KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS

1. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS Körzeti Általános Iskola és ÓvodaOrmosbánya

2. A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésének előzményei 2006. szeptemberében • Módosítottuk a Helyi Nevelési Programunkat. • A nevelőtestületet és a szülőket tájékoztattuk a programról. • Bemutattuk a segítő szakembereket, felnőtteket.

3. A fejlesztés célja: • Rugalmas, inkluzív óvodai környezet biztosítása. • A tevékenységek vezetése differenciálással. • A várható fejlettségi szint elsajátítása az egyéni képességekhez igazodva. • A sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos) személyiségének fejlesztése szakfejlesztővel és az óvónővel. • A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerű látásmód segítése. • Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön.

4. Személyi feltételeink • Szakmai vezető: Újváriné Móré Valéria • Óvónők: Joó Endréné Erika néni Kertész Istvánné Hugika néni Varga Józsefné Erzsike néni • KIS-CSOPORT: 23 FŐ

5. Modulok és témák • Tűz – október, november, december • Víz – január, február, március • Föld - április, május, június • Levegő - július, augusztus, szeptember Modulonként 8 témakört dolgozunk fel. A program korcsoportokra bontja a témákat.

6. FejlesztésKapcsolódási pontok a Helyi programmal Azonosságok: • A kompetenciaterületek azonosak (mint a szociális, verbális, testi, értelmi). • A játék a gyerekek legelemibb szükséglete, erre épít a mindkét program, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást, és a cselekvésbe ágyazott kompetencia területek fejlesztését. Eltérések: • Eltér viszont a rendezési elvben. A helyi programunk a természet változását követi (ősz, tél, tavasz, nyár)és a tevékenységek e köré szerveződnek, míg a programcsomag a négy őselemre épít (tűz, víz, föld, levegő).

7. Tervezés • A programcsomagban a témajavaslatok életkorok szerint szerepelnek,és azon belül három szintű a differenciálás. • Számunkra a tervezés bonyolultabb, mert vegyes életszervezésűek a csoportjaink. Így a differenciálás során figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, és az egyéni fejlődésük ütemét valamint a roma kisebbségi kultúra oktatását, amely a vers,mese,zene a kézművesség és a képzőművészet,rajz. • A témák időintervalluma nincs meghatározva, ezt a pedagógus módszertani szabadsága határozza meg.

8. Együttnevelés • Az SNI gyerekek számára az együttnevelés biztosítja a korai szocializációs és rehabilitációs lehetőségeket: • szokásrendszer kialakítása, • érzelmi nevelés. • Nagymértékben segíti az egészséges gyerekek empátiáját, toleranciáját, kooperatív készségét és a másság elfogadását.

9. Egyéni fejlesztés • Az SNI gyerekek egyéni fejlesztése érdekében tervet készítettünk, amelynek alapja a szakértői vélemény, a gyógypedagógus,a logopédus tervei,valamint a megfigyeléseink. • Az egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák: • a fejlesztendő kompetenciaterületeket • a fejlesztés tartalmát, • módszereit, • eszközeit • hatékonyságát. • A mi SNI gyerekeinkre elsősorban az idegrendszer biológiai és genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességek illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós tanulási képességzavarok jellemzőek.

10. Differenciálás • A programcsomag moduljainak kipróbálásakor a gyerekek (az SNI-ek is ) azonos témában, de különböző célok, és feladatok szerint haladnak. • A tevékenységek során a differenciálás az alábbiak szerint történik: • a segítségadás módjában (SNI gyerekeknek több segítség kell) • a feladatok szintjében lassúbb tempó, kevesebb feladat (pl.: gyurmázásnál, festésnél ) • a tevékenységen belül a technikában: • ecset helyett ujjfestés, • vágás helyett tépés • kapcsolattartás szintjében: • felnőttel, • egyedül, • vagy csoportban • a tanulási stílusban: • verbálisan vizuálisan, • akusztikusan, • mozgás útján, • illetve komplexen • az ismeretek külső tárgyra vonatkozó szintjén. (csak a ráismerés és alkalmazás, reprodukció kevésbé)

11. Eddigi eredményeink • Az SNI gyerekeknél a kevés, de biztos tudás a legfontosabb. • A leglátványosabb eredményt a szociális kompetencia területén értünk el. • A szokásokat saját szintjükön betartják, sokat fejlődött az érzelmi kompetenciájuk (akarat, önuralom, elfogadás, együttműködés). • Megindult a beszédészlelésük, beszédaktivitásuk, figyelmük tartósabb. • Mozgásuk sokat fejlődött. • A programcsomag alkalmas arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek kompetenciáit fejlessze.

12. Témafeldolgozás

13. Tevékenység témája: A FÖLD modulon belül: Az évszakok változása (ősz,tél,tavasz,nyár) Tavaszi ünnep a Pünkösd, pünkösdi népszokások Tevékenység anyaga: A Pünkösd közeledtével virágok készítése pünkösdi virágvásárra, dugónyomattal, festéssel, vágással, ragasztással, hajtogatással. A pünkösdi rózsa című dalos játék énekelgetése,eljátszása. Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág című vers mondogatása. Játék: Virágjáték Néphagyomány: Pünkösdölő.

14. Alkalmazott foglalkozási formák: interaktív beszélgetés, mikrocsoportos, egyéni differenciálás Az értékelés formái: a mikrocsoport értékelése, egyéni értékelés Az értékelés módja: szóban, eszközzel (játékgaras) Eszközök: több színű temperafesték, dugók, fehér textil, színes lapok, ollók, ragasztók, szimbólumképek, garasok, boltos-játék berendezése.

15. A kompetenciaterületek differenciálása

18. A tevékenység menete • Beszélgetés az évszakokról,a szimbólumképek segítségével. • Felelevenítjük az adott évszakhoz kapcsolódó verseket, élményeket, történéseket, hagyományokat. • Mindegyik évszakból kiválasztom a szimbólumképet,és átadom annak a kisgyermeknek, akit az azonos csoportba fogok ültetni. • Négy csoportot alakítok ki, mindegyik csoport eltérő technikával tevékenykedik. A felnőttek segítenek. • A tevékenység közben elmondom a verset és énekelem a dalt. • A virágok a boltba kerülnek, a pünkösdi király kendőjével játszani fogunk. • Eljátsszuk a dalos-játékot. A játék után megkapják a garasokat. • Elkezdődik a virágvásár játék.

19. Kooperatív technika • I. csoport: Előre kivágott virágformát fest be. Segítő: Vali néni • II. csoport: Textilre dugóval nyomatot készít,ez lesz a pünkösdi király kendője. Segítő: Erika néni • III. csoport: Kirajzolt virágformát vág ki és ragaszt. Segítő: Hugika néni • IV. csoport: Virágokat hajtogat. Segítő: Erzsike néni