1 / 23

Világimanap 2011.

Világimanap 2011. CHILE. Chile a Csendes-óceán és az Andok közt terül el Dél-Amerika legdélibb végén – Peru, Bolívia, Argentína határolja, illetve az Antarktisz és a Csendes-óceán. Területe 756,950 km2, hossza 4,780 km a perui határtól a Horn-fokig.

soren
Download Presentation

Világimanap 2011.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Világimanap 2011. CHILE

  2. Chile a Csendes-óceán és az Andok közt terül el Dél-Amerika legdélibb végén – Peru, Bolívia, Argentína határolja, illetve az Antarktisz és a Csendes-óceán.

  3. Területe 756,950 km2, • hossza 4,780 km a perui határtól a Horn-fokig. • Az ország területe átlagban 200 km széles. • 3,780 km-re a szárazföldtől találjuk a Húsvét-szigeteket. • Az ország 80%-a hegyvidék, havas csúcsokkal, de van itt füves síkság és sivatag is. • Az ország közepén kellemes, mediterrán klímát találunk, délen pedig sarki éghajlatú területet.

  4. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön.

  5. Az éghajlati sokszínűség miatt Chile élővilága nagyon gazdag. Az Andok sajátos állata a guanaco, egy ősi, vad teve-fajta, melynek háziasított rokonai a láma, az alpaka és a vikunya. A Humboldt-pingvinek az északi partvidéken élnek. Délen számos színes madárfajt találunk, egészen az antarktiszi pingvinekig.

  6. Bálnák és más tengeri élőlények élnek a vízben. • A növények színeikkel és alakjukkal gyönyörködtetnek. • A sivatag kaktuszai is kivirágoznak, az Andok lejtőin is teremnek bokrok, a pampák és a hatalmas erdőségek növényei közt hatalmas a változatosság. • A COPIHUE a nemzeti virágszimbólum – egy orchideafajta. Persze a civilizáció Chilében is kikezdte az élővilágot – fajok halnak ki vagy kerülnek a kihalás szélére.

  7. Éghajlat Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás változatos. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek teszik változatossá az ország éghajlatát. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg.

  8. Történelem • A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben. • Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára. • A XIX. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok és a katolikus egyház uralkodtak, de parlamentáris külsőségek között. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

  9. A XX. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Jelentős baloldali - marxista és nem marxista - baloldal működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. • Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben. • Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

  10. Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén. 2006-ban megválasztották Chile első női elnökét, Michelle Bachelet Jeriát. • 2010-ben húsz év balközép kormányzás után a multimilliomos vállalkozó Sebastian Pinera a jobboldal képviseletében aratott győzelmet a chilei elnökválasztás második fordulójában.

  11. A chilei főváros megalapítása 1541. február 12-én a Cerro Santa Lucia dombon ünnepélyes keretek között Pedro de Valdivia spanyol konquistator megalapította Santiago de Chilét, Chile mai fővárosát. Valdivia választása Santiago stratégiailag kedvező fekvése miatt esett erre a helyre. Míg a település alapításakor mindössze 150 ember választotta lakhelyéül az új várost, mára mintegy 5,8 millióan élnek a chilei fővárosban.

  12. Közigazgatás • A Chilei Köztársaság 15 régióból áll. • A régiók tartományokra (província), a tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. • A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy évente. • Az ország az ENSZ alapító tagja.

  13. Chile gazdasága a kibányászott ércek kereskedelmén alapul. A világ legnagyobb rézexportőre. A Chuquicamata-bánya a leghatalmasabb nyíltszíni fejtés, mely a legszárazabb régióban található. A középső völgyes vidék a mezőgazdaság színtere – gabonaféléket, krumplit, cukorrépát termelnek itt, és a chilei borvidék is itt található. Gazdaság

  14. Északon állattenyésztéssel is foglalkoznak; emellett Chile a világ egyik legnagyobb halexportőre. Az erdőségek kiváló faanyagot szolgáltatnak. • Az ország egyik fontos bevételi forrása a turizmus.

  15. Népesség Chile lakosainak nagy része mesztic, vagyis spanyol-indián származású. Az őslakosok aránya csekély, 7%-nál is kevesebb – a többségük a Mapucse törzshöz tartozik. A központi völgyvidék a leglakottabb, a népesség 75%-a él itt, ezen belül 45% a fővárosban, Santiagóban.

  16. A chileiek 89%-a tartozik a katolikus egyházhoz, 10%-uk protestáns (metodista, evangélikus, anglikán, baptista, presbiteriánus, mennonita stb.), a maradék 1% pedig orthodox, muzulmán, zsidó vagy egyéb. A pünkösdista egyház erős chilei jelenléte egyedülálló Dél-Amerikában. 1999-ben törvény garantálta a vallási szabadságot. A vallásoktatás szabadon választható tantárgy az iskolákban. Vallás

  17. Az ősi időkből számos emlék maradt fenn Chilében: hatalmas kőépítmények, erődített falvak, barlangrajzok. A sivatagban a sziklákon ábrákat láthatunk. Népszokások, táncok, kézműves eljárások őrződtek meg. Az inka befolyás az öltözködésen is nyomot hagyott: az asszonyok ma is szőnek színes poncsót a gyapjúból. Kultúra

  18. Chilei nők A chilei nők megjelenése a munkaerő-piacon kései fejlemény. A munkaerő harmadát ők jelentik (36.2%-ot, tudjuk meg állami adatok- ból). Általában kevésbé elismert és rosszul fizető állásokban helyezkednek el, iskolákban,kórházakban, apróbb cégeknél.

  19. A Nemzeti Gazdasági Jelentés szerint 2004-ben a férfiak és nők közti kereseti különbség 33% volt, vezetői állásoknál pedig 38%. Számos nő gyarapítja a családi bevételt kemény mezőgazdasági idénymunkával, piaci árusítással, takarítással, gyermekfelügyelettel, horgászcsali-készítéssel, népi kézművességgel. A szegényebb negyedekben sok asszonyt látni, amint kordéra gyűjtik az újrahasznosítható kartondobozokat.

  20. Gabriela Mistral 1945-kapta meg az irodalmi Nobel-díjat és 195-ben a nemzeti irodalmi díjat. • Violeta Parra (1917-1967) néprajzkutató, zeneszerző, énekes és egyben képzőművész is volt. • Isabel Allende kortárs regényíró. Ezeket az asszonyokat tehetségük tette ismertté. • Michelle Bachelet Jeríát is, aki Chile első női elnöke volt.

  21. A chilei bányászok Istenről tettek bizonyságot

  22. Minden bányász egy olyan pólót viselve jött ki a mentőkapszulából, aminek az elején az állt, hogy "Köszönöm Uram". A póló hátulján ezek a szavak álltak: "Neki legyen dicsőség és tisztesség", a 95. Zsoltár 4-ből, a póló ujján pedig "Jézus" neve szerepelt. "Köszönöm Uram"

  23. A 19 éves Jimmy Sanches még a bányában rekedve írt egy levelet, amit felküldtek a felszínre, ezzel a szöveggel: "Valójában 34-en vagyunk, mert Isten soha nem hagyott el minket itt lent."

More Related