse, die Strukturen des MfS und die Durchdringung des gesellschaftlichen Lebens der DDR durch das MfS offen zu legen, rechtfertige die Veröffentlichung ebenfalls nicht. (7) Auch das Engagement des Beschwerdeführers, einen Beitrag zur Aufarbeitung der DDR-Vergangenheit zu leisten, rechtfertige die Auslegung der Liste nicht. Zur Aufarbeitung dieser Probleme sei die Liste nach ihrem Inhalt kaum geeignet gewesen. (11)

16. BVerfG, 1 BvR 1582/94 vom 23.2.2000. A panaszosról szóló információ közzétételéhez nem fűződik jelentős közérdek. A panaszos az NDK-ban semmilyen kiemelkedő tisztséget nem töltött be, és a közéletben ma sem szerepel. Az MfS-el összefüggésben sem volt semmilyen funkciója. Az az indítványozó szerinti érdek, hogy bemutassa az MfS rendszerét, és azt, hogy milyen módon szőtte át az egész társadalom életét, e nyilvánosságra hozatalt nem igazolja. Az indítványozó elkötelezettsége, hogy az NDK múltjának feldolgozásához hozzájáruljon, szintén nem indokolja a lista közzétételét. E probléma feldolgozásához egy ilyen tartalmú lista aligha lenne alkalmas.

17. Az utolsó felvonás • T/14230. számú törvényjavaslat 2005. május 30. "(Nem kell anonimizálni) az operatív kapcsolat, a hálózati személy és azon hivatásos alkalmazott, akinek a személyi anyaga a Levéltár kezelésében van: családi és utónevét, illetve neveit, születési helyét és idejét, munkahelyet, foglalkozását, beszervezésének, illetve állományba vételének idejét, az azt végző személy nevét és rendfokozatát, minősítését, a beszervezés, illetve az állományba vétel alapját, foglalkoztatása vonalat, fedőnevet, illetve fedőszámát, nők esetében leánykori családi és utónevet, illetve neveit. A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja. • 37/2005. (X. 5.) AB határozat Nincs olyan alkotmányos cél, melynek elérése indokolttá és szükségessé tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást. […] A puszta információs érdek önmagában nem elég a személyes adatok védelméhez való jognak a Törvény kifogásolt szabályai szerinti korlátozásához. Nem jöhet szóba az alapvető jog korlátozása indokaként az, hogy a törvényhozó az ügynöki tevékenységre vonatkozó személyes és egyéb adatok esetenkénti jogsértő nyilvánosságra hozatalát úgy kívánja megelőzni, hogy lehetővé teszi valamennyi ilyen személyes adat nyilvánosságra hozatalát.

18. „Imre Katalin szerelmi kapcsolatairól ugyanis nem esett említés – de nem azért, mert erről nem lehetett volna információt szerezni, hanem azért, mert az érintett diszkrét módon, de saját neméhez vonzódott.” 1046 sz. lábjegyzet: „Az információ Imre Katalin ismeretségi köréből származik. Az ÁBTL-ben található dokumentumokban minden ilyen adat anonimizálásra került.”

19. Tabajdi Gábor-Ungvári Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy 1956-os Intézet, Corvina, Budapest, 2008

20. Köszönöm a figyelmüket!