Kutatószeminárium

1. Kutatószeminárium Tóth Máté Toth.Mate@feek.pte.hu

2. Mai menetrend • Házi feladatok megbeszélése • Referálás • Tanulmányírás • Publikálás • Források szerzése kutatásra

3. A referátum és szerepe a kutatásban Referátum: • Az a szöveg, amely egy másik szöveg legfontosabb tartalmát annál rövidebb terjedelemben tükrözi vissza. Referátum szerepe a tudományos kommunikációban: • Lerövidítik a szakirodalom tanulmányozására fordított időt. • Nyelvi akadályok leküzdésében segít. • Megkönnyítik az áttekintő műfajok készítését. • Sűrített formában a tudományos eredmények lenyomatai. A referátumok funkciói: • jeladó funkció • visszakeresési funkció • helyettesítési funkció.

4. Referátum A referátum jellemzői: • Természetes nyelvű szöveg • Írott szöveg, amely különböző hordozókon is megjelenhet • Másodlagos dokumentum • Önállóan is megállja a helyét • Rövid és tömör • Objektív • Információs célokra létrehozott szöveg

5. Referátum A természetes nyelvi szöveg kritériumai: • kohézió (felszíni rétegek közötti kapcsolat) • koherencia (mélyszerkezetek közötti szemantikai összefüggés) • szándékoltság (a létrehozó egy célt próbál vele elérni, amit a szöveg tükröz) • elfogadhatóság (vagy befogadhatóság) • hírérték • helyzetszerűség (egy adott helyzetben releváns) • intertextualitás (a befogadás a korábban megismert szövegek függvényében valósulhat meg.)

6. Referátum Írott szöveg: • Azaz megkülönböztetendő a „szóbeli előadás” jelentésétől. • Az alapjául szolgáló szövegek rendszerint 10.000 és 50.000 betűhely közötti terjedelmű folyóiratcikkek.

7. Referátum Másodlagos dokumentum: • Szekunder dokumentum vagy derivált szöveg. • Az eredeti dokumentumtól függ a szövege Önállóan is megállja a helyét: • Az elsődleges dokumentum elolvasása nélkül is érthetőnek kell lennie! • Mivel szövegként határoztuk meg, ez azért is alapvető követelmény. Rövid és tömör: • Funkciójából adódóan rövidebb mint az elsődleges szöveg • A tömörség a rövidségéből fakad.

8. Referátum Objektív: • „Éppen elég nehéz elkerülni az elfogultságot, miért kellene szándékosan behozni a referátumba azt.” • A referátmban nem szerepelhet semmi olyan, ami az eredeti szövegben nem volt benne. • A kritika megfogalmazására nincs lehetőség a referátumban. • Kritikus pont a tömörítés • ki kell válogatni az értékesebb és az értéktelenebb részeket a referátumból. • A referáló tudása mindenképpen a szubjektivitás irányába hat.

9. Referátum Információs célra létrehozott szöveg: • Szurrogátum, amelynek célja a reprezentáció. • Minimális cél: • el lehessen dönteni, hogy el kell-e olvasni az eredeti szöveget. (pl. KF) • Bizonyos lapok olyan referátumokat közölnek, amelyek teljes egészében helyettesítik az eredeti cikk elolvasását. • Tömörített fordítás. (pl. TMT)

10. Referátum Autoreferátum: • Szerzői saját referátum • Rendszerint együtt mozog az elsődleges szöveggel, annak részét képezi. Gépi referátum: • Mesterséges intelligencia bevonása a referátumkészítésbe. • Két irány: • Kivonatolás (a mondatok rövidítésén alapul) • Szövegértésen (az eredeti szöveg szemantikai tartalmának dekódolásán) alapuló módszerek.

11. Referátum A referátumok típusai: • A típusok a funkciókhoz kötődnek. • indikatív • informatív • vegyes (indikatív-informatív) típusú. • Az indikatív (jeladó) arról tudósít, hogy mi van a szövegben ami értékes lehet az olvasónak, az informatív taglalja ezt az információt. • Az informatív referátum az eredeti szöveg kicsinyített mása.

12. Referálás A referálás: • A referálandó dokumentum kiválasztása. • A lap referátum rovatának szerkesztője kiválogatja • A referáló dönti el, hogy szükség van-e az adott cikkre. • Csak a teljes szöveg elolvasása nyomán lehet eldönteni, hogy szükség van-e az adott cikkről referátumra.

13. Referálás A referálás lépései: • Első olvasás • ismerkedés a szöveggel, • a releváns információ azonosítása. • Újabb olvasás • a releváns információ rögzítése (jegyzetelés, aláhúzás), • az azonos tartalmú részek megjelölése, • a kulcsfontosságú részek értelmezése. • A referátum vázlatos megfogalmazása • A fő tartalmi elemek megfogalmazása. • A vázlat ellenőrzése • Megfelel-e a céloknak? • Terjedelemnek megfelel-e? • A végső szöveg elkészítése.

14. Referálás A referátum szerkezeti elemei: • Címrész • magában foglalja a cikk bibliográfiai leírását és a referátum címét) • A címnek tükröznie kell az elsődleges cikk tartalmát. • A referáló lap szerkesztési elveitől függ, hogy megengedi-e, hogy változtasson a referáló a címen. • Bizonyos dolgokat nehéz lefordítani. Pl. szójáték van a cikk címében.

15. Referálás A referátum szerkezeti elemei: 2. Szöveg • Az elsődleges dokumentum szövegének szerkezete szerint kerül megírásra. • Mi a munka tárgya, jellege, célja • Leírja a módszert • Taglalja az eredményeket • Közli a következtetéseket • A gondolatmenetet kell megtartani, de az egyes információelemek előfordulásának sorrendjét nem feltétlenül. • A társadalomtudományi területen írt cikkek szerkezete nem mindig ez, így a referátumé sem. • Az indikatív és a vegyes típusú referátumok szerkezete ettől eltérhet.

16. Referálás A referátum szerkezeti elemei: 3. Kiegészítő rész • Pl. osztályozási jelzetek, tárgyszók, a referáló aláírása • Ez nem feltétlenül szükséges elem, de bizonyos tekintetben lehet jelentősége. • Pl. a TMT-ben referálóra is lehet keresni • A KF-ben ezek a tárgyszók kerülnek a katalógusba is, így a visszakeresést segítik.

17. Rokon műfajok Annotáció: • A dokumentum rövid jellemzése, tartalma, rendeltetése és egyéb szempontjából. • A szövegszerűség kevésbé hangsúlyos követelmény mint a referátumnál. Recenzió: • Kritikai elem. Kivonat: • Az elsődleges szövegből vett mondatok szó szerinti átvétele • A sűrítés nem követelmény.

18. Tanulmányírás

19. a tanulmány célja • A célok kijelölése: • Mi a tanulmány jelentősége? • Miért fontos és miért eredeti? • Kit érdekelhet, ki a célcsoport? • Hogyan tovább? Gyakorlati alkalmazás, további kutatások • Helyileg a tanulmány bevezetésében • DE a cikk mondanivalójának szervezésében központi szerep jut a céloknak, ugyanis segít • strukturálni a szöveget, • megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. • Az altémákat ehhez kapcsolódóan kell kifejteni (vagy elhagyni!)

20. A mondanivaló szerkesztése • Hogyan csoportosíthatók a gondolatok? • Vázlatírás • Cédulázás… • Melyik gondolat hová kerül? • A tanulmányírás olyan, mint ha gyöngyökből fűznénk nyakláncot. Van egy optimális sorrend, illetve van úgy, hogy egy-egy gyöngy jobb ha kimarad… (Kwan Choi: How to publish in top journals)

21. A mondanivaló szerkesztése Általános sémák a mondanivaló szerkesztésére: • Kérdés-válasz • ha leírsz egy kérdést, akkor az olvasó választ vár • Probléma-megoldás • Ha felvetsz egy problémát, az olvasó látni akarja a megoldását, vagy legalább a magyarázatát. • Ok-okozat, okozat-ok • Ha okot/okozatot említünk először, akkor az olvasó azt várja, hogy ugyanilyen szerkezetben folytassuk • Általános-speciális • Ha általánosságban állítunk valamit, akkor az olvasó azt várja, hogy fejtsük ki részletesen.

22. Tanulmányírás • IMRaD vagy IMRaC modell Introduction (Bevezetés) Methods (módszerek) Results (eredmények) and (és) Discussion (tárgyalás) és/vagy Conclusion (következtetés)

23. Cím • Szerepe: • Reprezentálni a tanulmányt • Milyen legyen a cím? • Írja le a tartalmat tisztán és világosan • Az olvasó el tudja dönteni, hogy érdemes-e a cikket elolvasnia? • Adjon kulcsszavakat az indexeléshez! • Milyen ne legyen? • Ne legyenek benne felesleges szavak. • Tanulmány a …-ról, vizsgálat a …-ról • Ne legyenek benne rövidítések és szakzsargon! • Ne legyen „cuki”!

24. A bevezetés • Tartalmazza a tanulmány célját • és a tanulmány kontextusát: • Miért fontos a téma, és hogyan kapcsolódik a meglévő tudásunkhoz, kutatásokhoz. • A kutatás háttere • Mi lesz a tanulmány szerkezete • Miért döntött úgy a szerző, hogy kutatja a témát, ill. megírja a tanulmányt?

25. A bevezetés Milyen hosszú legyen? • Egyesek szerint 500-700 szó • Max. 2 oldal, ill. a tanulmány 1/6-da • Legyen elég hosszú, hogy betöltse a funkcióját. Mikor írjuk meg? • Egyesek szerint utoljára a konklúzióval együtt. • Mások szerint a először… • A célok meghatározása kihat az egész további munkára. • Szerintem írjuk meg először és a végén vegyük revízió alá!

26. Bevezetés • Mi a probléma? • Jellemezni a vizsgált problémát. • Összegezni a kutatásokat, amelyek megadják a kutatás kontextusát. • Kulcsfogalmak tisztázása • Miért fontos? • Mutasd be azokat a kutatásokat, amelyek a miénk ésszerűségét igazolják. • Megválaszolatlan kérdések • Ellentmondások • Olyan kör, amelyen az adott dolgot nem tesztelték. • Kipróbálatlan módszerek egy már kutatott probléma esetében • Korábbi kutatásoknak mely eredményeit bővíted?

27. Bevezetés • Milyen megoldást javasolsz, vagy milyen lépést, ami a megoldás irányába vezet? • Röviden jellemezd a kutatást • Hipotézis(ek) • Kutatási kérdés(ek) • Módszer(ek) • A módszerek igazolása

28. Szakirodalmi szemle • Egy cikk nem disszertáció! • Nem kell az összes létező vonatkozásra utalni! • Mi a releváns a kutatásunk/saját megközelítésünk szempontjából? • A szakirodalmi szemle sem teljes!

29. Szakirodalmi szemle • Jó tanácsok: • Utalj azokra a tanulmányokra, amelyeket a kutatásod követ! • Tedd világossá, hogy mi volt a tanulmányodat megelőző állapot, és azt a cikket miként változtatja meg! • Friss tanulmányokból idézz! • Csak azokra a saját tanulmányaidra utalj, amelyek közvetlenül relevánsak a kutatásodban. • Hivatkozz a bírálók cikkeire, elmagyarázva, hogy mennyiben relevánsak a cikkeik a tiéd szempontjából! • Ha megvannak a fontos cikkek, legyenek kéznél, írás közben! • Használd a cikkeket a hipotézisekhez és a célok meghatározásához!

30. Szakirodalmi szemle • Minél fontosabb a szempontunkból egy cikk, • annál nagyobb teret engedünk neki elfoglalni a szakirodalmi szemlénkben és • Annál később tűnik fel a szemlében!

31. A kutatás módszere • Abban az esetben ha empirikus kutatás történt. • Mire kell kitérni? • A legfőbb módszerekre! • Mutasd be, hogy a módszereid alkalmasak voltak a probléma megoldására! • Írd le, hogy mit csináltál! • A főbb lépések meghatározása • Az egyes módszerek alkalmazása • Minek a hatására döntöttél így/úgy? (pl. választottál egy meghatározott mintasokaságot) • A kiegészítő információk a Függelék rovatba kerülnek!

32. A kutatás módszere • Elméleti cikkek esetében: • Nem saját kutatás eredménye a cikk, hanem mások eredményeire támaszkodik. • Mi alapján válogattad ki, hogy mit veszel bele a cikkbe és mit nem? • Mi alapján jutottál vontál le új konklúziót?

33. Eredmények Mire kell odafigyelni? • Minden egyes módszer, kísérlet, eljárás esetében: • Írd le, hogy mit csináltál, de ne olyan részletesen, mint a módszerek rovatban! • 1-2 mondat. • Koncentrálj a lényegre! • A főbb tények, és azok, amelyek nagyobb jelentőséggel bírnak! • Az apró részletek annyira nem fontosak… • Mondd el a történetet! • Mely eredményre hogyan bukkantál? • Van egy tárgyalás rovat is, amelyben le lehet írni, hogy mi miért fontos.

34. Eredmények Jó tanácsok: • Helyes • A különböző típusú eredményeket logikusan rendezd el! • A legfontosabbtól a legkevésbé fontosig, • Egyszerűbbtől a komplexebbig, • Más rendezőelv szerint (pl. több célcsoport vizsgálatánál célcsoportonként. • Múlt időben ami történt! • Helytelen: • A táblázatok adatait ne csak simán isméteéd, szelektáld ki a fontosabb dolgokat! • Ne interpretáld az eredményeket! • Kerüld a felesleges szavakat. Pl.az 1. táblázatban az látható, hogy X idézi elő Y-t helyette: X idézi elő Y-t (1. táblázat)

35. Tárgyalás Funkciója: • Megadni, hogy az eredmények miként értelmezhetők. • Összegezd a legfontosabb eredményeket az elején. • Angolul: Discussion – nincs igazán jó magyar fordítás.

36. Tárgyalás Milyen konklúziókat lehet levonni? • Minden egyes eredmény esetében: • Milyen alapelvekre, kapcsolatokra utalnak az eredmények? • Az eredményeid miként viszonyulnak a várakozásokhoz és a hivatkozott irodalom eredményeihez? • Megerősítik, ellentmondanak neki, vagy kivételnek tekinthetők? • Mindent magyarázz el érthetően! • Milyen további kutatások tudnák megoldani az ellentmondásokat, illetve megmagyarázni a kivételeket.

37. Tárgyalás Hogyan illeszkednek egy szélesebb kontextusba az eredményeid? • Fejtsd ki az eredményeid elméleti következményeit! • Fejtsd ki, hogy az eredményeidnek milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek! • Bővítsd az eredményeidet más szituációkra, csoportokra, helyzetekre! • Rajzolj egy szélesebb képet: • Egy szélesebb téma tekintetében miben vannak segítségünkre az eredményeink?

38. Következtetés • A következtetés szerepe, hogy • összegezze a tanulmány eredményeit • Kitekintsen a jövőre. • Jó tanácsok: • Helyes: • Összegezni és konklúziót megfogalmazni. • Megismételni a legfőbb érveket. • Ajánlásokat megfogalmazni. • Utalni arra, hogy a gyakorlatban az eredményeink hogyan használhatók fel. • További kutatási irányokat meghatározni! • Elmondani, hogy milyen mértékben kerültek megválaszolásra az eredeti kérdéseink. • Utalni a kutatás korlátaira.

39. Következtetés • Helytelen: • Újabb témákba kezdeni vagy újabb anyagokat bemutatni. • Megismételni a bevezetést! • Magától értetődő állításokat tenni • Ellentmondani annak, amit korábban állítottunk.

40. Függelék • A függelék szerepe • Olyan anyagokat közreadni, amelyek segítenek a tartalom teljes körű megértésében • Olyan anyagok, amelyek relevánsak, DE túl nehézkesek lennének a szövegben. • Megakasztanák a gondolatmenetet. • Hogyan dönthető el, hogy mi menjen a függelékbe? • Ha rövid, mehet a szövegtörzsbe. • Ha nem tudod eldönteni, akkor célszerű megnézni az adott folyóirat gyakorlatát. • A szerkesztő segít!

41. eredmények közzététele folyóiratokban és tudományos konferenciákon

42. Publikálás régen és most… • Régen: • Folyóirat kiválasztása • Lektorálás, korrektúrafordulók • Reménykedés, hogy a végén valaki elolvassa (különnyomatok) • Papír alapú folyóiratok • Keresés: adatbázisokban, hozzáférés a könyvtárban • Most: • A weben számtalan lehetőség a publikálásra • A tudományos eredmények közreadói egyre inkább fiatalok (doktoranduszok) • Egyre fontosabb az idézettség • Papír, elektronikus folyóiratok • Keresés és hozzáférés: közvetlenül a weben

43. A publikáció „értéke” • Publikációnak (tudományos közleménynek) csak az írásban teljes formában megjelent és közkönyvtárban hozzáférhető művek tekinthetők. • Nem publikációk • a belső kutatási jelentések, • a le nem írt előadások, vagy • azok az előadások, melyeknek csak a kivonata jelent meg. • Ezek is a tudományos munka részei!

44. A publikáció „értéke” • A lényegében azonos, de más nyelvű vagy más kiadású publikációkat nem tekintjük külön publikációnak: • Például: • egy könyv kiadása több nyelven, • konferenciacikk közzététele elektronikusan a World Wide Web-en is, • DE ezek is értéket képviselnek! • A fordításokat ill. többszöri kiadásokat azonos tételen belül kell feltüntetni. • Sok félreértés származik a lektorált, referált, stb. kifejezésekből.

45. A publikáció „értéke” • lektorált cikk • peer reviewed vagy refereed • a művet megjelenés előtt független lektor véleményezi, • a megjelenés feltétele a lektorral való konszenzus vagy a szerkesztőség meggyőzése volt. • A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása nem jelent lektorálást, kizárólag a teljes cikk bírálata. • A folyóirat lektorálásáról az adatbázisok tartalmaznak bejegyzést • szerkesztőségi levél, lektori vélemény, honlap, stb. alapján lehet igazolni is, hogy a lektorálás megtörtént.

46. A publikáció „értéke” • referált cikk • referenced • a mű a szerző neve szerint megjelenik • egy kereshető adatbázisban (pl. Engineering Index, Web of Science/Science Citation Index, Scopus, stb.), • vagy egy referáló folyóiratban. • Előfordul, hogy a szerző gondoskodott arról, hogy publikációja a weben elektronikus formában elérhető legyen, és kulcsszavas kereséssel keresőprogramok megtalálhassák. • Ekkor a publikáció nem referált attól, hogy elektronikusan kereshető.

47. A publikáció „értéke” • hivatkozott cikk • cited • Más szerző publikációja hivatkozik az adott műre. • A hivatkozó és a hivatkozott publikáció társszerzői között sem lehet közös, különben önhivatkozás-ról van szó, amelyet nem tekintünk figyelembe vehető hivatkozásnak. • Recenzió megjelenése nem hivatkozás, hanem referálás. • Speciális az elektronikus adabázisba felvett, illetve webes keresővel (google scholar) megtalálható hivatkozás az adott műre. • pl. Science Citation Index / Web of Science, Scopus, IEEE Crossref search

48. A publikáció „értéke” • A folyóirat • évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a folyóirat számára írt cikkekkel megjelenő kiadvány. • A folyóiratok Impakt Faktora. • A folyóirat egyes cikkeire történő hivatkozások bizonyos fajlagos mutatója, • az Institute of Scientific Information (ISI) számítja ki és teszi közzé évente a Science Citation Index alapján. • Az SCI alapkutatás-centrikus, és sok fontos folyóiratot nem is tartalmaz, az Impakt Faktor nem is univerzális mérőszám. • Ad valamelyes tájékoztatást és legalábbis adott szakmán belüli összehasonlítást arról, hogy a folyóirat szakmai rangja milyen.

49. A publikáció „értéke” • „Az impakt faktor kiszámítása során az ISI (Institute of Scientific Information, az SCI kiadója) a folyóirat előző két évben publikált • minden cikkére, • a tárgyévben kapott minden idézetet összeszámlál, • az idézett és az idéző publikáció típusától függetlenül, • ezt osztja az előző két évben a folyóiratban megjelent „idézhető cikkek” számával. • A cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló („review”) cikkeket tartalmazza; • szerkesztői vezércikkek („editorials”), levelek („letters”), híranyagok („news items”) és előadáskivonatok („meeting abstracts”) nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket.”

50. A publikáció „értéke” • Az impakt faktor • átlagos hivatkozási szám az ISI által figyelt mintegy 5800 folyóirat körében. • Csak az ISI által figyelt folyóiratoknak van Impakt Faktora (a definíció szerint). • Kritikátlan felhasználása nagyon aggályos. • Összeadásuk (szerzők cikkeinél „összegzett impakt faktor”, „cumulative impact factor”) szintén helytelen, • Összehasonlításuk csak egy nagyon szűk szakterület kutatóinak összehasonlító értékelésére használható.